Ha az EU pótlólagos elvárásokat támaszt az agráriummal szemben, több forrást is kell biztosítania hozzá – vélekedett európai lapoknak nyilatkozva Christophe Hansen, az EU agrárbiztosa, aki bemutatta a bizottság új, mezőgazdaságra és élelmiszer-termelésre vonatkozó jövőképét.
A gazdák jövedelmének fontos részét alkotó közvetlen kifizetések a jövő közös agrárpolitikájában is helyet kapnak, de célzottabbnak kell lenniük. A támogatások újraelosztásából vagy kiegyensúlyozásából elsősorban a fiatal, negyven év alatti termelőknek kell részesülniük, különben kihalás fenyegeti a szakmát és az élelmiszer-termelést.
A kisgazdálkodók esetében komolyan fontolóra veszik majd az egy összegben történő átalánykifizetés bevezetését, és nagyobb birtokméret esetén a bizottság újra nekifut a támogatások degresszivitásának (fokozatos és arányos csökkentésének). Egyelőre bizonytalan, hogy mennyi pénz jut a következő keretköltségvetésből a közös agrárpolitikára, ezért az agrárbiztos inkább pótlólagos bevételi forráslehetőségeket kínálna a gazdáknak – egyebek között erről beszélt brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a Szabad Európa újságírójának adott interjúban Christophe Hansen, aki szerdán mutatta be az uniós agrárium és élelmiszer-termelés jövőképére vonatkozó közleményt.
Jövőkép az európai agrárágazatról és az élelmiszer-termelésről
A dokumentum egyelőre egy jövőképet vázol fel az agrárium, főleg az agrártermelők számára, akik néhány hónapja útlezárásokkal és hangos tüntetésekkel adták az európai döntéshozók értésére, hogy sürgős intézkedést várnak sokasodó megélhetési problémáik és adminisztratív terheik megoldására. A gazdák tisztességes jövedelmet és kereskedelmet követeltek, és kevesebb bürokráciát. Erre válaszul az Európai Bizottság rövid távon már bevezetett bizonyos intézkedéseket, a hosszú távú víziót ugyanakkor az a közlemény vázolja fel, amelyet szerdán fogadott el a biztosi testület a 2040-ig terjedő időre.
A dokumentum számos elvet és elképzelést leszögez arra vonatkozóan, hogyan tegyék vonzóbbá jövedelem és életvitel szempontjából az agrártermelői pályát, hogyan növeljék az európai agrárium versenyképességét és ellenálló képességét (ennek része lesz egy tavasszal bemutatandó egyszerűsítési csomag), hogyan készítsék fel jobban a mezőgazdaságot a klímaváltozásra, és miként tegyék méltányosabbá a szektor működését.
Az agráriumot és a közvéleményt leginkább érdeklő kérdések a leendő közös agrárpolitika szerkezetéről, végrehajtási mechanizmusáról és finanszírozásáról majd csak nyáron lesznek napirenden, amikor az Európai Bizottság a többéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslattal együtt az új KAP-ra is megteszi a tétjeit.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány köreihez került az állami földbirtokok jelentős része – elkészült az utolsó Ángyán-jelentés
Kevés a realitása a nagyobb agrárbüdzsének
Az EU agrárbiztosa újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a szektor meghatározó tagjainak részvételével készült stratégiai jelentés „a specifikus és súlyával arányos” agrárköltségvetés mellett tör lándzsát, ahogy azért is síkra száll, hogy rendeljenek az ágazattal szemben támasztandó esetleges új elvárásokhoz pótlólagos költségvetési forrásokat. „Nem tudom, hogy ez a pótlólagos forrás honnan jönne. Ezért inkább azon munkálkodom, hogy kiegészítő jövedelemforrásokat biztosítsunk a gazdáknak” – szögezte le a luxemburgi nemzetiségű biztos. Ezek közé tartozik a biotermelés vagy a megújuló energiák előállítása.
