Miközben fokozódnak a harcok Ukrajna keleti, Donbász régiójában, helyi tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva az elkövetkező hetekben népszavazást tervez Zaporizzsja és Herszon régió orosz ellenőrzés alatt álló részeinek leválasztásáról.
Az Ukrajna déli részén található, részben megszállt régiókban megrendezett szavazás célja lehet egy úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása, hasonlóan ahhoz, amit a Kreml 2014-ben a Luhanszki és a Donyecki régióban tett, mielőtt februárban elismerte volna a függetlenségüket, amivel gyakorlatilag Oroszország részévé nyilvánította őket.
Egy ilyen lépés megnyitná az ajtót Moszkva előtt, hogy helyi férfiakat kezdjen el besorozni, hogy Ukrajnába küldött erői mellett harcoljanak, ahogyan tette a 18 és 65 év közötti férfiak kötelező mozgósítása révén Ukrajna szakadárok által ellenőrzött részein.
„Úgy vélem, hogy bármilyen népszavazás, amelyet Herszon régió területén tartanak, törvénytelen lesz, mert a Herszon régió Ukrajna” – mondta Ihor Kolihajev herszoni polgármester a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz műsorának, a Jelenidőnek adott interjújában.
A megszállt dél-ukrajnai területeken Oroszország Moszkvával szimpatizáló, a megszállók által kiválasztott emberekkel váltotta fel a polgármestereket, kivéve a herszoni Kolihajevet, akinek megengedték, hogy továbbra is az ukrán törvényeknek megfelelően vezesse az önkormányzatot.
A város, amely a háború előtt mintegy háromszázezer embernek adott otthont, gyorsan és rövid ideig tartó harcok után esett el. Az egyetlen olyan fő regionális központ, amely felett Moszkva február 24-i inváziója óta megszerezte az ellenőrzést. Sok család hagyta el Herszont, hogy elkerülje a közelben folyó harcokat és azt, hogy orosz megszállás alatt éljen. Kolihajev becslése szerint a lakosságának mintegy negyven százaléka távozott.
Az orosz erők is felállították főhadiszállásukat a városban, és hozzáférést szereztek a 2014 óta a Donbászban harcoló helyiek adatbázisához – akiket a Kreml támogat –, amelyet arra használnak, hogy szelektív rajtaütéseket hajtsanak végre egész Herszonban.
Kolihajev szerint eddig több mint kétszáz ember tűnt el azért, mert a neve szerepelt a listán. A városon félelem és idegesség uralkodott el, mivel az orosz erők újabb és újabb helyeken állítanak fel ellenőrző pontokat, és korlátozták egyesek távozását.
„Az emberek most szoronganak, mert az orosz biztonsági erők listákkal rendelkeznek, amelyeken nevek és rendszámok szerepelnek, ami házkutatásokhoz vezet – mondta Kolihajev. – Délután 5 órakor gyakorlatilag senki sincs az utcán. A város kihalófélben van, egyre inkább kiürül.”
Az oroszok által megszállt Ukrajna
Kolihajev elmondta: nincs tudomása arról, hogy bármilyen népszavazást terveznének. Moszkva nem nyilatkozott nyilvánosan a referendumról vagy arról, hogy mit szándékozik tenni a birtokában lévő nagy területekkel Herszonban és Zaporizzsjában.
A Kijevből érkező figyelmeztetések és az orosz tisztviselők legutóbbi nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy Moszkvának komoly ambíciói vannak.
Oroszország központi katonai körzetének megbízott parancsnokát, Rusztam Minnekajevet a hivatalos állami média április 22-én úgy idézte, hogy Moszkva stratégiai célja Dél-Ukrajna teljes ellenőrzése, és arra is törekszik, hogy a területet összekösse a Dnyeszteren túli moldovai orosz ajkú szakadár régióval.
Az orosz RIA Novosztyi állami hírügynökség interjút közölt Dmitrij Belik orosz parlamenti képviselővel és Ejvaz Umerovval, egy Moszkva-barát krími tatár vezetővel. Mindketten a dél-ukrajnai területek Oroszországba olvasztását szorgalmazták úgy, hogy a Krím szövetségi körzetébe vegyék be. (A félszigetet a Kreml 2014-ben illegálisan annektálta, miután egy külföldön illegitimnek tartott népszavazást rendezett, amelyen a többség az Ukrajnából való kiválásra szavazott.)
