Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy újabb szankciókkal sújtja Oroszországot, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokba. Közben telefonon arra biztatta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy segítsen véget vetni a konfliktusnak.
„Úgy tűnik” – mondta Trump január 21-én újságíróknak a Fehér Házban, amikor arról kérdezték, hogy Washington elrendelne-e újabb szankciókat Oroszország ellen, ha Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz. Nem árult el részleteket a lehetséges új intézkedésekről, amelyek tovább tágítanák azoknak a már ma is széles körű büntetőintézkedéseknek a körét, amelyeket az Ukrajna elleni 20222-es invázió miatt fogadtak el Oroszország ellen.
Megismételte, hogy a közeljövőben beszélni fog Putyinnal, de időpontot nem jelölt meg. „Beszélünk Zelenszkijjel. Hamarosan beszélni fogunk Putyin elnökkel. Megnézzük, mit tehetünk.”
Az Egyesült Államok elnöke január 20-án közölte, hogy Zelenszkij azt mondta neki: békemegállapodást akar a háború befejezése érdekében.
Trump beszámolója szerint arra biztatta Putyin közeli szövetségesét, a kínai elnököt, hogy segítsen véget vetni a brutális konfliktusnak. „Nem sokat foglalkozik ezzel. Rengeteg (…) hatalma van, mint ahogy nekünk is. Azt mondtam: Segíteni kellene ezt elrendezni. Megbeszéltük.”
Trump azt is elmondta, hogy csapata megvizsgálja annak lehetőségét, hogy további fegyvereket küldjenek Ukrajnába. Elnökválasztási kampányában határozottan kifogásolta a Joe Biden elnök kormánya által nyújtott segélyek mértékét. Időnként azt állította, hogy nyitott egy kölcsönbérleti program ötletére, amelynek értelmében Ukrajna idővel kifizeti az Egyesült Államoknak a fegyverszállítmányokat.
Megismételte azt az álláspontját, hogy a többi szövetségesnek növelnie kell az Ukrajna védelmére fordított kiadásait, és felszólította az Európai Uniót, hogy hozza egyensúlyba a segélyekre költött összegeket az amerikai segélykiadásokkal. Ezek Trump új elnökségének második napján hangzottak el a Fehér Házban, a második napon, amikor a jelek szerint nyomást gyakorol Putyinra – akit gyakran dicsért – a béketárgyalások előmozdítása érdekében.
Az elnökválasztási kampány során Trump azt ígérte, hogy hivatalba lépése után 24 órán belül véget vet a háborúnak. Az elmúlt hetekben visszatáncolt ettől, de továbbra is a gyors befejezését ígéri.
Sok elemző szerint nehéz lesz rövid távon véget vetni a háborúnak, mert Putyin úgy hiszi, hogy győzni fog, nem érez késztetést a leállítására, még úgy sem, hogy Oroszország hatalmas ember- és eszközveszteséget szenved.
Ehhez kapcsolódóan: Trump szerint Putyin tönkreteszi Oroszországot, ha nem köt békét Ukrajnával
Egy éjszakával korábban – amely Trump első éjszakája volt azután, hogy január 20-án délben újra elfoglalta a Fehér Házat – azt mondta: Putyin tönkreteszi Oroszországot, ha nem hajlandó megegyezni az ukrajnai háború befejezéséről. „Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást. (…) Szerintem Oroszország nagy bajba kerül.”
Jurij Usakov orosz külpolitikai tanácsadó arról beszélt újságíróknak, hogy Moszkva figyelembe veszi Trump kijelentéseit, de nem volt hajlandó kifejteni ezt, mondván: a Kreml „olyan konkrét javaslatokat vár, amelyek a kapcsolatok alapját képezhetik”.
Putyin január 21-én videóhívást folytatott szövetségesével, Hszi Csin-pinggel. Mindketten kiemelték a köztük fennálló viszony szorosságát, és megvitatták lehetséges kapcsolataikat Trump csapatával.
Az orosz média szerint Putyin azt mondta Hszinek, hogy „Oroszország és Kína közös erőfeszítései fontos stabilizáló szerepet játszanak a globális ügyekben”.
Oroszország és Ukrajna jelentős veszteségeket szenvedett el a harctéren, amióta Putyin 2022 februárjában megindította provokáció nélküli, teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Ezt megelőzően, 2014-ben Oroszország megszállta és törvénytelenül annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet és megkezdte a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását, majd elfoglalta és végül magának követelte Kelet-Ukrajna nagy területeit.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió által eddig elrendelt szankciók tönkretették Oroszország gazdaságát. Oroszország több száz milliárd dollárt költött a háborúra, becslések szerint hétszázezer embert veszített, megrémítette szomszédjait, feláldozta a jövedelmező európai gázpiacot és hozzáférését a nyugati pénzpiacokhoz, mire a rubel értéke nagyot zuhant.
A Kreml költségvetésének mintegy negyven százalékát a hadseregre költi, és a húsz százalék feletti kamat ellenére küzd az infláció megfékezésével. Cserébe lerombolt ukrán területeket szerzett meg.
