Nem csak egy sima munkalátogatás volt Alice Weidelé múlt héten a Karmelita kolostorban, hanem valóban egy jövőbeni szoros pártszövetség kezdete, erre a hivatalos találkozó előtti este koccintottak is a felek – tudta meg több forrásból a Szabad Európa. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ugyanakkor nem mostanában kerülhet hatalmi pozícióba a szélsőségesnek mondott német párt.
Február 12-én délelőtt tíz órakor találkozott Budapesten Alice Weidel, a német Alternatíva Németországért (AfD) párt elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök, majd bő egyórás megbeszélés után, délben közös sajtótájékoztatót tartottak. Ez alapján az eseményt – minden tabudöntögető jellege mellett, amiről még írunk – akár egy, a mai diplomáciában nagyon elterjedt villámlátogatásként jellemezhetnénk, amikor a vendég nem sokkal a találkozó előtt érkezik meg, a reptérről egyenesen odahajt , majd a tárgyalások után már utazik is tovább.
Csakhogy a Weidel–Orbán-találkozó nem ilyen volt. A német delegáció már kedd délután megérkezett, a program része volt ugyanis egy vacsora a két párt vezetői között. Információink szerint az AfD és a Fidesz közti leendő pártkapcsolatokért felelős vezetőkön kívül mások is részt vettek rajta, akik a két párt szélesebb értelemben vett szellemi hátországának együttműködését irányíthatják majd.
Vita nélkül
A szerdai találkozóra így gyakorlatilag már minden jelentős kérdés eldőlt – nem mintha lett volna bármilyen vitapont is. Információink szerint konszenzus volt abban, hogy az AfD és a Fidesz szoros kapcsolatokat épít ki, így ezzel az is véglegessé vált, hogy az Európai Néppártból (EPP) való 2021-es távozást követően a Fidesz nem próbálja meg újjáépíteni a kapcsolatait a német Kereszténydemokrata Unióval.
Ehhez kapcsolódóan: A CDU alapítványának volt vezetője a Szabad Európának: Folyamatos a kommunikáció a Fidesszel
Pedig – annak ellenére, hogy az elmúlt években az EPP-hez tartozó Jean-Claude Juncker, majd Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt, illetve a pártcsalád frakcióvezetőjét, Manfred Webert is plakátkampányokban állította pellengérre az Orbán-kormány – a háttérben mindig igyekeztek legalább informális csatornákon fenntartani az állandó kommunikációt. Egy idő után erre a „strukturált párbeszéd” nevű varázsformulát találták ki, ami röviden azt jelenti, hogy a Fidesz és a CDU képviselői informális keretek között – például egy olasz üdülőhelyen Hende Csabával, ahogy a Népszava annak idején megírta – ültek le beszélgetni, és eleve szóba sem hozták a vitás kérdéseket.
Ez nem akadályozta meg a Fidesz távozását az EPP-ből 2021-ben, de az informális kapcsolatok megmaradtak – a már említett Hende Csaba mellett leginkább Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter főszereplésével, ezenkívül nagy szerepe volt még sokáig a CDU pártalapítványának, a Konrad Adenauer Alapítványnak a kapcsolattartó fórumok szervezésében. Csakhogy mára több forrásunk szerint erősen leépültek ezek a csatornák is.
„Gulyás Gergelynek nincs már erre energiája az egyéb feladatai mellett, szerintem kicsit fel is adta a szélmalomharcot a főnökével (Orbán Viktorral) szemben, akinek már láthatóan nem számít a CDU és a magyar–német kapcsolatok. Györkös Péter berlini magyar nagykövetnek hiába lenne meg a széles körű ismeretsége, a magyar kormány hozzáállása miatt már régóta teljesen légüres térben van, senki nem akar vele szóba állni” – mondta egy német forrásunk, egy fontos német–magyar közös intézmény egyik vezetője. (Az Orbán-kormány elmondhatja magáról, hogy a térség két legfontosabb fővárosában, Berlinben és Varsóban olyan nagykövete van, akit gyakorlatilag bojkottál a fogadó ország kormánya.)
Nagy Márton és „a német fafejűek”
Nyilván nem tesznek jót a kapcsolatoknak Nagy Márton sajátos megnyilvánulásai sem. A nemzetgazdasági miniszter a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara legutóbbi fórumán, januárban Hogyan állt földbe a magyar és az európai gazdaság Németország miatt? címmel tartott előadást, keresetlen szavakkal illetve a német politikai és gazdasági elitet, egy másik alkalommal pedig német üzletemberek előtt egyszerűen fafejűnek nevezte a német kormány tagjait. „Legyünk bármilyen kritikusak, ez a stílus egyszerűen nem megy, egy német számára ez elfogadhatatlan egy magyar minisztertől” – mondta egy másik német informátorunk.
Ebben a légkörben jött Alice Weidel látogatása, amit sokan úgy értelmeznek: a Fidesz végleg letett arról, hogy működő kapcsolatot alakítson ki a CDU-val, immár egyértelműen az AfD-re fogad. Erre utalt egyébként Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője is a Mandiner legutóbbi podcastjában. Az elemző szerint Friedrich Merz, a CDU elnöke maga emelte fontos tényezővé az AfD-t a német politikában azzal, hogy az aschaffenburgi merénylet után egy migrációs politikát szigorító javaslatcsomagot terjesztett a német parlament elé, és kijelentette, hogy „nem néz sem jobbra, sem balra”, bárki támogathatja.
