A jövő héten Koppenhágában az EU keleti határait védő drónfal létrehozása is szerepel majd uniós csúcs napirendjén, így Orbán Viktor is tárgyalhat az ügyben, annak ellenére, hogy egy pénteki brüsszeli egyeztetésre nem kapott meghívót Magyarország – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint a szeptember eleji lengyelországi drónincidens után Magyarország a legkorszerűbb harci szállítógépét ajánlotta fel Lengyelországnak bevetésre.
Egyébk kérdések mellett a dán uniós elnökség egy, az Európai Unió keleti határait védő drónfal kérdését is napirendre tervezi tűzni a jövő heti informmális csúcstalálkozón Koppenhágában - tudta meg a Szabad Európa. Ezen a tagállamok kormányfői vesznek majd részt, így Orbán Viktor is elmondhatja a magyar álláspontot az ügyben.
Ennek azért van jelentősége, mert a legfrissebb hír szerint már egyedül csak Magyarországot nem hívták meg arra az egyeztetésre, amit pénteken Brüsszelben tartanak az Európai Bizottság szervezésében, és aminek témája a drónfal kiépítése lesz. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy Szlovákia sincs a meghívottak között – ezt egy meghívott ország diplomatája azzal magyarázta lapunknak, hogy a két állam „nem közvetlenül front ország” ebből a szempontból. A helyzet változása után kerestük az Európai Bizottságot magyarázatért, cikkünk megjelenéséig ilyen nem érkezett. (A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát már korábban kerestük, ők sem válaszoltak.)
Ehhez kapcsolódóan: újfajta háború: drónok az ukrajnai frontvonalakon.
Folyamatos a katonai és szakmai egyeztetés Magyarország és Lengyelország között is biztonsági kérdésekben, így a lehetséges orosz fenyegetésekkel kapcsolatban – erről már egy magas rangú honvédelmi forrás mondta a Szabad Európának. A kijelentésnek az ad súlyt, hogy a magyar és a lengyel kormány között nagypolitikai szinten soha nem látott feszültség alakult ki.
Szeptember 10-én húsz drón hatolt be a lengyel légtérbe, közülük több az ország belsejébe is eljutott, mielőtt a lengyel légvédelem (többek között holland, olasz, francia NATO-támogatással) megsemmisítette őket, ennek során egy légvédelmi rakéta súlyosan megrongált egy házat. Személyi sérülés és jelentős anyagi kár ugyan nem keletkezett, de az esetet mindenki egyértelműen a NATO reagálóképességét tesztelő orosz háborús provokációnak minősítette. (Miközben Oroszország tagadta, hogy bármi köze lenne az incidenshez, érdekes módon ugyanakkor a belarusz hatóságok előre figyelmeztették a lengyel hadsereget a drónok érkezéséről.)
Ehhez kapcsolódóan: mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén azt mondta, ha esetleg legközelebb orosz harci gépek követének el hasonlót, a NATO-nak le kellene lőnie légtérsértő repülőgépeket. Ebből a szempontból is érdekes, hogy mint a Szabad Európa megtudta, a drónincidens után a Magyar Honvédség – természetesen kormánytámogatással – a legújabb, jelenleg legkorszerűbb repülőgépét ajánlotta fel Lengyelországnak egy védelmi művelethez. (A brazil típusból a honvédség kettőt rendelt, de egyelőre csak az első érkezett meg.)
A KC 390 Millennium típusú katonai szállítógép tavaly szeptember 5-én érkezett meg Magyarországra. A brazil gyártmányú repülőt kategóriájában a legjobbak között tartják számon az egész világon. A felajánlás keretében, mint egy forrásunk elmondta, a gép a kecskeméti légibázison állomásozik állandó készenlétben. „Ez azt jelenti, hogy a riasztástól számított nagyjából tíz perc múlva már lengyel légtérben tud lenni. Hatvan-nyolcvan légideszantost tud szállítani teljes felszereléssel, vagy nehéz fegyverzetet is szállíthat akár, légi utántöltésre természetesen alkalmas, szóval komoly támogatást tud nyújtani különböző katonai műveletekhez” – mondta egy szakmai forrásunk.
Ha valóban fegyveres támadásra kerülne sor orosz részről, akkor a NATO alapszerződés 5. cikkelye szerint Magyarországnak kötelessége lenne részt venni a védelemben, és ennek része lehetne a magyar légierő bevetése is. „Ilyen helyzetben az érvényben lévő védelmi doktrina értelmében a magyar légierő bevetéséről, így arról is, hogy a KC-390-es felszálljon-e Kecskemétről, vagy sem, már nem is a magyar kormány döntene, hanem a NATO légierejének parancsnoksága Nápolyban. Ettől függetlenül a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez egy fontos felajánlás volt” – mondta már idézett szakmai forrásunk.
Más szakértők szerint azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, mert bár a védelem elvileg kollektív, az egyes tagállamoknak széles körű autonómiája van abban, hogy ebben konkrétan hogyan vesznek részt. „A magyar kormány dönthetne úgy is, hogy mobil katonai kórházat, vagy vegyvédelmi egységeket küld. Így egy harci repülőgép közvetlen felajánlása többnek mondható egy gesztusnál” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő forrásunk.
