Az Izrael és az Egyesült Államok által terroristacsoportnak minősített palesztin Hamász több szakaszból álló tűzszüneti megállapodást kötött, amely tartalmazza az izraeli túszok kicserélését ezer palesztin fogolyra, valamint sürgős humanitárius segély eljuttatását a Gázai övezetbe.
A Katar és Egyiptom közvetítésével létrejött megállapodás Mohammed Bin Abdulrahman al-Táni katari miniszterelnök szerint január 19-én lép életbe. Három szakaszból áll, ezek közül az utolsó Gáza újjáépítésére fókuszál.
A konfliktus 2023 októberében robbant ki, amikor a Hamász vezetésével fegyveresek támadtak dél-izraeli településekre, mintegy 1200 embert, többségében civileket öltek meg, és 251 túszt hurcoltak magukkal Gázába.
Izrael pusztító háborúval válaszolt a palesztin enklávéban, a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 46 ezer ember halt meg. A terület nagy része elpusztult, a 2,3 millió lakos zöme lakóhelye elhagyására kényszerült.
Ehhez kapcsolódóan: Izraeli túsz holttestére bukkantak Gázában, vélhetően a fia maradványai mellett – közölte a hadsereg
Amit már tudunk
A megállapodás részleteit hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott tervezetekből világos kép rajzolódik ki a hivatalos nyilatkozatokban és a médiában.
Az első szakaszban hathetes tűzszünet kezdődik, amelynek során az izraeli csapatok fokozatosan kivonulnak Gáza középső részéből. A Hamász 33 túszt – várhatóan főként nőket, időseket és betegeket – enged szabadon izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokért cserébe.
Néhány túszt 2023 novemberében már elengedtek 240 palesztin fogolyért cserébe. A Hamász még mindig 94 embert tart fogva, de Izrael úgy véli, hogy már csak hatvanan vannak életben.
Azok a palesztinok, akik a konfliktus miatt elhagyták otthonukat, a megállapodás első szakaszában hazatérhetnek, és közben a humanitárius segélyek is elkezdenek áramolni a Hamász irányítása alatt álló övezetbe. Szinte minden gázai otthona elhagyására kényszerült, ami súlyos humanitárius válsághoz vezetett.
A megállapodás második és harmadik szakaszáról szóló további tárgyalások az egyezség végrehajtásának tizenhatodik napján kezdődnek. Az elemzők szerint ez jelentheti az első igazi kihívást a tűzszünet tartósságára. A megállapodás második szakasza magában foglalja a még fogságban maradt túszok szabadon bocsátását és – döntően – a háború befejezését.
„Nagy a bizonytalanság afelől, hogy Izrael eltökélt-e a konfliktus végleges lezárására” – mondja Michael Horowitz, a bahreini székhelyű Le Beck International tanácsadó cég hírszerzési vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Elkezdtek hazatérni a belső menekültek Dél-Libanonba az Izrael–Hezbollah-tűzszünet nyomán
Mit jelent mindez?
Az Irán támogatásával működő Hamász nagy veszteségeket szenvedett el a háború során, alig néhány hónap különbséggel elveszítette vezetőjét, Iszmáíl Hanijét és utódját, Jahja Szinvárt is.
Horowitz szerint a Hamász már csak azért is győztesnek fogja tartani magát, mert túlélte a háborút. „A kérdés az, hogy igazán vissza tud-e térni a hatalomba Gázában, meg tudja-e tartani katonai képességeit, és fel tudja-e használni vélt győzelmét jelenléte megszilárdítására Gázán kívül, nevezetesen Ciszjordániában” – tette hozzá.
Irán, amelynek úgynevezett ellenállási tengelye a gázai háború kitörése óta többszörös kudarcot szenvedett, jó hírnek nevezte a tűzszünetet.
Izrael év végén pusztító háborút vívott az Egyesült Államok által libanoni politikai pártnak nyilvánított Hezbollah fegyveres csoporttal, megtizedelte a felső vezetését, és sokat rontott a katonai képességein. A Hezbollah önmaga árnyékaként jött ki a háborúból, ami odavezetett, hogy Libanonban olyan elnököt és miniszterelnököt választottak, akit a nyugati hatalmak és Irán térségbeli riválisai támogatnak. Mindennek tetejébe az Irán régi szövetségese, Bassár el-Aszad kormányával szemben álló szíriai lázadó erők villámoffenzívát indítottak aznap, amikor a Hezbollah és Izrael megállapodott a tűzszünetről. Aszad iráni és orosz támogatást élvező kormánya két hét alatt megbukott, komoly csapást mérve Teherán és Moszkva regionális ambícióira.
Horowitz azt mondta: a gázai tűzszünet lehetővé teszi Iránnak, hogy teljes mértékű deeszkalálásba kezdjen, és ebbe bevonja a hónap végén hivatalba lépő Trump-kormányzatot. Irán hátradőlhet, és átgondolhatja stratégiáját, például eldöntheti, hogy újra felfegyverzi-e a Hamászt, amely Horowitz szerint hosszú ideig nem jelenthet akkora fenyegetést Izraelre, mint korábban. „Úgy gondolom, hogy Ciszjordánia érdekesebb lehet Irán számára, mivel ott dől el a Hamász és Izrael között megosztott palesztinok jövője” – tette hozzá.
Izraelben sokan fogják üdvözölni a háború végét és a túszok visszatérését, de a tűzszüneti megállapodás fejfájást okozhat Benjámin Netanjáhú miniszterelnöknek, aki többször kijelentette, hogy a háború a Hamász fölött aratott teljes győzelemig folytatódik. Miután kabinetjének szélsőjobboldali tagjai – akik közül néhányan kilépéssel fenyegetőztek – határozottan ellenzik a megállapodást, Netanjáhú legfőbb prioritása az lesz, hogy elejét vegye kormánya összeomlásának – véli Horowitz.
