Még áprilisban mondta Orbán Viktor, hogy Donald Trump vámjainak enyhítése érdekében szükség van egy magyar-amerikai kereskedelmi megállapodásra, ami fél éven belül létrejöhet. A fél év letelt, kormányzati forrásaink szerint nincs napirenden ilyen egyezség megkötése.
„Magyarország arra számít, hogy hat hónapon belül olyan üzleti megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, amely segíthet ellensúlyozni a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámok várható hatásait. Tárgyalásokat folytatunk az amerikaiakkal olyan gazdasági kérdésekről, amelyek előnyösek lennének számunkra. A vámok negatívak lesznek számunkra, de tárgyalunk más gazdasági megállapodásokról, hogy ellensúlyozzuk ezeket” – mondta Orbán Viktor még április 19-én, egy a Reutersnek adott interjúban, amit akkor elsőként az Index szemlézett.
Mint a Reuters az interjúhoz fűzött kommentárjában megjegyezte, az „autóipar a magyar gazdaság egyik fő hajtóereje, de az amerikai vámok potenciális csapást mérhetnek rá, miközben az ország a vártnál lassabb gazdasági fellendüléssel küzd, és megpróbálja megfékezni az inflációt a 2026-os választások előtt”.
Kanyarban sem
A fél éves határidő októberben lejár, de több, egymástól független kormányzati forrásunk szerint sincs napirenden egy ilyen egyezmény megkötése, a jelek szerint tárgyalások sem zajlanak róla. Pedig amikor Donald Trump hivatalba lépése után komoly vámokkal fenyegette meg az Európai Unió tagállamait, még irracionálisan optimista várakozásokkal is találkoztunk magyar kormányzati szereplők részéről. Volt olyan, aki egyenesen abban bízott, hogy – bár a vámok ügye közösségi hatáskör, tehát nem lehet egyes tagállamokat külön-külön, eltérő mértékű terhekkel sújtani – Trump majd „kivételezni fog Magyarországgal”.
Ehhez kapcsolódóan:Trump elvárása Orbán felé: vegyél amerikai fegyvert és gázt, csavard le a kínai bizniszt!
Ez nyilvánvalóan nem következ(het)ett be, mint ahogy egyelőre nem léptették újra hatályba a Biden-adminisztráció által felmondott, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt sem. A két ország politikai kapcsolataiban ugyanakkor valóban radikális változás állt be, megszűntek az állandó washingtoni kritikák a magyar jogállamisággal kapcsolatban, lekerült a korrupciógyanú miatt az Egyesült Államokból kitiltott személyek listájáról Rogán Antal, Orbán Balázs és Szijjártó Péter rendszeresen találkozik magas rangú amerikai vezetőkkel.
Megszüntették a vízummentes utazás korlátozását is, amit a Biden-kormány még 2023-ban vezetett be: eszerint az úgynevezett ESTA programban csak a Magyarország területén született magyar állampolgárok vehetnek részt, annak időtartama kettőről egy évre és mindössze egyszeri beutazásra csökkent.
Jönnek a befektetők
A gazdaság(politika)i kapcsolatokra visszatérve vegyes a kép. Az elmúlt hónapokban sorra jelentettek be Magyarországra érkező amerikai befektetéseket – legutóbb éppen kedden, a Genesys technológiai vállalat tudásközpontját, ami 20 milliárd forintból valósul meg Budapesten. Egy héttel korábban a Support Services Group Europe Zrt. szekszárdi szolgáltató központjáról adott hírt Szijjártó Péter, ez 940 millió forintba kerül majd, ebből 282 millió állami támogatás. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Donald Trump tavalyi hivatalba lépése óta ez volt a hetedik amerikai befektetés Magyarországon, ez pedig ellensúlyozhatja az EU-ra kivetett vámokat.
Ehhez kapcsolódóan: nincs technikai akadálya annak, hogy leváljunk az orosz olajról.
Komoly fejfájást okozhat ugyanakkor Orbán Viktornak két tényező. Egyrészt – erről már írtunk korábban – a Trump-kabinet kifejezetten idegenkedik attól, hogy a magyar kormány a „konnektivitás jegyében” nem hajlandó feladni stratégiai terveit Kínával kapcsolatban. Amerikai részről az év elején több magas rangú kormánytisztviselő is tárgyalt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, és rendszeresen szóba hozták, hogy a jövőben „kevésbé legyen szoros” a viszony a pekingi vezetéssel.
Ennél akutabb az Oroszországtól vásárolt energiahordozók ügye. Az elmúlt hetekben több magas rangú republikánus politikus is kifejezetten Szlovákiát és Magyarországot bírálta, amiért még mindig vesz vezetékes gázt és olajat a Putyin-rezsimtől, ezeket a kritikákat egy magyar kormányzati forrásunk még igyekezett úgy tompítani, hogy „várjuk meg, kié lesz az utolsó szó”. Ez a jelek szerint magáé Donald Trumppé, aki az ENSZ New York-ban zajló közgyűlésén elmondott beszédében előbb „kínosnak” nevezte, hogy vannak NATO-tagállamok, melyek még mindig üzletelnek Putyinnal „ezzel finanszírozva a háborút”, majd azt mondta, személyesen hat oda Orbán Viktornál, hogy változtasson ezen.
Erre eddig csak egy óvatos reakció jött Szijjártó Pétertől, aki közösségi oldalán azt írta: „Mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében, a földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni”.
