Láthatóan felemelő érzés volt a tüntető bírók számára, hogy részt vettek nem csak saját életük, hanem Magyarország első bírótüntetésén. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) által szervezett demonstráción felszólalt két nemzetközi bírói szervezet vezetője és Baka András, a pozíciójából törvénytelenül eltávolított volt főbíró is. Politizálás nem volt, a Kúria jelenlegi elnöke, Varga Zs. András neve viszont többször nagy füttyöt kapott.
Mivel a talárban demonstrálást a MABIE választmánya elvetette, nem lehet tudni, hogy a 2800-ból hány bíró volt ott a szombati, a Kossuth téri Igazságügyi palotától a nem messze lévő Igazságügyi Minisztériumig vonuló demonstráción (ahol beszédek következtek). Vélhetően a több mint nyolcezer nem bíró igazságügyi alkalmazott közül is jó páran, és sok, nyugdíjasnak tűnő bírót is láttunk. A szervezők kérésének megfelelően viszont csak két-három transzparenst, az egyiken ez állt: Tanárok vagyunk – veletek vagyunk.
Úgy tudjuk, az Országos Bírói Tanács tizenöt tagjából csak két-három bíró volt ott, pedig a MABIE által szervezett tüntetés egyik célja a jogállami igazságügyi jogalkotás követelése volt, ami konkrétan az OBT törvényjavaslat-véleményezési jogát jelenti, így értük (is) tüntettek. Bár 2023-ban a kormány az EU nyomására törvénybe foglaltatta, tavaly év végén mégis kikerülte azzal, hogy a törvénymódosításokat egyéni képviselői és parlamenti bizottsági kezdeményezéssel nyújtatta be. Ezt a január végén Magyarországon járó és a bírói szervezetek mellett az igazságügyminiszterrel is hosszan tárgyaló ENCJ (Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata) delegációja is szóvá tette az egy nappal a tüntetés előtt kiadott jelentésében: „Az, hogy egy országgyűlési képviselőt használnak fel a friss jogszabály bevezetésére (…) teljesen meghiúsítja a jogalkotási biztosíték célját.”
Politikamentes politika
„Ennyit tudnak: provokálni” – kommentálta lapunknak egy bíró a szombati tüntetés előtt pár nappal azt az újságcikket, amelynek címe az volt: Nézzék meg, hogy mennyivel emelkedik a bírók bére! A tüntetés előtt a kormánysajtóban beindult a – már tavaly év végén elfogadott és majd csak tavasszal hatályba lépő – bírósági béremelések újabb propagálása (a tüntetés átpolitizálása mellett): 48 százalékos bírói béremelésről írnak, kihagyva azt, hogy a növekmény három év alatt jön majd össze, idén csak 15 százalékos lesz. A bírói szervezetek által követelt valorizációt sem foglalták törvénybe, így a bírók költségvetési/politikai gyeplője ezentúl sem lazul.
A Tűzfalcsoport nevű, kormánypárti sajtófigyelő visszájára is fordította a rendszerváltás óta első bírótüntetés célját, azt a címet adva válogatásának, hogy Külső és belső támadások sora veszélyezteti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem a kormányra gondoltak, hanem az igazságszolgáltatással is foglalkozó jogvédő szervezeteket és az előző Országos Bírói Tanácsot (OBT), valamint a több mint tíz éve nyugdíjazott volt főbírót, Baka Andrást támadták azzal, hogy „közvetlenül kapcsolódnak a politikához, vagy politikai tevékenységet folytatnak”.
A MABIE a szervezés során nagyon ügyelt arra, hogy a bírósági rendszer értékelésén túl is értelmezhető legyen a politizálás vádja. Vélhetően miattuk és az óvatos bírók miatt az igazságügyi rendszerrel hivatásszerűen foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért nem propagálta a tüntetést (az Amnesty International Magyarország igen).