Tisztában van azzal, hogy a közös agrárpolitikának számos riválisa akad a korlátozottan rendelkezésre álló uniós költségvetési forrásokért folyó küzdelemben, de úgy véli, hogy az új kihívásokra a költségvetés áramvonalasítása, a meglévő átfedések megszüntetése és új saját bevételi források révén kellene előteremteni a pénzt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament az új közös agrárpolitikában is erős két pillért (direkt és piaci támogatások, valamint vidékfejlesztés) szorgalmaz, egyesek pedig még növelnék is a KAP-ra fordított kiadásokat. Ugyanezt a szándékot tapasztalta a tagállami tárcavezetők részéről is. Ursula von der Leyen hivatalosan elkötelezte magát és testületét a közvetlen jövedelemtámogatás fenntartása mellett, ami a piaci eladással együtt jelenleg az agrártermelők jövedelmének nagyobb részét biztosítja. Ez alapvető előfeltétele annak, hogy a kontinens önellátó maradjon élelmiszerekből, de a világ élelmiszer-ellátásából is kivegye a részét. (Az EU-nak az utolsó rendelkezésre álló, 2023-as statisztika szerint hetvenmilliárd euró többlete származott az élelmiszer-kereskedelemből.)
Súlypontáthelyezés a támogatásokban a kicsik javára
Hansen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy mivel korlátozott a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló pénz, a jövőben célzottabban kell nyújtani a támogatásokat. Elmondása szerint ennek a kisgazdaságok és a fiatal gazdák lehetnek a fő haszonélvezői, különös tekintettel arra, hogy már az európai mezőgazdaság működését és a vidék fennmaradását veszélyezteti az agrártermelők elöregedése. A gazdák átlagéletkora jelenleg 57 év, kevesebb mint tizenkét százalékuk fiatalabb negyvenévesnél. A sokszor túlzottan koncentrált birtokszerkezet és a tőkeforrások hiánya megnehezíti a belépést a fiatalok számára. „Ezért lényegesnek tartom, hogy jobban támogassuk a fiatal gazdákat. Ehhez máshonnan kell jönnie a pénznek” – tette hozzá.
Ehhez a támogatások súlypontáthelyezésére lesz szükség. Az új biztos célpontja a nagyobb gazdaságok támogatása lehet. A bizottságnak az előző reformok során rendre beletörött a bicskája abba, hogy megpróbálta a forrásokat elterelni, hogy ne a gazdák húsz százaléka vágja zsebre az agrártámogatások nyolcvan százalékát, hanem fordítva. Christophe Hansen nyilvánvalóvá tette, hogy a KAP soron következő reformja során a bizottság újra neki fog futni ennek, ezért újra javasolhatja a támogatások degresszivitását, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos birtokméret (például ezer hektár fölött) csökkenni fog a támogatási intenzitás. Az ebből felszabaduló forrásokat részben a fiatal gazdák számára csoportosítanák át.
Átalánykifizetés a kisgazdaságoknak, a szőlő- és borágazat reformja
A bürokratikus terhek csökkentésének jegyében a kis gazdaságok esetében a jövőben eltekinthetnek a terület-ellenőrzéstől, és egy összegben, átalányban fizethetik ki a támogatásokat – tette hozzá. Szerinte a jelenlegi agrártartalék 450 millió eurós forrása nem elegendő azoknak az árvíz- és aszálykároknak az enyhítésére és kompenzálására, amelyek tavaly érték az EU tagállamait. (Ebből az alapból fizet ki egyébként Magyarországnak hamarosan 16 millió eurót az EU a tavalyi árvíz okozta károk miatt.)
Az Európai Bizottság még márciusban javaslatot terjeszt elő a válsággal küzdő európai borágazat reformjára. Mint a biztos rámutatott, csökkenőben van a borfogyasztás, és a klímaváltozás is kedvezőtlenül hat a szektorra.
Az EU és négy latin-amerikai ország között még decemberben aláírt szabadkereskedelmi egyezményt (Mercosur) Christophe Hansen szerint nem lehet fehéren-feketén megítélni, az európai borágazatnak és a tejtermékeknek kifejezetten nagy lehetőségeket kínálnak majd a megnövekedett exportlehetőségek.
Ehhez kapcsolódóan: Így bukhat el Magyarország közel húszmilliárd eurót
