Ukrajna európai szövetségeseinek segítségével visszaszerezheti teljes területét Oroszországtól – jelentette ki váratlanul Donald Trump. Az amerikai elnök korábban még azon az állásponton volt, hogy mindkét félnek át kellene engednie területeket a háború befejezéséhez.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének körülbelül egyötödét ellenőrzi, beleértve a 2014-ben illegálisan annektált fekete-tengeri Krím-félszigetet is.
Az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén felszólította európai szövetségeseit, hogy azonnal hagyják abba az olajvásárlást Oroszországtól, majd a Zelenszkijjel folytatott találkozó kezdetén újságíróknak azt mondta,
a NATO-országoknak le kell lőniük az orosz repülőgépeket, ha azok belépnek a szövetség légterébe.
Donald Trump az ukrán elnökkel folytatott megbeszélés után, a közösségi médiában arról posztolt, hogy Oroszország „három és fél éve céltalanul vív egy olyan háborút, amelynek megnyeréséhez egy igazi katonai hatalomnak kevesebb mint egy hét kellett volna”.
„Miután megismertem és teljes mértékben megértettem az ukrán/orosz katonai és gazdasági helyzetet, és miután láttam, milyen gazdasági nehézségeket okoz ez Oroszországnak, úgy gondolom, hogy Ukrajna az Európai Unió támogatásával képes harcolni és visszanyerni az ország egészét eredeti formájában” – írta a bejegyzésben Trump.
Ehhez kapcsolódóan: Sz. Bíró Zoltán: Tíz drón esetében véletlenről aligha lehet beszélni, az oroszok tesztelik a NATO tűrőképességét
Zelenszkij sem hagyta említés nélkül, hogy Trump megváltoztatta korábbi véleményét. Az ukrán elnök szerint az amerikai vezető most már sokkal tisztábban látja az ukrajnai helyzetet.
„Mondtam Trumpnak, hogy Putyin nem fogja megvárni az ukrajnai háború végét – megpróbál majd gyenge pontot találni a NATO-ban, ez történik most. Putyin az egyik háborút egy másikra akarja majd „felcserélni” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök számított arra, hogy Trump fokozni fogja a nyomást: Moszkva vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak – a második világháború óta Európa leghosszabb és legvéresebb konfliktusának.
Nem kellett sokat várnia, Trump, amikor a találkozó előtt arról kérdezték, támogatná-e az orosz repülőgépek lelövését, ha azok behatolnának a NATO légterébe, azt mondta: „igen, támogatom”.
Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok részvétele egy ilyen akcióban a körülményektől függ, de ezt Trump nem részletezte.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, az orosz vadászgépek és drónok pár napja a NATO-tag Lengyelország és Észtország légterét is megsértették.
Az Egyesült Államok elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt mondott beszédében felszólította európai szövetségeseit, hogy azonnal hagyják abba az olajvásárlást Oroszországtól. Trump azzal vádolta Kínát és Indiát, hogy vásárlásaikkal finanszírozzák Moszkva Ukrajna elleni háborúját.
Trump megerősítette, hogy szankciókat vethet ki Oroszországgal szemben a harcok leállítása érdekében, de hasonló európai lépések nélkül „mindannyian sok időt vesztegetünk el" - tette hozzá.
A szankciók, valamint a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás esetén nyújtott biztonsági garanciák olyan területek, ahol Zelenszkij a Fehér Ház támogatását remélte.
Trump azt mondta, hogy fel fogja hívni szövetségesét, Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy sürgesse az orosz olaj vásárlásának leállítását.
Trump közösségi médiában tett megjegyzéseire válaszul Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet-helyettes azt mondta az újságíróknak: „ne izguljanak annyira minden tweet miatt”.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője üdvözölte, hogy Trump véleménye megváltozott a háborúról. Hozzátette: „nagyon pozitívan állunk ehhez, mert ezek mind helyes dolgok”.
„Igen, le kell állítanunk az orosz energia vásárlását. Igen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút” – mondta Kallas.
Zelenszkij, aki várhatóan szeptember 24-én fog felszólalni az ENSZ Közgyűlésében, újságíróknak elmondta, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök részéről is lépéseket lát az orosz olajvásárlások leállítása érdekében.
Magyarország és Szlovákia, mindkét tengerparttal nem rendelkező ország, amelyek Ukrajnával határosak, ellenálltak az orosz energiától való függőség megszüntetésére irányuló felhívásoknak anélkül, hogy ígéretet tettek volna elegendő alternatív ellátás biztosítására.
Trump, úgy tűnik, katonai támogatást is ígért Ukrajnának, mondván, az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket szállít szövetségeseinek, „hogy a NATO azt tehesse velük, amit akar”.
Zelenszkij megjegyezte, Trump szerinte „készen áll” arra, hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának a háború befejezése után, de mint mondta, részletek ebben az ügyben még nincsenek.
A két fél békemegállapodásról szóló tárgyalások hónapok óta akadoznak.
Trump a múlt hónapban Alaszkában találkozott Putyinnal, ekkor felcsillant remény, hogy megkezdődhet a békefolyamat. A Kreml azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket: közölték, hogy Putyin csak Moszkvában hajlandó tárgyalni Zelenszkijjel, ez a helyszín azonban az ukrán vezetés számára elfogadhatatlan.
Az elmúlt hetek nem hoztak érzékelhető előrelépést a béke felé vezető úton, Oroszország a frontvonalakon nyomult előre, hatalmas bombázásokkal sújtotta a civileket Ukrajnában, drónokkal és harci repülőkkel hatolt be a NATO légterébe.
„Putyin nem mutatott érdeklődést a háborúból való tárgyalásos kiút iránt, leszámítva a teljesen irreális feltételeket” – írta Lawrence Freedman, a Kings College London elemzője és hadtudományi tanszékének professzora egy szeptember 23-án közzétett blogbejegyzésben.
Ehhez kapcsolódóan: Trump Putyinról: Nagyszerű volt a kapcsolatunk, nagyon csalódott vagyok
Trump egyre növekvő csalódottságának adott hangot Oroszország vonakodása miatt, és többször is kijelentette, hogy új szankciókkal sújthatja Moszkvát, beleértve azokat a másodlagos intézkedéseket is, amelyek az orosz energiát vásárló vagy az Ukrajna elleni háborúban felhasználható technológiát szállító országokat és vállalatokat célozzák meg. Emellett az amerikai törvényhozók kétpárti csoportjai szankciós törvényjavaslatokat terjesztettek elő a Kongresszusban.
Eddig, azon kívül, hogy 25 százalékkal megemelte az indiai importvámokat az orosz olajvásárlások miatt, Trump tartózkodott attól, hogy új büntetéseket szabjon ki Oroszországra és kereskedelmi partnereire. Ezt azzal magyarázta, hogy az újabb szankciók akadályoznák az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültessék.
