Az orosz állami televízió szerint a Moszkva által elfoglalt ukrajnai területek jövője szinte eldőlt: ezeken a helyeken hamarosan népszavazást tartanak arról, hogy Oroszország részévé váljanak, és a Kijev által magukra hagyott, boldog lakosok békében élhetnek.
A valóságban azonban úgy tűnik, hogy a Kreml nem siet megpecsételni ezeket a megállapodásokat Ukrajna déli régióival, Herszonnal és Zaporizzsjával, valamint a keleti Donyeck és Luhanszk tartománnyal, annak ellenére hogy az általa oda telepített tisztviselők már bejelentették az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás terveit.
Ahogy az ukrajnai háború közeledik hatodik hónapjának végéhez, Moszkva több problémával is szembesül a megszállt területeken. Például a porig rombolt polgári infrastruktúrát a hidegebb időjárás közeledtével sürgősen újjá kell építeni, gerillaellenállás az elfoglalt városokban, az ukrán erők egyre jobban gyengítő támadásai, plusz a tervezett déli ellentámadás.
Elemzők szerint egyre zavarosabbá válik a Kreml számára egyértelmű győzelem.
„Egyértelmű, hogy a helyzet még hosszú ideig nem fog stabilizálódni, még akkor sem, ha végül megtartják a népszavazást – mondja Nyikolaj Petrov, a Chatham House Oroszország- és Eurázsia-programjának vezető kutatója. – Lesz gerillamozgalom, lesz földalatti ellenállás, lesznek terrorcselekmények, lesznek bombázások. (…) Jelenleg az a benyomásunk, hogy még a Kreml sem igazán hiszi, hogy ezekkel a népszavazásokkal megoldaná a helyzetet” – tette hozzá.
Moszkva tervei az elfoglalt területek bekebelezésére a február 24-i invázió kezdetétől fogva világosak voltak. Néhány héttel korábban a Kreml által független államként elismert, önjelölt donyecki és luhanszki „népköztársaság” szakadár vezetői közölték, hogy népszavazást tartanak arról, hogy Oroszország részévé váljanak. Míg a Moszkva által támogatott erők szinte az egész Luhanszk régiót ellenőrzik, becslések szerint a Donyeck régió mintegy hatvan százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Hasonló bejelentéseket tettek a Kreml által támogatott vezetők a déli Herszon régióban, amely szinte teljes egészében orosz megszállás alatt áll, és a Zaporizzsja régióban, amelynek nagy részét elfoglalták.
Miközben a Kreml szemérmesen csak annyit mond, hogy a lakosok döntenek arról, hogy Oroszországban vagy Ukrajnában akarnak-e élni, alacsonyabb szintű tisztviselők már a szavazás lehetséges időpontjáról beszéltek.
Leonyid Szluckij vezető politikus egyszer júliust emlegetett, bár akkor nem történt meg. Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai terület oroszbarát tisztviselője szeptember első felét javasolta, Kirill Sztremouszov herszoni tisztviselő pedig arról beszélt, hogy még az év vége előtt megtartanák.
Mindjárt vége a nyárnak, és még mindig nincs időpontja a népszavazásnak. Herszon és Zaporizzsja oroszbarát tisztviselői szerint azután tartják meg a szavazást, hogy Moszkva teljes mértékben átvette az ellenőrzést a donyecki régió felett, de a Kreml térnyerése az utóbbi időben minimális volt ott. Ennek ellenére már javában zajlanak a szavazást népszerűsítő kampányok a jelentések szerint.
Az orosz állami televízióban is bemutatták az elfoglalt városokban indult plakátkampányt, amelynek fő üzenete: „Együtt Oroszországgal”. Sztremouszov szinte naponta beszámol a közösségi médiában a Herszon régióban tett útjairól, ahol olyan emberekkel találkozik, akik mind csatlakozni szeretnének Oroszországhoz. Zaporizzsja orosz ellenőrzésű részén a Moszkva által beiktatott vezetés már elrendelte, hogy egy választási bizottság készítse elő a népszavazást.
A népszavazáson túl más jelek is arra utalnak, hogy Oroszország maradni akar.
Az ukrán hrivnya mellé bevezették az orosz rubelt, a nyugdíjakat és egyéb juttatásokat abban fizetik ki; gyorsított állampolgársági eljárásban kínálnak orosz útlevelet; Az iskolák a jelentések szerint szeptembertől orosz tantervre állnak át.
A közlekedési rendőrség orosz rendszámot adott az autósoknak, Herszon és Zaporizzsja a 184-es és 185-ös orosz régiószámot kapta. Az orosz belügyminisztérium, amely a közlekedési rendőrséget felügyeli, nem válaszolt az Associated Press (AP) kérdésére, hogy tisztázza, ez hogy lehetett jogszerű, tekintve hogy mindkét régió még mindig Ukrajna része.
