Szeptember 30-án Washingtonba utazik Szijjártó Péter, hogy részt vegyen az Iszlám Állam Elleni Koalíció ülésén – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint az Európai Parlament Külügyi Bizottsága is éppen ezen a napon tartaná a külügyminiszter meghallgatását, ami így értelemszerűen elmaradna.
„Nagy örömet szerzett Péternek az Európai Parlament, hiszen úgy mondhat nemet nekik, hogy ráadásul még igaza is van” – így kommentálta egy kormányzati forrásunk, hogy Szijjártó Péter nem megy el az EP Külügyi Bizottságának meghallgatására szeptember 30-án. A külügyminisztert a magyar uniós elnökség keretében hallgatná meg a testület, és nyilván bőven kapna bírálatot. A Szabad Európa kormányzati forrásból származó információi szerint szeptember 30-án Szijjártó Washingtonba utazik, az Iszlám Állam Elleni Koalíció ülésén vesz részt. A laza keretek között működő nemzetközi szervezetet 2014-ben hozta létre az Egyesült Államok kormánya, amikor az ISIS még komoly regionális fenyegetést jelentett a Közel-Keleten. Bár azóta a tevékenysége visszaszorult, a nemzetközi terrorizmusban jelenleg is aktív, ráadásul szélsőséges iszlamista csoportok számos országban működnek, így a koalíció nem szűnt meg.
Lenne miről beszélni
A szervezet nagyon sok országot tömörít – Európában például Svájc és Oroszország, valamint a miniállamok kivételével minden ország a tagja. A magyar részvételnek most jelentőséget adhat, hogy – mint a Szabad Európa elsőként megírta – Mahamat Déby csádi elnök budapesti látogatásával és az aláírt együttműködési megállapodással szinte biztossá vált, hogy hamarosan magyar katonák mennek Csádba. Déby egyike az utolsó vezetőknek a Száhel-övezetben, aki hajlandó nyugati kormányokkal együttműködni, miközben Csádban is több aktív iszlamista fegyveres csoport van, így ez jelentőséget adhat a magyar (és francia) katonai szerepvállalásnak is.
Ehhez kapcsolódóan: Egy magyar fedőcég is felbukkant az oroszok által pénzelt amerikai médiavállalatról szóló vádiratban
Információink szerint nem kerül sor az esemény keretében magyar–amerikai kétoldalú találkozóra, pedig nyilván lenne miről beszélnie Szijjártó Péternek és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek. A magyar kormány és a Biden-adminisztráció között kifejezetten feszültnek tűnik a viszony, a nyilvánosságban rendszeresen hangzanak el bírálatok Washingtonból Budapesttel szemben. Ehhez képest információink szerint David Pressman amerikai nagykövettel semmilyen kommunikáció nincs már régóta. Kormányzati forrásaink szerint ennek az a fő oka, hogy a diplomata csak Szijjártó Péterrel hajlandó találkozni, alacsonyabb rangú külügyi tisztviselővel nem, a magyar külügyminiszter ugyanakkor nem mutat nagy hajlandóságot erre.
Vágják a centit
Kormányzati forrásaink nem is csináltak titkot belőle, hogy már csak azt várják, járjon le David Pressman mandátuma, és távozzon az országból. A nagykövettel kapcsolatban általános vélemény a kormányon belül, hogy „valójában demokrata párti karrierépítésre használja a pozícióját”, ezért keveredik újra és újra kommunikációs csatározásba a magyar kormánypolitikusokkal. (A diplomata legutóbb Kövér László döntését ítélte el, aki nem engedte, hogy az ellenzék LMBTQ-témájú konferenciát szervezzen a Parlamentben, korábban pedig Orbán Viktor „békemisszióját” nevezte performance-nak.) David Pressman 2022-ben lett budapesti nagykövet, így elvileg még bőven van idő a négyéves megbízatásából, de több forrásunk is arról beszélt, hogy mivel a novemberi választások után mindenképpen új elnöki adminisztráció alakul Washingtonban, elképzelhető, hogy ez nagykövetcserékkel jár majd – aminek nyíltan drukkolnak a kormányban.