E célok eléréséhez nemcsak az kellene, hogy Oroszország sikerrel járjon új stratégiájában, azaz a donbászi ukrán erők bekerítésében, hanem az is, hogy képes legyen elfoglalni a tengerparti Mikolajiv és Odessza régiót, amit sok elemző és nyugati katonai tisztviselő valószínűtlennek tart az orosz erők által eddig elszenvedett kudarcok miatt.
Az orosz felhívások mégis arra utalnak, hogy még brutálisabb harcok állhatnak küszöbön Ukrajnában. A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Mariupol polgármestere azzal vádolta meg Oroszországot, hogy barbár háborús bűnök bizonyítékait rejtegeti, akár kilencezer civil holttestét temethette tömegsírokba. A gyanút az amerikai Maxar cég műholdas felvételei is alátámasztják.
Mariupolt nagyrészt tüzérségi támadások, bombázások és utcai harcok tették a földdel egyenlővé. Orosz tisztviselők szerint a város az ellenőrzésük alatt áll, annak ellenére hogy az ukrán csapatok egy kis csoportja az Azovstal acélgyárban húzta meg magát civilekkel együtt.
A Jelenidőnek adott interjúban Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azt mondta, hogy az orosz katonai tisztségviselők legutóbbi kijelentéseit, miszerint nagy területeket ellenőriznek délen, leginkább propagandának tartja, és hogy a Kreml a háború első szakaszának kudarca után újra akarja fogalmazni háborús céljait.
„Természetesen megpróbálnak majd új forgatókönyvekkel előállni, de ez csak a konfliktus eszkalálódását és a háború folytatását fogja eredményezni” – mondta Podoljak.
Újabb vallomások a „szűrőtáborokról”
A fokozódó harcok és az orosz tisztviselők által megfogalmazott egyértelműbb politikai célok Kijevben is újabb aggodalmakat váltottak ki, miszerint az orosz erők erőszakkal Oroszországba telepítenek át ukrán állampolgárokat.
Az ukrán kormány szerint több mint 878 ezer állampolgárát szállították Oroszországba az ostromlott és elfoglalt városokból, úgynevezett szűrőtáborokba, amelyek Ukrajna szakadárok által ellenőrzött részein találhatók. Ezt követően orosz területre vitték őket.
A táborok egyfajta adatfeldolgozó központként működnek, ahol az ukránok a Szabad Európának és más médiumoknak elmondták, hogyan vettek ujjlenyomatot tőlük, fényképezték és vallatták őket, mielőtt az orosz biztonsági személyzet elvette volna az irataikat.
Orosz tisztviselők tagadták, hogy erőszakkal, akaratuk ellenére szállítottak volna el ukránokat. Egyes menekültek azt mondták, hogy azért mentek Oroszországba, mert a többi menekülési útvonalat elvágtak Nyugat-Ukrajnába, mások pedig arról beszéltek, hogy az orosz csapatok kényszerítették őket az indulásra, és most nem tudnak távozni, mivel az irataikat lefoglalták, vagy logisztikai problémák merültek fel, mert Oroszország távolabbi részeire telepítették őket.
Ljudmjla Gyenyiszova, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja a Jelenidőnek elmondta, hogy sok olyan ukránnal áll kapcsolatban, akit Oroszországba hurcoltak. Az országban működő emberi jogi csoportokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködve igyekszik segíteni Nyugat-Ukrajnába vagy az Európai Unió országaiba juttatni őket.
Arra is figyelmeztetett, hogy egyre több jelentés érkezik arról, hogy a táborokban a biztonsági erők kikérdezik a háborúval és Oroszországgal kapcsolatos nézeteikről, majd elviszik őket, ha túlságosan ukránbarátnak ítéltetnek.
„Ha a polgáraink nem mennek át a teszten, akkor megbízhatatlannak bélyegzik őket, és továbbküldik őket Donyeckbe, ahol már nem tudjuk követni a sorsukat” – mondta Gyenyiszova.
