A magyar kormány hétfőn minden korábbinál élesebben szembefordult az Európai Unióval és meghatározó többségével, amikor elutasította az Ukrajnának tervezett új, sokmilliárdos katonai segélycsomagot, és ezzel párhuzamosan az EU-val és Ukrajnával szemben beállt egy amerikai békehatározat-tervezet mögé az ENSZ-ben – bár nem nevezte meg konkrétan, de vélhetően a Biztonsági Tanácsban.
Csomag Ukrajnának: Orbán mindenki ellen?
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által kidolgozott új, pénzügyi és katonai segélyből álló segélycsomag Ukrajna pozícióinak megerősítését szolgálja az esetleges béketárgyalások előtt, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint húsz- és negyvenmilliárd euró között mozoghat.
„Az erő pozíciójába kell juttatnunk Ukrajnát. Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy nemet mondhasson egy rossz békemegállapodásra” – szögezte le a hétfői külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatón Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kallas szerint a csomagról az Európai Tanács március 6-ra összehívott rendkívüli ülésének kellene döntenie a támogatás végleges összegével együtt. Szijjártó Péter hétfői, élesen elutasító megközelítéséből ítélve jövő csütörtökön Orbán Viktor és – a hozzá hasonlóan a Trump-féle rendezési erőfeszítéseket Európa és Ukrajna szempontjainak látványos mellőzése ellenére is teljes mellszélességgel támogató – Robert Fico állhat csak a terv útjába, ami – ha bekövetkezik – a két országot megkerülő pótmegoldás előtt nyithatja meg az utat.
Ehhez kapcsolódóan: Fogolycsere, ritkaföldfém-megállapodás, egyszemélyes tüntetés – ez történt az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján
„Háborúpárti európai liberálisok”
Szijjártó Péter ismét kizárólag a kormánypárti sajtó előtt tett brüsszeli nyilatkozatában azzal vádolta meg lényegében – Szlovákia kivételével – az összes tagállamot, hogy a kezdeményezéssel az amerikai–orosz béketárgyalások elgáncsolására törekszenek. „Sajnos a háborúpárti európai liberálisok nem szeretnék a tárgyalások sikerét” – jelentette ki a magyar diplomácia irányítója, aki az EU logikáját kifordítva azt állította: a csomag azt a célt szolgálja, hogy Kijev nemet tudjon mondani „egy valaki által rossznak titulált ajánlatra”. Szijjártó Péter azt nem említette, hogy a Trump-kormányzat sem az ukrán elnökkel, sem az EU-val nem egyeztetett az oroszokkal Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalások előtt, miközben Ukrajna és Európa biztonságát közvetlenül érintené a békemegállapodás, és nekik kellene elviselniük minden következményét.
Mindeközben úgy tűnik, hogy az EU – Orbán Viktor várakozásával ellentétben – nem engedte el Ukrajna kezét, sőt tovább kíván menni azon az úton, amelyet a magát békepártiként jellemző magyar kormány kezdettől fogva ellenez. Orbán Viktor és Szijjártó Péter számára ez azt jelenti, hogy az európaiak nem hajlandók tudomásul venni a teljesen új helyzetet. „Elfogadhatatlan egy kudarcot valló, háborúpárti politikát tovább folytatni, miközben a helyzet teljesen megváltozott” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
A helyzet valóban megváltozott, hiszen – mint arra a vasárnapi német szövetségi választásokon győztes német kereszténydemokrata kancellárjelölt, Friedrich Merz is rámutatott – „Trumpot közönyösen hagyja Európa sorsa”. Az EU az első sokkból felébredve most próbál igazodni az új realitáshoz, de ez éppen ellentétes válaszokat szülhet, mint amiben a Trump-hívő magyar miniszterelnök reménykedik. „A béke reménye sokkal élénkebben csillog, mint az elmúlt három évben bármikor” – jelentette ki Szijjártó Péter, annak ellenére, hogy még azt sem tudni, egyáltalán létezik-e amerikai béketerv.
Petra Gombalová, az EKSZ ukrajnai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője hétfőn egy beszélgetésen ugyanakkor amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva leszögezte: a béketárgyalások még meg sem kezdődtek.
Ehhez kapcsolódóan: Kijevi kormány: Már a végső fázisban járnak az ásványkincsekről szóló amerikai–ukrán tárgyalások
Egy amerikai szakértő szerint Trump kísérlete kudarcra van ítélve
Daniel Kochis, a Hudson Institute európai központjának rangidős kutatója hétfőn az Európai Politikai Központ által rendezett beszélgetésen úgy vélte: Donald Trump kísérlete kudarcba fog fulladni a gyors békemegállapodás elérésére Moszkvával, a Fehér Háznak azon kell majd elgondolkodnia, mi legyen a következő lépés. Az amerikai szakértő szerint Trump hozzáállása az ukrán béketeremtéshez még saját pártjában sem élvez többségi támogatást.
A magyar kormány és európai partnerei közötti szakadék mélyülésének egyértelmű jeleként Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsában – Szijjártó Péter szerint társzerzőként – egy amerikai békehatározat szövege mellé állt, szembehelyezkedve egy, az EU és Ukrajna által előterjesztett határozattervezettel. Az amerikai tervezet mögé Magyarországon kívül Izrael, Georgia, Észak-Macedónia és Argentína sorakozott fel.
Szijjártó Péter az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szólva is szembehelyezkedett a Magyarországon kívül elfogadott uniós konszenzussal, hangsúlyozva, hogy mostantól inkább arról kellene beszélni, hogy „nekünk milyen biztonsági garanciákra van szükségünk”. Azt is világossá tette, hogy szó sem lehet Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak felgyorsításáról, amíg Kijev nem terjeszt elő egy elfogadható kisebbségi cselekvési tervet, továbbá a bizottság nem szerez érvényt annak a négypontos energiaellátási garanciának, amelyet januárban tett az általános szankciók magyar elengedésének fejében.
Ehhez kapcsolódóan: Megkötheti-e az Egyesült Államok és Oroszország a maga alkuját Ukrajna nélkül?
A magyar külügyminiszter megismételte, hogy mivel szerinte március 10-ig minden megváltozhat az amerikai–orosz tárgyalásokon, semmi értelme a jelenleg 2700 orosz és belarusz nevet tartalmazó uniós szankciós lista fél évvel való meghosszabbításáról dönteni. Hétfőn is volt egy ilyen kísérlet, amit a magyar kormány képviselője megakadályozott, sajtótájékoztatóján elárulva, hogy Budapest nyolc nevet le kíván vetetni a listáról, akiknek szerinte nincs semmilyen keresnivalójuk rajta.
Kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar kormány majd akkor gondolkozik el az orosz energiahordozók más forrásokból való kiváltásáról, ha „legalább annyira kiszámíthatók és olcsók lesznek”, ennek hiányában azonban szerinte a magyar háztartások energiaszámlája jóval magasabb volna. A külgazdasági és külügyminiszter korábban még elsősorban azzal érvelt a leválás ellen az oroszokról, hogy az ország fizikai helyzete miatt nem lehetne más forrásból pótolni. Ezt a szakértők többsége kezdettől fogva vitatta, és most ő sem tett említést róla.
