Az ukrajnai invázió első, kritikus hónapjában a magyar állam más országokhoz képest nem támogatta túlzottan védekező szomszédját, a saját GDP-jéhez képest nem volt az első húsz támogató ország közt. A felmérésben nem szerepelt a civilek önkéntes fáradozása és a Magyarországon átutazó menedékeseknek nyújtott átmeneti állami segítség.
A nyugati országok közül Észtország és Lengyelország próbált a saját anyagi lehetőségeihez képest a leginkább segíteni Ukrajnának a háború kitörése, február 24. és március 27. között, derül ki a Kiel Institute összesítése alapján.
Az Ukrajnának adott támogatások felmérését azért tartották fontosnak, mert a támogatások mértéke egyértelműen, közvetlenül és gyorsan befolyásolja a háború alakulását és csökkenti az emberi szenvedést.
A háború tényleges kitörésekor Magyarország keleti szomszédjának azonnal elképesztően nagy szüksége lett hadianyagokra, pénzre és egyebekre a gyógyszerektől az élelmiszerig. Ezek mindegyikére, hiszen leegyszerűsítve párizsis szendviccsel nem lehet megállítani a tankokat, páncéltörő rakétákkal pedig bajos lenne nyugdíjat fizetni.
A német gazdasági kutatóintézet ezért három csoportba osztotta a támogatásokat:
- anyagi,
- katonai és
- humanitárius
támogatásra. A hadianyagnál és a pontosan megjelölt termékeknél ezek piaci árát használták az összesítéshez. Ahol az egyes országok csak lazábban közölték a támogatások tartalmát (például „X tonna élelmiszer, Y teherautónyi kötszer”), ott a közelmúltbeli hasonló segélyszállítmányok értékével becsültek.
A leggazdagabb küldte a legtöbbet
Ez alapján a háború első hónapjában 13 milliárd eurónyi (durván ötezer milliárd forintnyi) támogatás ment a nyugati kormányoktól Ukrajnának. Ez felerészben hadianyagot jelentett és legkisebb részben közvetlen anyagi támogatást. Abszolút értékben messze a legtöbbet az USA segített az országnak, az összes támogatás több mint felét ők adták.
Az Egyesült Államok esetében főleg a gyorsan elküldött, nagy mennyiségű hadianyagot szokták kiemelni a katonai elemzők, és az USA valóban több hadianyaggal támogatta az ukrán védekezést, mint az összes többi ország együtt.
De emellett az is szembeötlő, hogy az USA több mint tízszer annyi humanitárius segítséget küldött, mint az összes többi nyugati ország a vizsgált időszak alatt. Bár a megfigyelt országok közül messze az USA gazdasága a legnagyobb, ekkora különbség nincs a többi nyugati országhoz képest. Az USA gazdasága öt-hatszor nagyobb, mint a német, vagy durván másfélszer akkora, mint az EU országaié összesítve.
Észtország és Lengyelország tett ki a leginkább magáért
Ha az országok támogatását a saját gazdasági lehetőségeikhez mérjük, akkor Észtország messze kiugróan igyekezett támogatni Ukrajnát. Csaknem a GDP-jük 0,8 százalékát adták oda az ukránoknak egy hónap alatt, egyébként kizárólag hadianyagban és orvosi eszközökben. Ez a magyar GDP-hez mérve azzal lett volna egyenértékű,
mintha a magyar kormány 410 milliárd forintnyi eszközt adott volna az ukránoknak
egy hónap alatt. Mellettük még a lengyel állam erőfeszítése is kimagaslónak bizonyult, ők főleg anyagilag támogatták az ország védekezését a lengyel központi bankon keresztül.
Magyarország nem szerepelt az első húszban a megfigyelt országok között ezen a listán. Csak az európai országokat nézve GDP-arányosan nézve a 19. A magyar támogatást durván hatmillió euró (2,2 milliárd forint) értékűre számolták ki a Kiel Institute részéről. Ezalatt többek közt üzemanyagot, orvosi eszközöket és élelmiszert kell érteni.
A környező országok közül egyébként Ausztria, Románia és Szlovénia volt Magyarország mögött a listán.
A civilek erőfeszítései nincsenek benne, se az átutazóknak adott buszjegy vagy hajlék
A kutatóintézet a bejelentett bilaterális állami támogatásokat hasonlította össze, így értelemszerűen ha valamelyik ország titokban támogatta az időszak alatt Ukrajnát, azt nem számolták bele.
Ugyanígy nem szerepel benne a civilek önkéntes segítsége vagy felajánlásai sem, sem az egyházaké, önkormányzatoké, nemzetközi segélyszervezeteké, mert az Ukrajnának nyújtott állami segítség összevetése volt a cél. Hasonlóan nem szerepel külön segítségként az sem, hogy melyik ország hogyan segítette az átutazó vagy esetleg náluk letelepedni kívánó, Ukrajna irányából érkező menekülőket.
Azt lehet tudni, hogy Magyarországon szinte kizárólag átutaznak az Ukrajnából menekülők. Gulyás Gergely miniszter tájékoztatása alapján a belépő menekülők 97 százaléka nem kér menedékes státuszt Magyarországon, összesen eddig 16 ezren kértek ilyet. Lengyelországban csaknem kilencszázezer ukrán kért ilyen védelmet, Csehországban több mint háromszázezer, írta nemrég a Helsinki Bizottság.
