Oroszország több száz drónt és több mint két tucat rakétát indított Ukrajna ellen hétfőre virradóra, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij újabb béketárgyalási fordulót javasolt. A fővárosban, Kijevben sebesültek és egy halálos áldozat is van.
Zelenszkij a hétvégén felajánlotta Moszkvának, hogy ezen a héten tartsanak újabb béketárgyalási fordulót, tekintettel arra, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei felkészülnek új fegyverszállítmányok eljuttatására, és arra, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel létrejött megállapodás értelmében a NATO-t használják fel a katonai segélynyújtás csatornájaként.
Az ukrán légierő közölte, hogy az orosz erők 426 Shahed típusú drónt, öt Kinzsal hiperszonikus rakétát és 19 cirkálórakétát lőttek ki Kijevre és az ország más részeire hétfőre virradóra. Az ukrán tájékoztatás szerint a drónok nagyjából fele és egy kivételével az összes rakéta megsemmisült vagy működésképtelenné vált.
„Mentési, sürgősségi műveletek folynak városainkban és közösségeinkben” – mondta Zelenszkij.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere megerősítette, hogy egy ember meghalt az ukrán fővárosban, kettő pedig megsebesült az éjszakai támadásban.
„Darnyica járásban egy embert kórházba szállítottak. A Sevcsenko járásban, ahol egy lakótorony két emeletét tűz pusztította el, egy embert a helyszínen láttak el az orvosok" – mondta Klicsko.
A támadás a kijevi Lukjanivszka metróállomás bejáratát is megsemmisítette, ez az az állomás, amelyet a légitámadások során menedékként használtak Kijev lakói. A támadás után az állomást be kellett zárni.
A nyugati Ivano-Frankivszk városában Ruslan Marcinkiv polgármester azt mondta, ez volt a város elleni legnagyobb támadás az oroszországi teljes körű invázió kezdete, 2022 februárja óta.
Annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van az ellenkezőjére, Oroszország továbbra is azt állítja, hogy légicsapásai nem a civil infrastruktúrát célozzák.
Az ukrán hatóságok és olyan nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ és az Európai Unió, azzal vádolják Oroszországot, hogy szándékosan civileket vesz célba, és e szerintük háborús bűncselekmény.
Oroszország és Ukrajna között Isztambulban májusban és június elején két közvetlen béketárgyalás zajlott, amelyek nagyszabású fogolycseréket és az elesett katonák holttesteinek visszaszolgáltatására vonatkozó megállapodásokat eredményeztek.
Ugyanakkor a tűzszünet tekintetében nem értek el áttörést, noha potenciálisan ez vethetne annak a katonai konfliktusnak, amely a 2022 februári orosz invázióval kezdődött.
Mint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök a múlt héten 50 napos határidőt adott Moszkvának a tűzszünet elfogadására, ellenkezőesetben szigorúbb szankciókkal kell számolnia.
Zelenszkij elmondta, hogy Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács újonnan kinevezett vezetője elküldte Moszkvának az ajánlatot a találkozó megtartására a következő héten, de további részleteket nem közölt.
A Kreml közölte, hogy üdvözli az új tárgyalásokat, de „számunkra a legfontosabb, hogy elérjük céljainkat. Céljaink világosak, nyilvánvalóak, nem változtak”.
Azt is hangsúlyozta, hogy minden békemegállapodás értelmében Ukrajna átadja az irányítást és kivonul négy olyan régióból, amelyeket Oroszország 2022 szeptemberében illegálisan annektált, de soha nem foglalt el teljesen.
Moszkva szerint Kijevnek le kellene mondania NATO-csatlakozási törekvéséről, és el kell fogadnia a fegyveres erőire vonatkozó szigorú korlátozásokat – ezeket a követeléseket Ukrajna és nyugati szövetségesei határozottan elutasították.
