Idén tavasszal úgy tűnt, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz kavicsbánya Pilismaróton, a Dunakanyar egyik csöndes, folyóparti településén. A helyiek tiltakozása nyomán az Energiaügyi Minisztérium év elején megsemmisítette a faluban tervezett beruházás környezetvédelmi engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a területi környezetvédelmi hatóságot. Egy korábban elindított kezdeményezés miatt most vasárnap mégis népszavazás lesz az ügyben.
Por, zaj és a felszín alatti víztartalékok sérülése, valamint ingatlanjaik értékvesztése miatt aggódnak többen Pilismaróton és a környező településeken. A faluban ugyanis több mint százhektáros területen tervez kavicsbányát kialakítani egy beruházó, nem messze a Duna-parttól.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Pilismarót község közigazgatási területén külfejtéses bányászati tevékenységet végezzenek, és ennek érdekében Pilismarót község önkormányzat képviselő-testülete a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési tervben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt övezetbe sorolja?” – erre a kérdésre válaszolhatnak azok a pilismarótiak, akik részt vesznek a vasárnap rendezendő népszavazáson.
A kavicsbánya ügye 2019 óta köröz a bíróság és a kormányhivatal között – derült ki az Átlátszó korábbi cikkéből. Amikor először vonta vissza a kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt, a vállalkozó bírósághoz fordult, amely megszüntette a kormányhivatali határozat visszavonását. A kormányhivatal ekkor a Kúrián elérte az ítélet hatályon kívül helyezését, az Energiaügyi Minisztérium pedig 2023 tavaszán megsemmisítette a bánya engedélyét, és új eljárás indítására kötelezte a kormányhivatalt.
Az ügyben a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) júliusban pert nyert a kormányhivatallal szemben. Az EMLA arra kérte a kormányhivatalt mint környezeti hatóságot, hogy vonja vissza a bánya környezetvédelmi engedélyét, mert a megadása óta eltelt három évben olyan mértékben megváltoztak a körülmények, hogy ma már indokolt lenne a kérelem elutasítása. A kormányhivatal nem tett eleget a kérésnek. A Győri Törvényszék ítéletében nem értett egyet a kormányhivatallal, mondván: azokat a kérdéseket, amelyeket felvetettek a bányával kapcsolatban (a vízviszonyok megváltozása, a hódok betelepülése, a terület turisztikai térséggé nyilvánítása), még nem vizsgálták korábban, így erre hivatkozással a kérelem nem utasítható vissza.
Kockázatok és kártérítés
„Az, hogy mennyire bányaellenes a falu, vasárnapra fog kiderülni. Most zajlik a kampány, mindkét oldal alaposan elmondta az érveit. A vállalkozó mostanra kissé utópisztikus képet vázol a tervezett beruházásról, éttermekkel stb., mintha az egészben nem is lenne benne a bányászati tevékenység. A bányavállalkozó hallgat a kockázatokról, a polgármester eddig semmit sem mondott arról, milyen tervek vannak arra az esetre, ha ezek közül valami bekövetkezik. Közben a vállalkozó önkormányzati épületen is helyezett el molinót, amin arra kéri a lakosságot, hogy ne higgyék el a hazugságokat, bár a bányanyitást ellenzők csak a lehetséges kockázatokról próbálnak tájékoztatni” – nyilatkozta a Szabad Európának Zsembery Péter pilismaróti lakos. Hozzátette: a helyszín egy mélyen fekvő terület, amelyet a Pilis hegyei vesznek körül, amelyek így, mint egy amfiteátrumban, felerősítik a hangokat.
A beruházást kifogásolók a kockázatok közé sorolják – a zaj, a por, az ingatlanok értékcsökkenése és a felszín alatti vízkészletek esetleges károsodása mellett – a környező települések várható kártérítési igényét. Zsembery szerint „az elmúlt évben a bányát támogató polgármester azzal érvelt, mekkora szüksége van a falunak a bányavállalkozó pénzére, de közben láttuk, ahogy jönnek a korábbi pályázatokkal elnyert százmilliós összegek, és más anyagi segítség is érkezett. Teljesen nyilvánvaló, hogy semmi szükség arra, hogy a bánya bevételeihez képest fityingekért 25 évre kitegyük magunkat egy csomó problémának, és tönkretegyük az adottságainkat.”