Ahogy a bírók számát, azt sem tudhatjuk, hogy a tüntetést megelőző, közepesen intenzív kormányzati sajtókampány hány bírót tartott végül otthon. De a demonstrációt mindenképp pártpolitikai – és persze sorosista – értelmezési keretben előkészítő kormánysajtó dermesztő hatásától függetlenül a bírók egyéni és csoportos szocializációjától is idegen a tüntetés: ők az elmúlt évtizedekben csak döntöttek róluk, részt nem vettek rajtuk. Saját ügyükben pedig – ami egyben a jogállamé, hiszen a demonstráció céljai a jogállami igazságügyi jogalkotás, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága és a hivatáshoz méltó bérezés fontossága volt – biztos nem, mert ez volt az első bírótüntetés.
Az ENCJ Végrehajtó Testülete viszont üdvözölte, „hogy a Országos Bírói Tanács, a magyar bírói egyesületek és az egyes bírák úgy döntöttek, hogy szót emelnek a bírói függetlenség szükségességéről és a magyar igazságszolgáltatást fenyegető veszélyekről. Kulcsfontosságú, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét ezekre a kérdésekre, és továbbra is a figyelem középpontjában maradjanak. Az ENCJ Végrehajtó Testülete ezért felszólítja az összes érdekelt felet és a szabad magyarországi médiát, hogy hívják fel a figyelmet a helyzetre azzal, hogy a lehető leglátványosabbá teszik ezeket az akciókat.”
„A szocializmus hetvenes évei köszönnek vissza”
A tüntetés két külföldi felszólalója, Đuro Sessa, az IAJ (Nemzetközi Bírói Egyesület) és Mikael Sjöberg, az EAJ (Európai Bírói Egyesület) elnöke egyértelműen fogalmazott: Sjöberg szerint Magyarországon komoly kihívásoknak van kitéve a jogállamiság, Sessa pedig azt mondta, hogy a bírói függetlenség annyira szükséges a jogállamhoz, mint az élethez a levegő.
A politizálás vádját a törvénytelenül leváltott Baka András volt főbíró is jogi érvekkel cáfolta beszédében, mondván: a bíróknak nem csak joguk, egyenesen kötelességük felszólalni a bírói függetlenség sérülése esetén.
Az ENCJ is kimondta az egy nappal a tüntetés előtt kiadott jelentésében, hogy az a szabály, „amely szerint a bíráknak hallgatniuk kell a politikai vitákat kiváltó kérdésekről, nem érvényesül, ha az igazságszolgáltatás feddhetetlensége és függetlensége kerül veszélybe”.
Baka András és más megszólalók hangsúlyozták, hogy a bírók függetlensége nem csak az ő ügyük. Boros Katalin, a MABIE elnöke szerint „ha a bírói függetlenség megrendül, akkor minden állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek”. A legpolitikusabb beszédet két nyugalmazott bíró, Baka András és Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök mondta, de ők is csak a jogállammal kapcsolatban kritizáltak. Baka szerint „a szocializmus hetvenes évei köszönnek vissza a mai igazságügyben”, amikor a bíróknak már volt egyéni (tárgyalótermi) szabadságuk, de szervezeti még nem. A volt főbíró – aki Strasbourgban megnyerte a perét a kormánnyal szemben – hozzátette: „A kormány erőből viszi át az akaratát”, a csak a Fidesz által megválasztott Alkotmánybíróságnak adott törvényi lehetőség a bírói ítéletek felülvizsgálatára egypárti AB esetén „a bíróságok feletti politikai kontroll eszköze”.
A tüntetésen többször hangos füttyszó kíséretében említett Kúria-elnökről, Varga Zs. Andrásról azt mondta, hogy „köztudomású a politikai elkötelezettsége”, és a „félelem légkörét teremtette meg” a Kúrián. Szerinte törekvései elé a kúriai bíróknak kell szakmai gátakat állítaniuk.
