Négy, részben Moszkva ellenőrzése alatt álló ukrán régió Oroszország által támogatott tisztviselői bejelentették az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról szóló, úgynevezett népszavazások végeredményét. Közölték, hogy a szavazók „elsöprő többsége” támogatta az annektálást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szavazásokat és eredményüket „fegyvercső” előtt megrendezett „bohózatnak” nevezte, míg amerikai tisztviselők közölték, hogy Washington újabb szankciókat készít elő Oroszország ellen, ha ukrán területet csatol el. Az Európai Unió bírálta az úgynevezett népszavazás „meghamisított eredményét”.
Szeptember 23. és 27. között folyt a szavazás Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck és Herszon megye azon részein, amelyek Moszkva katonai megszállása alatt állnak. Ezek Ukrajna területének mintegy 15 százalékát teszik ki.
A lépést Ukrajna, a nyugati kormányok és az ENSZ elutasították, mondván, hogy ellentétes a nemzetközi joggal.
Nyolcvanhéttől csaknem száz százalékig
A színlelt népszavazást néhány helyi tisztviselő állítása szerint úgy tartották, hogy közben választókat fenyegettek meg és kényszerítettek szavazásra. A választási tisztviselők sok esetben fegyveres orosz erők kíséretében vitték házról házra az urnákat.
A kelet-ukrajnai Donyeck megyében az urnákhoz járulók 99,23 százaléka a csatlakozásra szavazott, ami arra késztette a Moszkva által támogatott szeparatista vezetőt, Denisz Puszilint, hogy „kolosszálisnak” nevezze az eredményt.
Egy másik keleti megyében, Luhanszkban az Oroszország által kinevezett választási tisztviselők szerint a végeredmény 98,42 százalék volt az annektálás javára.
A zaporizzsjai választási hatóság szerint a leadott szavazatok 93,11 százaléka az annektálást támogatta, míg Herszonban állítólag a szavazók 87,05 százaléka volt az Oroszországhoz csatolás mellett.
Valentyina Matvijenko, a parlament felsőházának elnöke azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint szeptember 30-án beszél a parlamentben a népszavazásokról, a képviselők október 4-én vitathatják meg az annektálásról szóló törvényt.
„Nyílt bohózat”, „álnépszavazás”, „előre megírt eredmények”
Zelenszkij szeptember 27-i éjszakai videóbeszédében azt mondta, hogy „az álnépszavazás állítólagos eredményeinek számadatait előre eldöntötték”. Közölte, hogy a világ minden országának egyértelmű jelzést kell most adnia az orosz annektálás ellenében.
„Oroszország az egész világ szeme láttára népszavazásnak nevezett nyílt bohózatot ad elő Ukrajna megszállt területén” – mondta.
„Embereket kényszerítettek arra, hogy kitöltsenek néhány papírt egy tévériporthoz a gépfegyverek csöve előtt.”
Zelenszkij korábban az ENSZ-nek küldött videóüzenetében azt mondta, hogy Ukrajna képtelen lesz tárgyalni Oroszországgal a szavazások után. Kijev és szövetségesei csalásnak minősítették a voksolást, és közölték, hogy soha nem ismernék el az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal ellentétes szavazás eredményét.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője szeptember 28-án bírálta az „illegális” szavazásokat az annektálásról, és „meghamisított” eredményeit.
„Az EU elítéli az illegális népszavazások megtartását és meghamisított kimenetelét” – írta Borrell Twitteren.
„Ez Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának újabb megsértése az emberi jogokkal történő rendszeres visszaélések közepette” – mondta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Moszkvából szervezett szavazásokat szintén csalásnak és „a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésének” nevezte. Stoltenberg Twitteren közölte, hogy szeptember 27-én beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, „és világossá tette, hogy a NATO-szövetségesek rendületlenül támogatják Ukrajna szuverenitását és jogát az önvédelemhez”.
Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta, hogy a szavazás csalás volt, és nem más, mint „hamis ürügy arra, hogy Ukrajna egyes részeit megpróbálják erőszakkal annektálni”.
Újabb szankciókkal büntetnének
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szeptember 27-én arra sürgette az Európai Uniót, hogy vezessen be további gazdasági szankciókat Oroszország ellen büntetésként a szavazásokért, és közölte, hogy Moszkva lépései nem változtatnak Ukrajna harctéri akcióin.
Kuleba Catherine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott kijevi megbeszélései után közölte, hogy a személyek elleni szankciók nem elegendők a népszavazások megbüntetésére, amelyekről Putyin szeptember 27-én azt állította, hogy „emberek megmentésére” szolgáltak az adott térségekben.
Colonna olyan komédiának nevezte a szavazást, amely további nyugati szankciókat válthat ki.
Washington a BT elé viszi
Oroszországban is szavaztak, miután az orosz erők által ellenőrzött ukrajnai területekről lakosok ezrei menekültek el a háború kitörése után. A RIA Novosztyi szerint az ottani szavazatok összeszámlálása is hatalmas többséget mutatott az Oroszországhoz csatlakozás mellett.
Megfigyelők szerint a szavazás eredményét előre eldöntötték, a történtek ugyanazt a mintát követik, mint amit Moszkva 2014-ben alkalmazott a Krím félsziget elcsatolásakor a hatalmas Nyugat-barát tüntetések nyomán, amelyek távozásra kényszerítették az ország Kreml-barát elnökét.
Az Egyesült Államok határozatot fog előterjeszteni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismerjenek el semmilyen változást Ukrajnában, és kötelezi Oroszországot, hogy vonja ki onnét a csapatait – mondta Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet.
