Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem tartotta be a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, amikor 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaságnak a hazai autópálya úthálózatot. A tét 15-17 ezer milliárd forint.
„A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során tartsa be az uniós szabályokat” – ezzel a mondattal kezdődik az Európai Bizottság friss sajtóközleménye. Az EU az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán már korábban különböző problémákat tárt fel. A Bizottság álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Mint korábban kiderítettük, a szerződés értéke 15-17 ezer milliárd forint.
Az Európai Bizottság emiatt most úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem tartotta be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat a gyorsforgalmi úthálózatának építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó szerződés odaítélése során.
Ehhez kapcsolódóan: a Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei.
A Bizottság álláspontja szerint a gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó, Magyarország által odaítélt 35 éves szerződés nem megfelelő mértékben hárította a működési kockázatot a koncessziós jogosultra, pedig éppen ez az a kulcsfontosságú tényező, amely megkülönbözteti a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől.
A Bizottság ezért „arra a következtetésre jutott, hogy a szerződést tévesen minősíthették közbeszerzési szerződés helyett koncessziónak, és ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve. Emellett úgy tűnik, hogy a szerződésmódosítások a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó uniós szabályok szerinti kötelezettségeket is sértik. Még ha a szerződés koncessziónak is minősülne, a Bizottság szerint az időtartama meghaladja a koncessziókról szóló irányelv által megengedettet. A Bizottság ezért kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki”.
