Volodimir Zelenszkij aláírt két kulcsfontosságú korrupcióellenes ügynökség tevékenységét korlátozó törvényjavaslatot, noha az tiltakozásokat váltott ki, és Ukrajna európai szövetségesei is bírálták a lépést.
Ukránok százai tüntettek július 22-én Kijev központjában, követelve, hogy Volodimir Zelenszkij vétózza meg a törvényjavaslatot, amelyet a tiltakozók szerint elsietve fogadtak el, és amely lehetővé teszi a kormány beavatkozását a nagy horderejű korrupciós ügyekbe. Tüntetők gyűltek össze Dnyipróban és más ukrán városokban is, hogy tiltakozzanak a törvényjavaslat ellen.
A 450 fős ukrán parlament, a Verhovna Rada összesen 263 képviselője szavazott a jogszabály mellett, amely korlátozza az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) függetlenségét.
A NABU az állami intézmények közötti korrupciót vizsgálja, míg a SAPO más korrupciós ügyeket üldöz. A NABU 2015-ös működése óta folytatott nagy horderejű vizsgálatainak némelyike kínos helyzetbe hozott magas rangú tisztviselőket.
Zelenszkij kedd esti videóbeszédében azt mondta, hogy Ukrajna korrupcióellenes infrastruktúráját meg kell tisztítani az orosz befolyástól, hozzátéve, hogy a NABU és a SAPO folytatni fogja munkáját.
„Az is fontos, hogy a főügyész elkötelezett legyen a törvényszegők valódi elszámoltathatósága mellett. Erre van igazán szüksége Ukrajnának” – mondta az elnök.
Az Európai Unió komoly visszalépésként értékelte, hogy az ukrán parlament elfogadta a törvényjavaslatot, míg a törvény más bírálói aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a lépés fordulatot jelenthet az egy évtizednyi demokratizálódás után.
Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa is bírálta a Verhovna Radában lezajlott szavazást. Mint az X-en közzétett bejegyzésében fogalmazott: „a NABU függetlenségét védő kulcsfontosságú biztosítékok lebontása komoly visszalépés”. Hozzátette ugyanakkor; „továbbra is együttműködünk Ukrajnával a szükséges jogállamisági reformok és az EU-hoz vezető úton való előrelépés terén”.
A Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája által előterjesztett törvény a főügyészt teszi a SAPO tényleges vezetőjévé, gyakorlatilag megfosztva az ügynökség vezetőjét a hatáskörétől. Ez lehetővé teszi a főügyész számára, hogy egyoldalúan lezárja a magas rangú tisztviselőket érintő vizsgálatokat, vagy a NABU által vizsgált ügyeket más ügynökségekhez rendelje át.
Házkutatások, letartóztatások a NABU-nál
Július 21-én Ukrajna belbiztonsági ügynöksége, az SBU letartóztatta a NABU két munkatársát. Egyiket a gyanúsítás szerint Oroszországnak kémkedett, míg a másiknak orosz szervezetekkel való állítólagos üzleti kapcsolatai miatt kell felelnie. Emellett több tucat házkutatást hajtottak végre az ügynökség alkalmazottainál.
Az SBU azt állította, hogy egyes tisztviselőknek kapcsolataik voltak betiltott politikai csoportokkal, köztük egy szökésben lévő ukrán törvényhozó volt pártjával.
A NABU szerint a művelet messze túlmutatott a jogos biztonsági aggályokon, és olyan problémákra is kiterjedt, mint az évek óta fennálló közlekedési szabálysértések. A hivatal figyelmeztetett, hogy a razziák mértéke gyakorlatilag megbénította a NABU működését.
A Transparency International szerint a razziák megmutatják az ukrán korrupcióellenes intézményekre nehezedő hatalmas nyomást.
A legújabb lépések felélesztették a félelmeket azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mélyen gyökerező korrupciós problémáit valójában nem kezelik, az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdítására irányuló erőfeszítések a befolyásos érdekcsoportok ellenállásába ütköznek.
Az ukrajnai korrupció nemzetközi megítélése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország fenntartsa a bizalmat a szövetségeseiben, akik támogatják a megszálló orosz erők elleni ukrán küzdelmet.
A korrupció továbbra is állandó belső fenyegetést jelent Ukrajnában, ezt az elmúlt években a Védelmi Minisztériumot, az ügyészeket és a tehetős ukrán üzletembereket érintő botrányok sorozata is jól mutat.
A Transparency International, amelynek korrupciós értékeléseit világszerte szorosan figyelemmel kísérik, úgy látja, hogy Ukrajna helyzete az elmúlt években jelentősen javult ezen a téren az európai integrációt célzó reformoknak és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének köszönhetően.
A szervezet szerint ugyanakkor az ország tavaly visszaesett, mivel a reformokat „csak formálisan hajtották végre”, vagy a végrehajtást „szándékosan késleltették”.
Összességében Ukrajna tavaly a 105. helyen végzett a szervezet 180 országot elemző korrupcióérzékelési listáján – megelőzve Oroszországot és Fehéroroszországot, de Moldova, Magyarország és Románia mögött. A listán az Egyesült Államok a 28. helyen áll.
