Csaknem 12 százalékkal kevesebb új rosszindulatú rákos megbetegedést regisztráltak tavaly és tavalyelőtt, mint a koronavírus-járványt megelőző évben – írja a Pénzcentrum. Nem a magyarok egészsége javult, hanem ennyivel kevesebben férhettek hozzá a szűrővizsgálatokhoz, ami egy ilyen betegség esetén végzetes lehet.
Frissítette a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos adatait a Központi Statisztikai Hivatal. Az már korábban kiderült, hogy 2019-ről 2020-ra jelentősen csökkent az új betegek száma: 75 ezerről 66 ezerre. A betegség kimutatását szűrővizsgálaton nehezítette a koronavírus-világjárvány, a 12 százalékos csökkenés részben ennek lehet a következménye. Ez nagyjából a 2010-es szintet jelenti, amikor szintén mintegy 66 ezer új rákos beteget regisztráltak – írja a lap.
Most már a 2021-es évi statisztikák is rendelkezésre állnak, ezek alapján nem történt változás, szinte ugyanannyi új beteget jegyeztek, mint 2020-ban. Pedig 2021-ben már kedvezőbb volt a járványhelyzet, nem volt annyi korlátozás, mint egy évvel korábban, elvileg könnyebb volt eljutni vizsgálatokra. A számok mégis azt mutatják, hogy továbbra is sok rákos beteget nem sikerült diagnosztizálni.
Egy évvel ezelőtt a Szabad Európa is beszámolt arról, hogy a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan tizenöt-húsz százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak, mint a korábbi években, így jelenleg mintegy ötezer fel nem ismert beteg nem kap kezelést – derült a ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság tavaly októberi konferenciáján.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján nézték meg, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest.
„Az egészségügyi rendszer összességében bírja a terhelést. (…) Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el” – mondta Kásler Miklós akkori emberierőforrás-miniszter tavaly tavasszal, a harmadik hullám közepén azokra a hírekre reagálva, hogy egyre több beteg marad ellátatlanul, miután szinte minden mozdítható egészségügyi dolgozót a koronavírusosok kezelésére irányítottak át.
Később többször hangsúlyozta ezt az állítást, külön kitérve arra, hogy a kontrollszűrések ebben az időszakban sem álltak le, és a daganatos diagnosztika és terápia minden formáját mindig el kellett végezni a járványügyi időszakban.
Nemrég pedig arról számoltunk be, hogy a Magyar Orvosi Kamara szerint is jelentősen romlott az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége itthon, beleértve a szűrővizsgálatokat, ahol egy daganatos betegséget még idejében fel lehet ismerni.
Svéd Tamás, a MOK titkára úgy látja: határozottan gyakrabban állnak le kórházi osztályok és szakrendelések, mint a korábbi években, hatékonyságában és minőségében is romlik az ellátás, amelynek fő oka mostanra a szakemberhiány, azon belül a szakdolgozók további elvándorlása.
Szerinte nagyrészt emiatt zárnak be hosszabb vagy rövidebb időre kórházi osztályok, műtők. Ilyen esetekben határozottan sérülnek a betegjogok és az ellátási kötelezettség, azzal együtt is, hogy ilyenkor a központi irányítás kijelöl egy helyettesítő ellátóhelyet, de ez is azzal jár, hogy többet kell utazni, nehezebb időponthoz jutni, megnőnek a várólisták, mert ugyanakkora kapacitással kell kezelni jelentősen több beteget. Az ellátás és a betegjogok igenis megsínylik ezt – jelentette ki Svéd Tamás.
