A nagy eltéréseket mutató áremelést az energia drágulása mellett az élelmiszer-infláció is indokolja, és egyebek között az is, hogy például a nagyüzemi pékségek 15-30 áremelést igyekeznek érvényesíteni a közétkeztetési cégekkel szemben, amelyeknek gyakorlatilag minden költségelemük infláció feletti mértékben emelkedett - írja a lap.
A Népszava a napokban kiküldött szeptemberi étkezési díjak alapján ír a drágulásról. A tavalyi adatok szintén nagy árkülönbséget mutattak, akkor 600-1200 forint között volt a napi ár.
Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője arról beszélt a lapnak, hogy átfogó adataik csak szeptember végén lesznek, és árnyalja a képet az, is hogy a helyi önkormányzatok mennyit tudnak vagy akarnak átvállalni a szülőktől a költségekből. Ez lehet a teljes ár 20-50 százaléka, vagy akár 100 százalék is, és van, ahol a nyersanyagköltséget hárítják át a szülőkre.
Jelenleg országszerte mintegy 1,2-1,5 millió 3-18 éves gyerek vesz részt a közétkeztetésben, a növekvő életkorral egyenes arányban csökken a menzán étkezőké.
Tavaly volt tíz éve, hogy a kormány rendeletben szabályozta a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, és egy éve, hogy az utolsó jelentős áremelés megtörtént a menzákon. Az elmúlt két, két és fél évben kétszer is jelentős áremelést hajtottak végre a köznevelési intézmények közétkeztetésében. Ebben a cikkünkben annak jártunk utána, változott-e bármi a menzák konyhájában a drágulások óta.
Ehhez kapcsolódóan:Drágább lesz a kecskeméti menza és a nyugdíjasotthon, a városvezetők fizetése viszont nagyot nő a törvény alapján
