Az Egyesült Államok és Irán vezetése is a másik féltől várja, hogy először lépjen a nukleáris megállapodás helyreállítása érdekében.
Joe Biden új amerikai elnök a CBS televíziós csatornának adott vasárnapi interjújában kijelentette, nem fogja visszavonni az elrendelt szankciókat annak érdekében, hogy Irán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, először Teheránnak kell lépnie, és teljesítenie a 2015-ös szerződésben (JCPOA) foglaltakat.
Arra a kérdésre, hogy Iránnak előbb fel kell-e hagynia a megengedett szintnél magasabb dúsítási szintű urán előállításával, Biden igenlően bólogatott.
Korábban Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak hatályon kívül kell helyeznie minden büntetőintézkedést, amennyiben azt akarja, hogy országa eleget tegyen az atomalkuban rögzített előírásoknak.
„Ha azt akarják, hogy Irán visszatérjen a kötelezettségvállalásaihoz, az Egyesült Államoknak minden szankciót vissza kell vonnia, aztán ellenőrizzük, hogy ez megfelelően megtörtént-e, és ezt követően térünk vissza az előírásokhoz” – mondta szintén vasárnap az állami tévében.
„A döntés végleges és visszafordíthatatlan, s minden iráni tisztségviselő egyetért benne” – tette hozzá.
Elemzők szerint Hamenei most először beszélt arról, hogy a szankciók törlését ellenőriztetni kellene adott esetben, ami jelzi az ügy érzékenységét, miután Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a megállapodást, és kemény korlátozásokat rendelt el Iránnal szemben.
Erre válaszul Teherán fokozatosan elkezdte megsérteni a szerződésben foglaltakat: növelte dúsított uránkészletét, magasabb tisztaságú uránt állított elő és korszerűbb centrifugákat telepített az atomlétesítményeiben.
Washington szélesebb körű megállapodást szeretne
Az amerikai és az iráni vezető kijelentései jól mutatják az egyezmény feltámasztását övező diplomáciai kihívás bonyolultságát. Amellett, hogy a kötelezettségek teljesítését követeli, az Egyesült Államok partnereivel együtt „hosszabb távú és szilárdabb” megállapodást szeretne kötni, amely korlátot szabna Irán rakétaprogramjának és térségbeli tevékenységének is.
Az iráni vezetők kizárták annak a lehetőségét, hogy utóbbi területeket belefoglalják a szerződésbe, és ragaszkodnak ahhoz, hogy elsőként Washington teljesítse az atomprogram korlátozásáért cserébe a szankciók feloldását előíró JCPOA-ban foglaltakat.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a korábbi követelésekből engedve azt mondta a CNN-nek, hogy az amerikai szankciók miatti kárpótlás megfizetése nem „előfeltétele” a nukleáris megállapodás helyreállításának.
Határidők szorításában
Az iráni parlament decemberben arra kötelezte a kormányt, hogy tovább fokozza nukleáris tevékenységét, amennyiben február 21-ig nem enyhítik az amerikai szankciókat, és például esetlegesen kiutasítsa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit az országból.
Zaríf egy február 6-i interjúban gyors cselekvésre szólította fel az Egyesült Államokat.
„Fogy az idő az amerikaiak számára, egyrészt a parlament által elfogadott törvény, másrészt az iráni újévet követő választási időszak miatt” – emelte ki.
A perzsa újévet, a noruzt általában március 21-én ünneplik Iránban, és az ünnepségsorozat csaknem két hétig tart. Az elnökválasztás pedig júniusban lesz.
Haszan Róháni jelenlegi, mérsékeltnek számító elnök két mandátuma után már nem indulhat a választáson, így a parlamentet uraló keményvonalas erők adhatják majd az elnököt is, ami minden bizonnyal csökkenti a kompromisszum esélyét az amerikai kormánnyal.
„Minél tovább halogatja az Egyesült Államok az ügyet, annál többet veszít. Nem nekünk kell visszatérnünk a tárgyalóasztalhoz, hanem Amerikának” – hangsúlyozta az iráni diplomácia vezetője.
Készült az AFP, a CBS és a Reuters tudósításainak felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