Az ukrán tisztviselők és aktivisták közben olyan képet festenek, amely éles ellentétben áll azzal, amit az orosz televízióban mutatnak arról, hogy a megszállt területek fényes jövő elé néznek Moszkva nagylelkű gondoskodásának köszönhetően.
Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó az AP-nek azt mondta, hogy a lakosság kilencven százaléka elmenekült a tartomány nagyvárosaiból. Az Oroszország által elfoglalt városokban és településeken pusztulás és mocsok uralkodik szerinte, és csak néhány falu maradt, amely a hetekig tartó, fárasztó harcok után nem került Moszkva ellenőrzése alá.
A lakosok pocsolyákból veszik a vizet, és tábortűzön főznek, közvetlenül a szemét mellett – mondta Hajdaj.
„Lakosaink, akiknek sikerül hazatérniük, hogy összeszedjék a holmijukat, nem ismerik fel az egykor virágzó városokat és falvakat” – tette hozzá.
A 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettől északra fekvő Herszonban nem ilyen szörnyű a helyzet – mondja Konsztantyin Rizsenko ukránbarát aktivista. Herszont a háború elején nagyobb pusztítás nélkül foglalták el, így infrastruktúrájának nagy része sértetlen.
Az alapvető termékek ellátása azonban bizonytalan, és az Oroszországból behozott élelmiszerek és gyógyszerek ára megugrott – mondta Rizsenko az AP-nek, hozzátéve, hogy mindkettő „undorítóan alacsony minőségű”.
A háború elején több ezer herszoni lakos tiltakozott rendszeresen a megszállás ellen, de a tömeges elnyomás sokakat arra kényszerített, hogy elmeneküljön a városból vagy eltitkolja nézeteit.
„Május óta lehetetlen tüntetni. Ha nyilvánosan bármi ukránbarát dolgot, véleményt nyilvánítasz bármilyen témában, garantáltan őrizetbe vesznek, megkínoznak és megvernek” – mondta Rizsenko.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja régióban lévő, már a háború elején megszállt Melitopol polgármestere hasonló körülményekről számolt be.
Mint mondta, májusban kezdődött a tisztogatás, tömegesen tartóztatták le a Kijev-barát nézeteket valló aktivistákat és véleményformálókat. Fedorov is volt fogdában az együttműködés megtagadása miatt. Az AP-nek azt mondta, hogy Melitopolban több mint ötszáz ember van fogságban.
Becslése szerint a megfélemlítés ellenére a városban maradottaknak csak mintegy tíz százaléka szavazna az Oroszországhoz való csatlakozásra, ha népszavazást tartanának.
„A népszavazás ötlete lejáratta magát” – mondta Fedorov.
Rizsenko herszoni aktivista úgy véli, hogy egy ilyen népszavazás manipulált lenne, mert „már most arról beszélnek, hogy online lehet szavazni, otthon lehet szavazni (…) Ennek a szavazásnak nulla lesz a legitimitása” – fogalmazott.
Dmitrij Oreskin orosz politikai elemző szerint mivel sokan elhagyták a megszállt területeket, a referendumnak „semmi köze nem lesz egy valódi népszavazáshoz a lakosság véleményéről”.
Az ukrán hatóságoknak mégis komolyan kell venniük az ilyen szavazásokat – mondta Vadim Karasev, a kijevi székhelyű Institute of Global Strategies agytröszt vezetője.
„Miután a népszavazások lezajlanak, Oroszország a déli területeket saját részének fogja tekinteni, és az ukrán támadásokat Oroszország elleni támadásnak fogja értékelni” – mondta Karasev egy interjúban.
Szerinte a Kreml a népszavazásokkal való fenyegetést arra is használhatja, hogy nyomást gyakoroljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy egyezzen bele a Moszkva feltételeiről szóló tárgyalásokba, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti a déli területeket és a tengerhez való létfontosságú hozzáférés nagy részét.
Zelenszkij kijelentette, hogy ha Moszkva nem hagy fel a népszavazásokkal, semmiféle tárgyalások nem lesznek.
Közben az ukrán erők folytatják az orosz hadsereg elleni szórványos ellencsapásokat Herszon térségében. Csütörtökön az ukrán hadműveleti parancsnokság déli része 29 megszálló megöléséről számolt be a Herszontól északkeletre fekvő Bilohirka város közelében, valamint tüzérségi fegyverek, páncélozott járművek és egy utánpótlási raktár megsemmisítéséről.
