Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin tönkreteszi Oroszországot, ha nem hajlandó megegyezni az ukrajnai háború befejezéséről. Hozzátette: hamarosan tárgyalhat a Kreml vezetőjével, de időpontot nem említett.
„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondta Trump január 20-án újságíróknak, amikor beiktatása után megérkezett a Fehér Házba. – Szerintem Oroszország nagy bajba kerül. (…) A legtöbben azt hitték, hogy a háború egy hét alatt véget ér – mondta Putyin háborújáról tett eddigi legkritikusabb nyilvános észrevételében. – Úgy gondolom, nagyon jól járna, ha véget vetne a háborúnak.”
Oroszország több száz milliárd dollárt költött a háborúra, becslések szerint hétszázezer embert veszített, megrémítette szomszédjait, feláldozta a jövedelmező európai gázpiacot és hozzáférését a nyugati pénzpiacokhoz, mire a rubel értéke nagyot zuhant. A Kreml költségvetésének mintegy negyven százalékát a hadseregre költi, és a húsz százalék feletti kamat ellenére küzd az infláció megfékezésével. Cserébe lerombolt ukrán területeket szerzett meg.
Trump azt mondta, hogy beszélni fog Putyinnal – aki iránt gyakran csodálatát fejezte ki –, de időpontot nem jelölt meg. A nyugati vezetők – olyan jobboldali személyiségek kivételével, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki Trump szövetségese – kerülték a találkozást és a legtöbb esetben a telefonbeszélgetést is Putyinnal, hogy megpróbálják politikailag elszigetelni. „Remekül kijöttem Putyinnal. Remélem, hogy egyezséget akar kötni” – mondta Trump a lehetséges találkozóról.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta neki: békemegállapodást akar a háború befejezése érdekében. Az elnökválasztási kampány során Trump azt ígérte, hogy hivatalba lépése után 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak. Az elmúlt hetekben visszatáncolt ettől, de továbbra is a gyors befejezését ígéri.
Sok elemző szerint nehéz lesz rövid időn belül véget vetni a háborúnak, mert Putyin azt hiszi, hogy nyerésre áll, és nem ösztönzi semmi a harcok leállítására – még akkor sem, ha Oroszország pusztító veszteségeket szenved el mind emberek, mind felszerelések terén.
„Amikor a Trump-csapat megkezdi a megbeszéléseket, rájön: az lesz a folyamat legnehezebb része, hogy Putyint rávegyék arra, hogy feladja a célját egész Ukrajna leigázására” – mondta a Szabad Európának Mikhail Alexeev, a San Diegó-i Állami Egyetem Oroszországgal és Ukrajnával foglalkozó politológiaprofesszora január 15-én. Szerinte Trumpnak folytatnia kell Ukrajna segélyezését, ha komolyan el akarja elérni, hogy Putyin véget vessen a harcoknak.
Az oroszok a háború kezdete óta most foglalnak el a leggyorsabban területeket Kelet-Ukrajnában, miközben Ukrajna emberhiánnyal küzd.
Ukrajna támogatói attól tartanak, hogy Trump, aki bírálta a Biden-kormányzat által nyújtott segélyek mértékét, nyomást gyakorolhat Kijevre olyan engedmények megtétele érdekében, amelyeket az mindmáig elutasít, például hogy adja fel az orosz erők által jelenleg megszállt területeket. Egyes szakértők azonban kétségbe vonják, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát. Szerintük egy orosz győzelem éppúgy árthat az imázsának, mint ahogy a tálibok 2021. augusztusi kabuli bevonulása rontotta a Biden-kormány reputációját.
A 2022. februári teljes körű invázió előtt, 2014-ben Oroszország megszállta és illegálisan annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet és támogatni kezdte a kelet-ukrajnai szakadárokat, elfoglalta és végül a magáénak nyilvánította Kelet-Ukrajna nagy területeit.
Alexeev szerint Trump megpróbálhatja áthúzni Putyin ukrajnai számításait azzal, hogy szembeszáll a Kreml érdekeivel más térségekben, így az Északi-sarkvidéken, a Közel-Keleten és Afrikában, vagy olyan szövetségeseit veszi célba, mint Irán és Észak-Korea. „Amit Trumptól láthatunk, az az alkujáték kiterjesztése lehet más területekre, egyre több üzenetet küldve Putyinnak.”
Trump legfrissebb megjegyzései előtt néhány órával Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy a háború nem fog véget érni „holnap vagy holnapután”, kulcsfontosságú, hogy Kijevet erőpozícióhoz juttassák az esetleges béketárgyalások előtt. „Ne áltassuk magunkat – mondta francia katonákhoz intézett beszédében. – A konfliktus nem fog megoldódni sem holnap, sem holnapután.”