Ironikus egyébként, hogy egy forrásunk szerint miután Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, és eldőlt, hogy alelnöke, Kamala Harris lesz a demokrata induló, a magyar diplomáciában felmerült, hogy legalább részben enyhíteni kellene a nyíltan Donald Trumpot támogató irányvonalat a magyar–amerikai kapcsolatokban. Csakhogy ezt most már maga Trump tette lehetetlenné azzal, hogy szinte nincs olyan kampánygyűlése, ahol ne dicsérné meleg szavakkal Orbán Viktort. (Még a Kamala Harrisszal folytatott tévévitájában is megemlítette őt.)
Ehhez kapcsolódóan: Nem volt átvilágítva a külügy partnercége, amelyik érintett az amerikai letartóztatásban az oroszországi csempészet miatt
Háttérbeszélgetéseink alapján úgy tűnik, szinte határtalan várakozások vannak a magyar kormányban Trump győzelmével kapcsolatban. Erről nyíltan is beszélnek, Orbán Viktornak például bevett szófordulatává vált, hogy „Trump 24 óra alatt békét teremtene Ukrajnában”. A magyar gazdaság alacsony növekedését, a magas inflációt és a költségvetési hiányt is azzal magyarázza a kormány, hogy a háború miatt történik, ennek jegyében a 2025-ös költségvetés elfogadását is azért időzítették év végére, hogy kiderüljön: lehet-e „békeköltségvetést” csinálni, aminek természetesen Trump győzelme lenne a záloga.
Kormányzati forrásaink arról is beszéltek, hogy a republikánus jelölt sikere azt jelentené: jelentősen megerősödik Orbán Viktor pozíciója a nemzetközi politikában, valamint az Európai Unión belül, mivel „Trump folyamatosan támogatná”. Egyelőre természetesen nyitott kérdés, hogy valóban így történne-e, de a magyar kormányzati várakozások egyértelműen erre mutatnak. Ezzel szemben Kamala Harris győzelme esetén vélhetően maradna a mostani, hűvös viszony, bár ez nem jelentené azt, hogy magyar részről ne történne legalább próbálkozás arra, hogy javítsanak az együttműködésen az új elnöki adminisztrációval, az új amerikai külügyminiszterrel .
„Jobb, mint gondolnánk”
Jelenleg több konkrét ügy is terheli a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokat: David Pressman már említett nyilatkozatain túl a legfrissebbek közé tartozik, hogy – mint megírtuk – egy magyar cég is érintett abban a büntetőügyben, amely a Russia Today orosz propagandacsatorna két alkalmazottjával szemben folyik Washingtonban. Ennél is súlyosabb, hogy nemrég az Egyesült Államokban letartóztattak egy Horváth Bence nevű férfit, akit azzal vádolnak, hogy katonai célokra is használható mobiltelefonokat csempészett Oroszországba. Ráadásul kiderült, hogy az édesanyja egy olyan orosz cég képviselője volt, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel állt szerződéses kapcsolatban. A cég előzetesen nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. A könnyített letelepedési program kiterjesztése orosz és belarusz állampolgárokra szintén bírálatot kapott Washingtonból.
Az egyik pozitív történet, hogy a kormány módosította azt a rendeletet, amely miatt a Magyarországon szolgálatot teljesítő amerikai katonák nem használhattak magyar rendszámot az autóikon, jelentős költséggel kellett ideiglenes rendszámot igényelniük. Ez régi amerikai kérés volt.
Ezek fényében utólag komoly jelentősége lehet Magyar Levente júliusi washingtoni látogatásának. A magyar külügyminiszter-helyettes Jim O’Briennel, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkárával tárgyalt az MTI híre szerint, elsősorban Ukrajnáról, valamint Maria Korsnickkal, az amerikai Nukleáris Energia Intézet elnök-vezérigazgatójával egy lehetséges nukleáris megállapodásról. Arról ugyanakkor nem szóltak a hírek, hogy Magyar Levente szintén találkozott a közvetlenül az amerikai elnök felügyelete alá tartozó Nemzeti Biztonsági Tanács tagjaival is. Egy magyar kormányforrás szerint ezen a megbeszélésen szóba került számos vitás ügy, például a már említett könnyített letelepedés, és „egy sor kérdést sikerült tisztázni”. Informátorunk szerint ezért most a magyar–amerikai kapcsolatok valójában lényegesen jobbak, mint a nyilvános történések alapján gondolhatnánk.
