Egyeztetés zajlott a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott frakciók között, ami forrásaink szerint a korábbi hónapok politikai üzengetése után biztató a jövőre nézve. Ugyanakkor máig nyitott kérdés a főpolgármester-helyettesek ügye, emiatt akár hosszú ideig tartó törvénytelen működés is előfordulhat.
„Korrekt hangvételű ötpárti egyeztetés zajlott a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott politikai erők között” – hangzott el egy háttérbeszélgetésen. A június 9-i helyhatósági választások eredményeképpen a 33 tagú képviselő-testületben a Fidesz és a Tisza Párt tíz-tíz, a DK–MSZP–Párbeszéd választási szövetség (Karácsony Gergellyel együtt) hét, míg az LMP (Vitézy Dáviddal) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egyaránt három-három mandátummal bír – vagyis senkinek nincs többsége, sőt még a döntéshozatalhoz szükséges 17 mandátumot is nagyon nehéz összehozni a politikai realitásokat látva.
Ennek köszönhetően is intenzív üzengetéssel teltek a nyári hónapok, egyeztetésre (informális módon) mindössze egyetlen alkalommal került sor: Magyar Péter tárgyalt külön-külön az öt frakcióvezetővel. Szeptemberre így alakult ki az a helyzet, hogy minden bizonnyal nem választanak az október 4-i alakuló ülésen főpolgármester-helyettest. Karácsony Gergely ugyanis ragaszkodott volna hozzá, hogy újra megválasszák eddigi általános helyettesét, Kiss Ambrust, ami a Tisza Párt és a Fidesz számára elfogadhatatlan. Több frakció részéről felmerült ugyanakkor Vitézy Dávid neve (ő június 9-én mindössze 293 szavazattal maradt alul Karácsony Gergellyel szemben), amire a főpolgármester mondott nemet – amennyiben az LMP támogatásával induló szakpolitikust egyedül választanák meg.
Csomagban
Mint korábban megírtuk, Karácsony Gergely erre reagálva állt elő azzal a kompromisszumos javaslattal – amelyet utólag a Telexnek adott interjúban nyilvánosan is elmondott –, hogy Kiss Ambrust és Vitézy Dávidot csomagban szavazza meg a közgyűlés. Egyelőre azonban erre sem látszik esély: főpolgármester-helyettest a főpolgármester jelölhet, azzal pedig, hogy Karácsony Gergely Kiss Ambrust főpolgármester-helyettesi hatásköreivel főigazgatóvá nevezte ki a Főpolgármesteri Hivatalban, egy időre eldőlni látszik, hogy egyik fél sem keres rövid távon kompromisszumot. (Kiss Ambrus, mivel nem tagja a közgyűlésnek, egyedül nem lehet főpolgármester-helyettes.)
Ehhez kapcsolódóan: Csomagban szavaztatná meg Karácsony Gergely Kiss Ambrust és Vitézy Dávidot két helyettesének
A törvény szerint legalább egy helyettesnek lennie kell, így a fővárosi önkormányzat és a főpolgármester könnyen mulasztásos törvénysértésbe csúszhat. Az állapot akár tartósan is fennmaradhat, hiszen a törvényi korlátok meglehetősen rugalmasak: a fővárosi kormányhivatal ugyan megállapíthatja, hogy a közgyűlés működése törvénytelen, de ezután Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatásköre, hogy előterjesztést nyújtson be erről a parlamentnek, amelyik elvileg feloszlathatja a testületet. De még ez ellen is a Kúriához lehet fordulni – határidő pedig egyik szereplőt sem köti. Mivel a Fidesznek jelenleg nyilván nem érdeke egy új fővárosi választás kiírása (hiszen a Tisza Párt minden előrejelzés szerint verné a kormánypártot), ennek a forgatókönyvnek mindenki minimális esélyt ad.
Kevésbé látványos, de legalább ugyanilyen fontos a Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (szmsz). A jelenleg érvényben lévő dokumentum a magyar polgármesterek között példátlanul széles hatásköröket biztosít a főpolgármesternek: többek között indoklás nélkül és korlátlan számban vétózhatja meg a közgyűlés döntéseit, szervezeti és személyi ügyekben pedig az ő előterjesztéséhez van kötve a képviselő-testület működése. Két közgyűlés között – az ukrán háborúra hivatkozással – még szélesebbek a jogai: akár egy személyben dönthet egy nemzetközi sportesemény megpályázásáról, gyakorolhatja a fővárosi cégek tulajdonosi jogait, fejlesztési és megvalósítási megállapodásokat köthet.
Amiben megegyezhetnek
Ezeket a hatásköröket több frakció (a Tisza, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Vitézy Dávid képviselőcsoportja is) szűkítené. Arról viszont komoly jogviták alakulhatnak ki, hogy például a főpolgármester előterjesztési joga azt is jelenti-e, hogy az előterjesztéseket a közgyűlés módosíthatja-e, vagy csak elfogadhatja/elutasíthatja. Ezek miatt – bár Karácsony Gergely több kérdésben hajlik a kompromisszumra saját hatásköre szűkítése és a közgyűlés döntési jogkörének bővítése ügyében – hosszú, akár évekig tartó jogviták is beárnyékolhatják az új közgyűlés működését.
Megszülethet ugyanakkor a kompromisszum az új bizottsági struktúráról és a testületek vezetéséről, a közgyűlési képviselők fizetésének emeléséről, illetve arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságok nagyobb hatáskört kapjanak – mint ismert, a BKV orosz metrófelújításának ügyét vizsgáló testület éppen a szűk hatáskörök miatt nem tudott érdemi munkát végezni. Többséget kaphat a BKK-rendészet létrehozásáról szóló, Vitézy Dávid-féle előterjesztés, illetve az is, hogy a főváros az eddigieknél komolyabb segítséget nyújtson Iványi Gábor intézményeinek.
