A nemzetközi összefogásnak köszönhetően Ukrajna már képes annyi terméket kijuttatni az országból, mint a háború előtt. Ehhez azonban új útvonalakat, új logisztikai rendszert kellett kidolgozni és eddig nem látott akadályokat leküzdeni. Ukrajna új tengeri és szárazföldi folyosókat is kialakított, ebben számít a magyar közreműködésre.
Miközben az ukrán állam területének keleti részein háborút visel, az ország többi részén óriási logisztikai erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy a termékek el tudjanak jutni az európai és világpiacokra. Ukrajna infrastruktúráját egyszerre sújtják azok a károk, amelyeket az orosz erők tendenciózusan mértek utakra, vasutakra, járművekre, mezőgazdasági létesítményekre, illetve azok a hiányosságok, amelyek a blokád alá helyezett tengeri kikötők miatt sújtják az országot.
A helyzetre jellemző, hogy az ukrán infrastrukturális miniszter helyettese az utolsó pillanatban volt kénytelen lemondani azt az eszmecserét, amelyet az Európai Parlament közlekedési szakbizottságával folytatott volna online. Olekszandra Azarkinának az ország egy olyan pontján kellett lennie a beszélgetés időpontjában, ahonnan nem sikerült az internetes kapcsolatot biztosítani, így végül Szerhij Tereszko, Ukrajna EU-hoz akkreditált nagykövetségének helyettes vezetője ugrott be helyette.
Havi ötmillió tonna úton van
Az ukrán diplomata beszámolt egy olyan hírről, amelynek néhány hónapja még nem sok esélyt lehetett adni: havonta ötmillió tonna árut sikerül jelenleg piacra dobni, ami tulajdonképpen a teljes ukrán kapacitást jelenti. Ez persze nem jár azzal, hogy a hónapok alatt felhalmozódó készletektől is meg tudtak volna szabadulni, de nem gyarapodnak tovább jelentősen. Tereszko azonban azt mondta, hogy most, hogy befejezték a betakarítást, további tárolókapacitásokra lenne szükség, és az is megoldás lenne, ha ezeket az EU területén találnák meg.
A részleges sikerekhez azonban az kellett, hogy az EU, az uniós tagállamok, Törökország, az ENSZ számos segítő lépést tegyen, de mindenekelőtt az ukrán hatóságok munkájára volt szükség. Át kellett ugyanis állniuk arra, hogy a szárazföldi határokat használják a szállítmányozás során, békeidőben elsősorban a tengeri kikötőkig kell eljuttatni a termékeket. Most több korridor is létesült, amelyeken keresztül az ukrán termékek eljuthatnak például a romániai Galați vagy a lengyel Gdańsk kikötőjébe. Hasonló folyosót készülnek nyitni a balti államok felé.
Ugyanakkor a nemzetközi együttműködésnek hála eddig az ukrán kikötőkből is kifuthatott már 222 hajó, amelyek 4,9 millió tonna terményt szállítottak.
Árnövelő költségek
Komoly probléma, hogy a vasúti szállítás során az ukrán vagonok nyomtávja más, mint az európai szabvány, ezért a gördülő állományt is menet közben kell átállítani. A szárazföldi határok áteresztőképessége is nehézséget jelent, volt olyan, hogy az ukrán–lengyel határon ötven kilométeres kamionsor alakult ki. Mára a helyzet kezelhetőbbé vált, tizennégyszeresével csökkent a várakozási idő. Ukrajna most azt szeretné elérni, hogy ne kizárólag a határon lehessen elvégezni bizonyos állati vagy növényi szállítmányok vizsgálatát, hanem előtte vagy utána is. Az is könnyítést jelentene, ha azok a termékek, amelyeknek nem az EU a célállomásuk – márpedig a szállítmányok hetven százalékával ez a helyzet –, egyszerűsített ellenőrzés mellett haladhassanak át az Európai Unión.
A magas élelmiszerárakkal kapcsolatban a nagykövethelyettes mondott egy példát: az ukrán gazdák 120-130 dollárért értékesítenek egy tonna terméket, azonban mire egy romániai tengeri kikötőben hajóra rakják, további háromszáz dollárnyi költség rakódik rá, vagyis az áru árának csak egyharmada maga a termék értéke.
Szerhij Tereszko beszámolt arról is, hogy az áruk szállításának felgyorsítása érdekében két új határátkelőhelyet nyitnak Románia felé, amelyektől már októberre nagyon komoly eredményeket remélnek. Hozzátette: hasonló terveik vannak Magyarországgal kapcsolatban is.
Miniszteri támogatás
Hasonló volt a téma az uniós mezőgazdasági miniszterek ülésén, amelyen részt vett Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter. Az ukrán fél beszámolója után a miniszterek üdvözölték a betakarítással és a mezőgazdasági hozamokkal kapcsolatos legújabb adatokat, beleértve a gabonatermelés viszonylag stabil szintjét. Összességében pozitívan nyilatkoztak a fekete-tengeri kikötők részleges újranyitásáról, de hangsúlyozták, hogy a helyzet továbbra is nehéz mind Ukrajnában, mind globálisan. Az ukrán termékeknek fenntartott úgynevezett szolidaritási sávokról is jó véleményt fogalmaztak meg, azonban jelezték, hogy további beruházásokra van szükség, ennek biztosítani kell a finanszírozását.
Az ülést követően Zdeněk Nekula cseh mezőgazdasági miniszter azt mondta, hogy „kihívás elé állítja a globális élelmezésbiztonságot a példátlan és barbár orosz agresszió”. A soros elnökség képviselője szerint az emberek szerte a világon függenek attól, hogy időben hozzá tudnak-e férni az ukrán mezőgazdasági termékekhez. Nekula jelezte: „Az EU-tagállamok eltökéltek, hogy továbbra is segítséget nyújtanak a búza, a kukorica és más gabonafélék harmadik országok fogyasztóihoz történő szállításában. Továbbra is fejlesztjük az ukrán export logisztikáját és összekapcsoljuk a vállalkozásokat annak érdekében, hogy jobban megfeleljünk az ukrajnai mezőgazdasági termelés iránti keresletnek és kínálatnak.”