Ellenzi a bánya építését a hat éve Pilismaróton élő Fleckistan László is, akinek háza a főút mellett áll, ezért egyik fő aggálya a bánya miatt várható teherautó-forgalom. Szerinte nincs arra garancia, hogy az önkormányzat képes legyen betartatni a céggel a település érdekeire vonatkozó ígéreteket, mint más bányák esetében látható. További problémaként sorolja, hogy – mint egy demonstráción füstrakétákkal kipróbálták – a bánya működéséből keletkező port az ott jellemző szélirány miatt a szél a házak felé fogja fújni.
Védett fajok, világörökség, zajterhelés
A beruházást kifogásoló helyiek egy civil szervezettel, a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesülettel évek óta küzdenek a terv ellen. A bányát többek között arra hivatkozva utasítják el, hogy Pilismarót teljes közigazgatási területe (a 9/2019. [VI. 14.] MvM-rendelet szerint) a tájképvédelmi terület övezete elnevezésű országos övezet része. A területen védett fajok, növények (turbánliliom), rovarok (farkasalmalepke, nagy szarvasbogár), madarak (gyurgyalag, partifecske), hódok, valamint több régészeti lelőhely is található.
Az egyesület arra is emlékeztet, hogy – mint erről a Magyar Narancs korábban írt – a Dunakanyar kultúrtáj szerepel a 27/2015. (VI. 2.) MvM-rendelet a világörökségi várományos helyszínek jegyzékében, valamint az UNESCO világörökségi várományos listáján, és Pilismarót a 429/2020 (IX. 14.) kormányrendelet szerint kiemelt turisztikai térségi besorolást kapott. A szervezet tavaly novemberben kezdeményezte a terület helyi védettségű természeti területté nyilvánítását. A civil szervezet kifogásolja, hogy több, az ügyre vonatkozó dokumentumot nem kaptak meg az önkormányzat vezetésétől.
A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület elnöke, Korcsák Mónika szerint „a korábbi eljárásban az is hiba volt, hogy a mezőgazdasági területet nem vonták ki a művelés alól, és nem minősítették át, most erről lesz népszavazás. Ha úgy dönt a falu lakossága, hogy nem akarja az átminősítést, akkor az önkormányzat nem teheti ezt meg egy évig.” Szerinte a környezeti hatástanulmányban nem megfelelően ábrázolták a várható zajterhelést, pedig a tervezett üzem közelében is vannak házak. Korcsák Mónika szerint az üzem működése óriási teherautó-forgalommal járna, és a bánya rontaná a környező hegyekről nyíló látképet is. Hangsúlyozta: a márciusban indult új eljárásban a cég által beadott környezeti hatástanulmány (ugyanaz, mint a korábbi) elismeri, hogy a termelés egy része közúton fog zajlani (napi több tucat teherautót emlegetnek).
Az előző polgármester belebukott a bányaügybe
Beszéltünk olyan pilismaróti lakossal is, aki nem bánná, ha – megfelelő feltételekkel – elindulna a kavicsbánya. „Sokan azért tiltakoznak, nehogy valami legyen a faluban, nehogy másnak haszna legyen. Ez jön le nekem. Különben is, akik ott laknak, sokan engedély nélkül építkeztek, viszont élvezik a Duna közelségét. A mostani öblöt is kialakította egyszer valaki, akik ezt használják, a legnagyobb ellenzői a kavicsbányának – mondta a Szabad Európának egy harminc éve a faluban élő, nem Duna-parti ember. Hozzátette: – Meg lehet nézni a falut, egy poros, szürke, jellegtelen település, semmi nem épül, a Duna-partot sem hasznosítják rendesen. Valamikor jött volna egy ír befektető, kb. arra, ahol most lenne az öböl, akart egy golfpályát. Akinek ott volt telke, kb. egy méter széles, hosszú parcella, irreális áron akarta adni, pedig csak szemétlerakó. Egy nagyon jó szerződést kellene kötni, ha pedig a vállalkozó nem tartja be, le kell állítani a projektet.”
Bár az előző polgármester belebukott a kavicsbányaügybe, Pilismarót jelenlegi vezetője úgy gondolja, jól járhat a település a bányával, ha a beruházás kellő körültekintéssel valósul meg. A földrajztanár végzettségű Hunyadi Balázs szerint a népszavazás méltóbb lett volna, ha nem önkormányzati képviselői indítványra, hanem a helyiek húsz százalékának aláírása nyomán indítják el. Szerinte ez bizonyíthatta volna, hogy a helyiek többsége nem akarja a kavicsbányát. Arra a kérdésre, hogy mi a tétje a két nap múlva esedékes eseménynek, a polgármester így fogalmazott: elvi állásfoglalás lesz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK esztergomi Vitéz János Tanárképző Központjában ökológiát és természetismeretet is tanító Hunyadi szerint „nem az a kérdés, hogy beavatkozunk-e a természetbe, hanem hogy ha beavatkozunk, mit adunk vissza”. Hozzátette: például a vízerőművek sem szépek, mégis zöldenergiát termelnek. A polgármester saját magát környezetvédőnek tartja (szándékai és végzettsége alapján), de szerinte „ez nem jelenti azt, hogy stopot mondunk mindenre. (…) Szép az érintetlen táj, de az embereknek szükségük van kavicsra, homokra, amit ott lehet kitermelni, ahol van, márpedig itt nagyon jó minőségű van.”
