Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Erre a kérdésre keres választ az MTA támogatásával Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője a munkatársaival.
A társadalomtudományi kutatóközpont kutató professzora, az ELTE adjunktusa a Szabad Európa podcastjában, a Szelfiben arról is beszélt, hogy a politikai folyamatok egyre inkább áttevődnek a közösségi média platformokra, s hogy így a korábbinál sokkal direktebb a kapcsolat a politikusok és az állampolgárok között. Ezért várható lenne, hogy ténylegesen közelebb is kerülnek egymáshoz.
Bene szerint a politikusok egyre inkább az állampolgárokhoz hasonló módon kommunikálnak: reszponzívak, reagálnak a közösségi médiában a választók igényeire, de kérdés, hogy mennyire hallják meg valóban az állampolgári igényeket.
Az interjút itt nézheti meg:
Ha csak hallgatná, ide kattintson:
Néhány gondolat a beszélgetésből
- Bene Márton szerint a politikusok korábban inkább gondolatokat, érzelmeket formáló dolgokat osztottak meg a médiában (ahol a választók passzív befogadói voltak ezeknek az üzeneteknek), míg manapság inkább olyan témákról posztolnak, amikről az emberek maguk is beszélnek. Már nemcsak a passzív befogadókra akarnak hatni, hanem az állampolgárokat aktivitásra akarják késztetni azzal, hogy igazodnak az ő kommunikációs elvárásaikhoz.
- 2014-ben még ódzkodtak a politikusok az érzelem teli tartalmak megosztásától, inkább csak a beszámoltak ügyekről, és nem volt jellemző a politikai ellenfelek "támadása" a közösségi médiában. A decemberben indult kutatás során Bene Márton és kutatótársai az is vizsgálják majd, hogy a politikai szereplők közösségi médiás megnyilvánulásai, reagálásai, valódi politikai cselekvésekben is leképeződnek-e (például parlamenti felszólalás, stb. formájában).
- A kutatóprofesszor szerint 2018-ig a Facebook volt a politikai szereplők közösségi médiás tevékenységének fő platformja, majd megjelentek az Instagram-on, és a Tik-Tok-on is. Mostanra mindhárom felületen jelen vannak, de más-más típusú megjelenéssel. A tartalmi részletek megosztására leginkább a Facebook alkalmas.
- Korábban az volt a fő előnye a közösségi médiának a politikusok számára, hogy itt könnyebben el lehetett érni a politika iránt kevésbé érdeklődő választókat, akiknek a jelentős része elmegy szavazni. Ez a csoport a leginkább meggyőzhető politikai üzenetekkel.
- Az algoritmus viszont inkább a politika iránt érdeklődő embereknek ajánlja a politikusi posztokat, de ennek ellenére a mai napig a Facebook a leginkább alkalmas a széles, heterogén, el nem kötelezett rétegek elérésére.
- Bene Márton beszélt arról is, hogy az embereket ma már egész nap érik politikai tartalmak, s hogy a kormány plakátkampányai – a reklámokhoz hasonlóan – arra törekszenek, hogy bizonyos asszociációk beépüljenek a gondolkodásunk legmélyebb rétegeibe.
- Korábbi kutatásokra hivatkozva kitért arra is, hogy felületes feldolgozottsággal ér bennünket rengeteg információ, s hogy a politikáról a közösségi médiából tájékozódó emberek (főként csak a címeket, vagy esetleg még a cikkek rövid bevezetőjét elolvasva) nem tudnak többet a politikai folyamatokról a politikai információt egyáltalán nem fogyasztó embereknél, viszont kialakul bennük egy kép arról, hog mik a fontos témák, de konkrétumokat már nem tudnak. Mégis kialakul bennük percepció, hogy van tudásuk a politikáról. A hagyományos médiát fogyasztók viszont – több kutatás szerint is – valódi politikai tudást szereznek.
- Magyarországon kiemelkedően sokan a közösségi médiából fogyasztják a politikai tartalmat, és alacsony a bizalom a médiában. Például a skandináv országokban viszont a mai napig nagyon nagy szerepe van a tradicionális, profi médiának s ezen belül a közmédiának, így ezek az országok jobban teljesítenek a lakossági politikai ismeretek terén.