Ehhez kapcsolódóan: Megváltozott a világ, Orbán már hasznot remél az AfD-vezér meghívásából
Ezzel gyakorlatilag kimondta azt, ami a német parlamenti pártok között addig tabu volt: hogy az AfD-től még közvetett formában sem fogadnak el támogatást. „A miniszterelnök már többször mondta, hogy a jó focista nem azt nézi, hol a labda, hanem azt igyekszik eltalálni, hogy a következő pillanatban hol lesz, arra koncentrál. Nyilván úgy ítélte meg, hogy az AfD megkerülhetetlen szereplője lesz a német politikának” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve, hogy ha a CDU-nak és a jelenleg még kormányzó szociáldemokratáknak csak nagyon szűk többségük lesz a vasárnapi választások után a Bundestagban (vagy még ennyi mandátumuk sem lesz együtt), nagyon felértékelődik majd az AfD szerepe.
Kilépni a struktúrákból
Ezt magyar kormánypárti forrásaink is így látják. „A CDU csak struktúrákban képes gondolkodni, ezért erőltetné, hogy például a Konrad Adenauer Alapítványon keresztül tartsuk a kapcsolatot, de Orbán Viktor már rég nem ebben gondolkozik, hanem ügyekben: ilyen ügy az orosz–ukrán háború vagy a migráció, márpedig ezekben az AfD mondja ugyanazt, amit mi” – fogalmazott egyikük. A Fideszben és hátországában egyébként azt sem zárják ki, hogy a most mért, húsz százalék körüli eredményhez képest akár jelentősen több szavazatot is szerezhet az AfD.
Ebben a helyzetben jött az Euronews értesülése, amely szerint a német párt már a vasárnapi választások után, hamar csatlakozhat a Fidesz által gründolt EP-frakcióhoz, a patriótákhoz. (Ez jelenleg 86 képviselővel a harmadik legerősebb politikai csoport az EP-ben. A tizenöt AfD-s jelentős erősödést hozna, de a frakció még így is messze lenne a második szocdemektől.) Korábban ezt – legalábbis „belátható időn belül” – Gulyás Gergely kizárta, és a hír megjelenése után Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója is úgy nyilatkozott az InfoRádiónak, hogy „nincs napirenden a csatlakozás”, bár „az AfD-nek ott lenne a helye a patrióták között”.
Bauer Bence egyébként maga is úgy vélekedett, hogy „nem lehet teljesen kizárni, hogy kisebbségi kormányt alakít a CDU/CSU, és az AfD kívülről támogatja ezt a kormányt, a törvénytervezeteit a Bundestagban. Szerintem akkor kerülhet napirendre a csatlakozás a patriótákhoz is.”
Már nem szégyen AfD-snek lenni
Kevesebb esélyt lát erre Kováts Eszter. A Bécsi Egyetem kutatója azt mondta a Szabad Európának, hogy a német közvélemény-kutatások hagyományosan megbízhatók, így nem hiszi, hogy jelentősen alulmérnék az AfD-t, ráadásul a pártpreferenciák hónapok óta stabilak – nem változtattak rajtuk sem az utóbbi hetekben történt merényletek, sem Merz parlamenti akciója. „Túl vannak már azon a németek, hogy szégyen az AfD-t választani; aki őket támogatja, fel is vállalja – mondta. – A három őszi tartományi választás előtt is pontosan mérték fel az AfD támogatottságát a közvélemény-kutatók, így most sem számítok nagy eltérésre.”
A szakértő szerint kizárt egy CDU–AfD-koalíció, Merz kategorikusan elutasította, sőt még az informális együttműködés is nehezen elképzelhető. Ennek nem csak az AfD szalonképtelensége az oka: a két párt politikája nagyon fontos tartalmi kérdésekben is gyökeresen eltér. A CDU elnöke mindig hangoztatja, hogy Németország bevándorlóország, „a Ruhr-vidék nem létezne, ha a török vendégmunkások fel nem építik”, de a migrációt nagyon szigorúan szabályozni kell. Az AfD ehhez képest teljes elutasításban van.
Ehhez kapcsolódóan: Mennyit számít Orbán Viktor a német választási kampányban?
Míg Weidel rendszeren tesz Vlagyimir Putyint támogató nyilatkozatokat, Merz „az egyik leghéjább politikus, folyamatosan azt hangoztatja: azért tartott eddig a háború, mert Ukrajna nem kapott elég fegyvert”. Míg Weidel leépítené az európai uniós intézmények kompetenciáit, Merz számára fontos identitásképző az Európai Unió. „Amiben Merz mást mond, mint a többi német párt vezetője, az az, hogy szerinte nem tűzfal kell az AfD köré. Úgy kell küzdeni ellene, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amik miatt erőssé vált” – mondta Kováts Eszter, aki szerint Merz kancellársága alatt nem várható komolyabb magyar–német közeledés, a politikus ugyanis már 2019 óta hangoztatja, hogy nem szeretne szorosabban együttműködni a Fidesszel. Ezen nyilván nem változtatott Weidel látogatása Orbánnál. „Igaz, a vizit maga nem is volt annyira fontos téma a CDU számára” – tette hozzá.
