A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint biztonságban van Kriszcina Cimanouszkaja belarusz sprinter, akinek több európai uniós ország is vízumot ajánlott, miután kritikus megjegyzései miatt erőszakkal haza akarták küldeni a tokiói ötkarikás játékokról.
A 24 éves sportoló hétfő reggel még mindig a japán főváros repülőterén volt, ahol előző nap segítséget kért a helyi rendőrségtől, sikeresen elkerülve ezzel, hogy akarata ellenére feltegyék őt egy repülőjáratra Isztambul felé.
Cimanouszkaja hétfőn indult volna a nők 200 méteres vágtaszámában. Elmondása szerint azt követően távolították el az atlétaválogatottból, és próbálták hazatoloncolni, hogy bírálta a belarusz edzőket. Mint közölte, attól fél, hogy bebörtönzik, ha hazatér Minszkbe.
A sajtó szerint a belpolitikai ügyekben eddig nem megszólaló atlétának Franciaország és Csehország is vízumot ajánlott, végül azonban Lengyelországtól kért politikai menedéket.
Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes bejelentette hétfő délután, hogy a hatóságok humanitárius vízumot állítottak ki Cimanouszkajának, és megadnak neki minden szükséges támogatást. A fiatal nőt férje is követni fogja Lengyelországba, amint megkapta az ehhez kellő vízumot.
A politikai nézeteik miatt atrocitásokat elszenvedő, ellenzéki sportolókat támogató Belarusz Sportszolidaritási Alapítvány korábban arról számolt be, hogy Ausztriában vagy Németországban szeretne menedékjogot kérni, de felvették a kapcsolatot más országokkal is.
„Megerősítette, hogy biztonságban van. Ma reggel újra beszélni fogunk vele a következő lépésekről. Meg kell hallgatnunk, megtudni, mit szeretne, és támogatni a döntésében” – mondta Mark Adams, a NOB szóvivője, hozzátéve, hogy Cimanouszkaja a repülőtéri szállodában töltötte az éjszakát rendőri védelem alatt.
A belarusz sprinter vasárnap közzétett egy videoüzenetet, amelyben kijelentette, hogy nem akar visszatérni a hazájába, és „beavatkozásra” kérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. „Nyomás alá kerültem, erőszakkal próbálnak kivinni az országból, a beleegyezésem nélkül” – fogalmazott.
A NOB hangsúlyozta, hogy támogatja az atlétát, és felkérte a Belarusz Olimpiai Bizottságot, hogy válaszoljon a vádakra.
Életveszélyben lehet a sprinter
Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes országa nevében humanitárius vízumot ajánlott fel Cimanouszkajának, kiemelve, hogy ott is folytathatja sportkarrierjét, ha szeretné.
Csehország tokiói nagykövetsége pedig közölte, hogy „intenzív kommunikációt” folytat a japán hatóságokkal az ügyben. Jakub Kulhánek külügyminiszter ezt megelőzően botrányosnak nevezte a belarusz helyzetet, és hozzátette, hogy Prága kész segíteni az atlétának. „Vízumot ajánlunk neki, hogy beléphessen az országba, és nemzetközi védelmet kérhessen” – tájékoztatott.
A Belarusz Olimpiai Bizottság azt írta közleményében, hogy Kriszcina Cimanouszkaját „érzelmi, pszichológiai állapota miatt”, orvosi tanácsra távolították el a válogatottból.
Aljakszandr Opejkin, a Belarusz Sportszolidaritási Alapítvány szóvivője úgy vélekedett, hogy a rezsim támogatói célba vették Cimanouszkaját, akinek a volt szovjet tagköztársaságban veszélyben lenne az élete. Ő számolt be elsőként arról, hogy a sportoló politikai menedékjogot kért Lengyelországtól.
A szervezetet tavaly augusztusban alapították, a sokak szerint elcsalt belarusz elnökválasztást követően. Eredeti célja az volt, hogy anyagi és jogi segítséget nyújtson azoknak a sportolóknak, akiket a hatóságok zaklatni kezdtek, miután felszólítottak a tüntetők elleni erőszak beszüntetésére.
Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető köszönetét fejezte ki a NOB gyors reagálása miatt. „Joga van nemzetközi védelemre, illetve arra, hogy folytassa a versenyt az olimpián. Rendkívül fontos lenne kivizsgálni azokat az ügyeket is, amelyekben a Belarusz Olimpiai Bizottság megsértette az atléták jogait” – írta a Twitteren.
Julie Fisher, az Egyesült Államok minszki nagykövete a japán és a lengyel hatóságok gyors fellépését dicsérte.
Maria Adebahr német külügyi szóvivő pedig az alapvető demokratikus jogok, a média- és a szólásszabadság tiszteletben tartására szólította fel Belaruszt.
Januárban a belarusz sportközösség csaknem 350 tagja írta alá azt a nyílt levelet, amelyben az elnökválasztás eredményének megsemmisítését és a politikai foglyok szabadon bocsátását sürgették.
Az országot 1994 óta vaskézzel vezető elnököt, Aljakszandr Lukasenkát a NOB tavaly eltiltotta az olimpiai eseményektől.
Erősödő feszültség
Belaruszban a tavaly augusztusi elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak. Az országban azóta is tart a belpolitikai káosz.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni a 66 éves Lukasenkát, és számos szankciót is elrendeltek Belarusz ellen.
Az Európai Unió nemrég tovább szigorította büntetőintézkedéseit a rezsim gyengítése céljából, miután a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó május 23-i járatát földre kényszerítették Minszkben, és őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát és orosz barátnőjét.