Ez már a harmadik egymást követő év, amikor Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexének legfrissebb számai alapján.
A Transparency International Korrupcióérzékelési indexe (Corruption Perception Index, CPI) 1995 óta rangsorolja az országokat az egész világon a korrupció közszférában érzékelt mértéke alapján. Az index – amely különböző független intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataiból áll össze – a TI szerint a világon a legszélesebb körben használt korrupciós mutató.
- 180 országot vizsgál,
- az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összpontosít,
- a közhivatallal személyes haszonszerzés céljából való visszaélésként definiálja a korrupciót.
Az index 0–100-ig mutatja a korrupció érzékelését a közszférában, ahol a 0 jelenti azt, hogy az adott országban magas mértékben érzékelik a korrupciót, vagyis nagy, míg a 100 azt, hogy az adott országban egyáltalán nem érzékelik.
A skálán a friss adatok szerint Magyarország az elmúlt egy év alapján 41 pontot kapott, egy pontot rontott az előző év értékeléséhez képest, a 82. helyen áll a 180-as listán. Érzékeltetésül: a listán szintén 41 pontja van Kubának, Burkina Fasónak, Dél-Afrikának és Tanzániának.
A TI indexálása szerint Magyarország 2022-ben vált az Európai Unió legkorruptabb tagállamává. A TI Magyarország akkori jelentése szerint ez a 2012 óta lezajló, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamatoknak tudható be.
A friss jelentés szerint míg 2012 óta 180-ból 32 ország jelentősen csökkentette korrupciós szintjét, 148 országban stagnált vagy rosszabbodott a helyzet. A 43-as globális átlag évek óta mozdulatlan, miközben az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot ér el.
Emberek milliárdjai élnek olyan országban, ahol a korrupció életeket tesz tönkre és aláássa az emberi jogokat – áll a friss jelentésben, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a korrupció az éghajlatváltozás területén is komoly fenyegetést jelent. Gátolja az előrehaladást a kibocsátás csökkentésében és az alkalmazkodásban a globális felmelegedés elkerülhetetlen hatásaihoz.
Az idei jelentés szerint egyébként a vizsgált 180 ország közül a három legkevésbé korrupt Dánia, Finnország és Szingapúr.
Az Orbán-kormány számára oly fontos Türk Tanács tagországai közül
- Azerbajdzsán 22-es átlaggal a 154.,
- Kazahsztán 40-es átlaggal a 88.,
- Kirgizisztán 25-ös átlaggal a 146.,
- Törökország 34-es átlaggal a 107., míg
- Üzbegisztán 32-es átlaggal a 121. helyen áll,
- Oroszország 22-es átlaggal a 154.
- Kína pedig 43-as átlaggal a 76. a sorban.
Ami a szomszédos országok helyezését illeti:
- Szlovákia 49-es átlaggal az 59.,
- Ausztria 67-es átlaggal a 25.,
- Szlovénia 60-as átlaggal a 36.,
- Horvátország 47-es átlaggal a 63.,
- Szerbia 35-ös átlaggal a 105.,
- Románia 46-os átlaggal a 65.,
- Ukrajna 35-ös átlaggal a 105.