A polgármester szerint ha megint lesz engedély a bányanyitásra, a település érdekeinek betartását külön jognyilatkozattal lehet garantálni. Nem lehet közúti szállítás (bár erre volt korábban engedély) és a kitermelt kavics válogatását célzó osztályozó. (A bányát ellenzők egy része a kitermelt sóder uszályokkal való szállítását is nehezményezi, szerintük ez is hangos lehet.)
Hunyadi Balázs szerint a kavicsbánya ellen tiltakozók hivatkozása a környező települések által később kérhető kártérítésekre „manipulációs eszköz”, mert „kártérítésről csak jogszabálysértés esetén lehetne beszélni, márpedig itt ilyen nem lesz”. A polgármester hangsúlyozta: az EU-s környezeti irányelvek maximális betartásával egyeztetett a beruházóval. Az ivóvízkészletek veszélyeztetéséről a bánya által annyit mondott: saját egyetemi, szakmai kapcsolatain keresztül vizsgáltatta meg a kérdést, és megnyugtató választ kapott. Azt állítja: az ellenzők kapcsolataik révén érhették el az engedélyek visszavonását. Mint mondta, ő olyan megállapodást szeretne, amely társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg is előreviszi a falut. A település évi ötszázmillió forintból gazdálkodik, ennek csak hozzávetőleg kétharmadát biztosítja az állam. Idegenforgalomból összesen évi másfél millió forint körüli összeg folyik be az önkormányzathoz (ennyi havonta elmegy gyermekétkeztetésre), a polgármester szerint az összeg részben a rossz adózási fegyelem miatt is ilyen alacsony. Az önkormányzat évi adóbevétele összesen ötvenmillió forint körül van, ehhez évi nyolcvanmillió forint pluszbevételt jelentene a bánya nyitása (egy egyszeri, szerződéskötési százmilliós tételen túl). Hunyadi szerint a cég további támogatásokat is nyújtana (egy környezetvédelmi alapba stb.).
A bánya – hétköznapokon – reggel 6-tól este 6-ig működhet (ha elindul), de a polgármester szerint szükség esetén ezt is módosíthatná jognyilatkozattal az önkormányzat. Ráadásul elvárják a legmodernebb, kisebb zajjal járó technológia használatát, de a részletekről csak az engedély megszületése után lesz érdemes tárgyalni – összegezte véleményét Hunyadi Zoltán.
Aggódó környékbeliek
A kavicsbánya miatt nemcsak a pilismarótiak közül aggódnak sokan, a környékbeli települések sok lakója, nyaralótulajdonosa sem örül a tervezett beruházásnak. Különösen a Duna túloldalán fekvő Zebegény lakói, nyaralói tartanak tőle. (A civil szervezet szerint a dömösi vízkészletre is befolyással lehet a beruházás.)
„Minden tüsszenést áthallani a túloldalról, mert a víz is viszi a hangot. Ez a beruházás 25 évre tönkretenné nemcsak Pilismarótot, de Zebegényt is. A domboldali lakóházak és nyaralók élhetetlenek lesznek, az apartmanok nem lesznek kiadhatók, a turizmus csökkenni fog, a kútjainkban csökkenhet a vízszint, komoly anyagi kár keletkezik. Mi már a kampányban jeleztük több településsel együtt, hogy tiltakozunk a bánya ellen, és ha megépül, azonnal pertársaságot alakítunk, és közös kárigényünk lesz, mert így csökken az ingatlanok értéke. Körülbelül hatszáz ház után olyan nagy összegű lehet a kártérítés, amire nem lesz elég a pilismaróti önkormányzatnak a kavicsbányából származó bevétele” – fogalmazott a Szabad Európa kérdésére egy zebegényi nyaralótulajdonos, Fodor László.
Szerettük volna megismerni a bányanyitást kezdeményező cég, a GM-PRO Kft. álláspontját az ügyről, de megkeresésünkre mostanáig nem érkezett válasz.