Köszler Ferenc – aki sajnálta, hogy a bíróknak csak egy része volt ott – azt mondta annak kapcsán, hogy a Fidesz-parlament 2012-ben Alaptörvénybe foglalta 273 vezető bíró, köztük az ő nyugdíjazhatóságát: „Jogtalanságot foglaltak az alkotmányba”, az EU bírósága ugyanis kimondta, hogy a bírók ilyen nyugdíjazása törvénysértő volt, de az eredeti állapotot addigra már nem vagy alig lehetett csak visszaállítani.
Az Ajkai Járásbíróságon dolgozó Kajdi Rita bírósági tisztviselő a bérrendezés igazságtalanságairól beszélt. Szerinte az új bértábla tovább növeli a bérfeszültséget (ami a bírók nagy része és a kúriai bírók között is létrejött, mert Varga Zs. Andrásnak a kormánnyal kötött különmegállapodása nyomán a kúriai bírók sokkal nagyobb emelést kaptak). Azzal zárta beszédét, hogy megköszönte, hogy „azok nevében is szót kaphatott, akik még soha, semmilyen fórumon nem hallathatták a hangjukat”.
A bírósági titkárok nevében Tóth László beszélt, aki kifogásolta „a rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésüket”, miközben sokan bírói munkát végeznek, érdemben döntenek peren kívüli ügyekben.
A záróbeszédet Szántai Orsolya bíró, a MABIE előző elnöke tartotta, akire jól láthatóan hatottak a demonstrálók: „El kell mondani azoknak, akik nincsenek itt, hogy milyen jó érzés kiállni a jogainkért.”
A leghatásosabb megszólalás Matusik Tamásé volt. Az előző OBT utolsó elnöke nem elemző, hanem határozottan cselekvésre felszólító beszédet mondott, sűrűn szólította meg a jelenlévőket: „Nem hagyhatjuk szó nélkül”, „Nem lépünk vissza”, „Mindenki nézze meg magában, tett-e eleget”, „Össze kell fognunk a bíróságok leuralását célzó törekvések ellen” –, és így folytatta: „Ne zárjuk magunkra a tárgyalóterem ajtaját. Ezt vigyük haza erről a tüntetésről.”
Az első tapasztalat
Az ENCJ ezt írja jelentésében: „Az európai igazságszolgáltatás kollektív kötelessége most világosan és határozottan kinyilvánítani, hogy ellenzi a kormány javaslatait, amelyek általában aláássák az egyes bírák vagy bírói tanácsok függetlenségét.”
Kérdés, hogy egy ilyen kollektív európai kiállás – amely már zajlik – elég lesz-e arra, hogy visszafogja a Donald Trump politikai hátszelét maga mögött tudó/remélő magyar kormányt, amely éppen most kezd bele egy olyan jogalkotásba, ami az EU bírósága által egyszer már elmeszelt „idegen ügynöközést” célozza újra, úgyhogy nem kizárt, hogy megteremtik a jogi lehetőségét annak, hogy a Kúria/Varga Zs. András valamilyen módon ellenőrizhesse a bírók fegyelmi ügyeiben döntő szolgálati bíróságokat. Róluk ezt írja a jelentés: „Az ENCJ Igazgatósága különösen aggasztónak tartja az ezzel kapcsolatos esetleges változtatásokat.”
Az EU-ban most vélhetően nem a magyar kormány megrendszabályozása lesz a fő probléma, és a kormány abban is bízhat, hogy nem fog kiváltani tömeges elégedetlenséget a bíróságok újabb kormányzati domesztikálási kísérlete, főleg, ha sikerül bírói belügyként keretezni, ahol Varga Zs. András végzi el a feladatot.
De a bírók – azok is, akik nem voltak ott – szombaton megtapasztalhatták, hogy ki lehet állni az igazságszolgáltatás függetlensége, így a jogállam mellett. Ahogy Szántai Orsolya mondta: „Vagyunk még, akik őrizzük a függetlenség értékét.”
