Szövetséges országok is kémkednek egymás ellen, az ukrán és magyar kormány viszonya ráadásul ellenséges. Az, hogy az ukrán kormány médiaeseménnyé tette két, Magyarországnak kémkedő polgára letartóztatását, nem csak a beígért magyar EU-vétóra, de a Tisza Párt által csütörtökön közzétett hangfelvételre adott válasz is lehet.
Péntek reggel az ukrán titkosszolgálat közzétett egy videót, amelyen egy tisztjük beszél arról, hogy lebuktattak két, a magyar katonai titkosszolgálatnak dolgozó ukrán kémet. Az SZBU videója szerint az elfogott ügynökök feladata az volt, hogy információkat gyűjtsenek Kárpátalja katonai biztonságáról és a lakosságnak egy esetleges magyar katonai bevonulásra adott feltételezett reakcióiról.
Az elfogottak nemzetiségéről nem tudni, de egyikük magyarul beszél az SZBU által titokban rögzített felvételeken. Beszervezője/tartótisztje nyilvánvalóan magyarországi, aki éppen a kettejük közti titkos üzenetváltás módszerét magyarázza.
„Ukrajnában minden ország kémkedik”, mondja egy forrásunk. „Nyilvánvalóan vannak magyar kémek is. A lakosság szondázása is feladatuk, ez egyébként diplomaták munkája is. De a magyar csapatok bevonulását szondázni, az elég meredek nekem.”
Köztudomású, hogy a titkosszolgálatok nem szokták nyilvánosan lebuktatni egymás ügynökeit. Ha valamiért meg akarnak szabadulni tőlük, csöndben csinálják. Persze itt egy hadban álló ország az egyik fél, ami nem a szokásos ügymenet, de valószínűleg ez a mostani esemény is inkább az Ukrajna és Magyarország közti feszültségek egyik megnyilvánulása. Egy másik forrásunk szerint ez az akció „összekapcsolódik a Magyarországon jelenleg zajló VOKS 2025-tel, annak egy visszacsapódása: mutatják, hogy katonai akciók is zajlanak”.
VOKS 2025
A magyar kormány inkább politikai akció-, mint valódi társadalmi véleménynyilvánítási eszközként ezekben a hetekben Ukrajna EU-csatlakozásáról kérdezi levélben a magyar lakosságot. Ez nem népszavazás, tehát – hasonlóan a már tizennégyszer megrendezett un. nemzeti konzultációkhoz – nem az állami választási szervek bonyolítják, és eredményei sem ellenőrizhetőek. Az elemzők egyetértenek, hogy ennek a haszna egyrészt a választásokon felhasználható szavazói címjegyzék karbantartása (kik azok a szimpatizánsok, akiket mobilizálni lehet a választás napján), másrészt pedig a kormány által ellenőrzött összes médiafelületen folyamatosan megjelennek a kormány – közérdekű tájékoztatásnak nevezett – hirdetései. Azaz az ukrán EU-csatlakozás kapcsán annak elutasítása.
A háború kitörésekor a magyar katonaság tartott egy elsősorban technikai demonstrációt pontonhidakkal az ukrán-magyar határ menti térségben. Ez az ukrán médiában és közvéleményben úgy csapódott le, hogy „megszállás van előkészületben. Persze rögtön le is reagálták azzal hogy ha az ukrán hadseregnek csak a 128-as dandárja megindulna, pár óra múlva a Balatonnál lenne”, mondja megkérdezettünk. A magyar kormány ukrajnai irredenta szándékait szlovák és lengyel politikusok is többször emlegették.
Dmitrij Medvegyev volt orosz kormányfő 2022-ban bemutatott a nyilvánosságnak egy olyan, Ukrajna háború utáni felosztásáról szóló térképet, melyen Kárpátalja nagy része Magyarországhoz tartozik, és Lengyelország valamit Románia is hozzájut bizonyos részeihez.
Akkor mindenki odavezényelt csapatokat az ukrán határára: a lengyelek, a szlovákok is, a magyarok is, mondja egy másik forrásunk. „Ez kőkemény orosz propaganda, ezt az oroszok hangoztatják, ők ezt szeretnék. A magyar kormány mindig hangsúlyozta, hogy szó sincs erről. És katonailag mit akarnának? Azt a harminc falut Beregszász körül?”
Persze ettől még nyugodtan lehetnek magyar kémek, akik akár ezt is vizsgálhatják, teszi hozzá, de szerinte ez belpolitika, mégpedig magyar belpolitika.
Tény, hogy a magyar kormány háborús szándékait igazoló, Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz által nyilvánosságra hozott hangfelvétel után egy nappal állt elő az irredentizmus vádját visszaigazoló, a magyar csapatok érkezését szondázó magyar kémek bemutatásával az SZBU.
Alaphang a tárgyalásokhoz
A videó keretezéséhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ugyanazon a napon van Lviv/Lembergben 17 uniós ország Ukrajnával kapcsolatos külügyminiszteri találkozója. Szombaton pedig a „Tettrekészek koalíciója” (nemzetközi koalíció, amely olyan nyugati országokat gyűjt egybe, amelyek készen állnak támogatni Ukrajnát az Oroszország elleni védekező háborújában) tanácskozik Kijevben.
Emellett május 12-én Ungváron folytatódnak az április végén Budapesten (újra) indult magyar-ukrán kisebbségügyi tárgyalások.
Az Ukrajna EU-csatlakozása ügyében belengetett magyar vétó ügyét az EU a két fél közti tárgyalások serkentésével igyekszik megoldani. A magyar fél 11 pontban foglalta össze kisebbségügyi követeléseit, amelyeknek az ukrán jogrendbe való beiktatását várja el. Ukrajnának pedig egy 47 oldalas, un. cselekvési terve van arról, hogy a csatlakozási tárgyalások során megnyitandó első jogállamisági klaszterben hogyan fogja azokat a kisebbségi jogi elvárások érvényesíteni a jogrendjében. A tárgyalásokat szakértői munkacsoportok folytatják Ungváron.
Az EU-csatlakozási tárgyalások elindítása siker lenne Zelenszkij elnök számára, persze az ukránok is tudják, hogy tíz éven belül nem reális a csatlakozás. „Mindenkinek az van a fejében, hogy valamit be kell dobni a köztudatba, hogy mi most nagyot léptünk előre”, mondja egy megkérdezettünk. Ehhez viszont meg kell győzni Magyarországot, hogy ne feküdjön keresztbe a csatlakozási tárgyalásoknak.
Ukrajnában egyébként abbamaradt a magyar kisebbség kriminalizálása, sőt, volt egy sikeres, a magyarokat voltaképpen védő állami kommunikáció az elmúlt években arról, hogy a magyar kisebbség tagjai jó állampolgárai Ukrajnának.
Ukrajna is szavazott a VOKS 2025-ön
Ukrajna eddig azt mutatta, hogy nem veszi komolyan az ukrán EU-csatlakozás elleni magyarországi kormánykampányt. Az ukrán delegációt vezető kormányfő-helyettes a magyarországi konzultációs plakátdömpingre – rajta Zelenszkij elnök fotójával – utalva nemrég szarkasztikusan azt mondta, hogy „nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű”.
Az SZBU-akcióval azt mutathatja fel a világnak az ukrán fél, hogy a tárgyalásoknak van egy nemzetbiztonsági vetülete is, ráadásul egy NATO-tagország felől érkező katonai hírszerzési fenyegetettséggel. (Miközben Ukrajnában folyamatos a külképviseletek és munkatársaik megfigyelése is, mondja egy forrásunk.)
Másik forrásunk feltételezi, hogy nem ezekkel, hanem a Tisza Párt tegnapi bejelentésével érdemes összekapcsolni a mostani SZBU-tájékoztatót. Az ukrán kormány ezzel a titkosszolgálati szlengben „talon-ügynek” nevezett sztorival (ilyenkor egy meglévő információt, leleplezést eltesznek, talonban tartanak a megfelelő időre várva) megtolta a Tisza Párt előző nap nem túl nagyot szólt leleplezését, értékeli forrásunk, hangsúlyozva, hogy erről természetesen nincs konkrét információja.
Egy másik forrásunk szerint „ezt zseniálisan csinálták az ukránok, miközben az akciót irányító magyar tiszt valószínűleg nem kap a közeljövőben jutalmat.” Már csak azért sem, mert ilyen találkozókat, mint amit a felvételen is láttunk, nem szabad autóban lebonyolítani.
Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre ukrán propagandaháborúról beszélt, melyben gyakran alkalmaznak „magyarellenes” propagandát, sok esetben bármilyen alap nélkül.
A külügyminiszter délutáni Facebook-videójában azt is bejelentette, hogy ez a lejárató akció is a magyar békepártiság miatt indult Magyarország ellen. „Nem tűrjük, hogy ilyeneket indítsanak a magyar emberek ellen”, mondta hozzátéve, hogy a magyar kormány emiatt kiutasított két, az ukrán követségen diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet.
