Az elmúlt években a kormány és a jegybank is mindent beáldozott a gazdasági növekedés oltárán. Mindkét szereplő tövig nyomta a gázt, aminek eredményeképp túlfűtött lett a magyar gazdaság. Ennek következtében olyan ütemben emelkednek az árak, hogy valakinek le kell venni a gázpedálról a lábát.
Szinte biztosra veszik az elemzők, hogy kedden kamatot emel a jegybank, amellyel egy tízéves, kisebb-nagyobb szünetekkel tarkított kamatcsökkentési ciklus ér véget. Az olcsó kamatoknak vége, bár attól még nem kell tartani, hogy hirtelen drasztikusan emelkednének a banki kamatok és ezáltal a hitelek.
Túlfűtött a gazdaság
Sok oka van annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) miért emel és egyáltalán miért pont most emel a kamaton. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint mind a költségvetési, mind a monetáris politika egyszerre nyomja a gázpedált Magyarországon, ami szerinte a gazdaság túlhevüléséhez vezethet egy idő után. Előbb-utóbb az egyiknek le kell vennie a gázpedálról a lábát. Úgy tűnik, a jegybank lép először.
„Sokkal dinamikusabban nő a magyar gazdaság, mint az egy negyedévvel korábban várható volt, és ez nagyobb inflációt gerjeszt” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter. Az infláció, vagyis a fogyasztói árak emelkedése már eddig is komoly gondot okozott, de a szakértő szerint a kilátások sem túl rózsásak: további áremelkedés várható.
„A koronavírus-járvány után szinte egyszerre nyitnak az országok, emiatt óriási kereslet van a különböző árucikkekre és szolgáltatásokra. Ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat, akkor értelemszerűen drágulnak az árak” – mondta Virovácz Péter. A vásárlók igényeit a különböző árucikkek iránt, illetve szolgáltatások iránt nem képes a jelenlegi kapacitás kielégíteni.
A szakértő szerint az is inflációt gerjeszt, hogy a bérek közel tíz százalékkal emelkedtek. Vannak olyan szektorok, ahol már most sem találnak embert, az újranyitást követően a vendéglátásban és az idegenforgalomban már most munkaerőhiány van. Mindezt tetézi a költségvetési politika.
Ami a csövön kifér
„A közelmúltban mutatta be a Pénzügyminisztérium a 2022-es költségvetést, amelyből kiderült, hogy a kormány lazább fiskális politikával tervez, nagyobb hiánnyal számol, mint amire az elemzők és a jegybank számított” – mondta a szakértő.
Virovácz szerint ez is tovább fűti a gazdasági növekedést, ami inflációt gerjeszt. Az MNB-nek pedig az feladata, hogy őrködjön az árstabilitás felett, a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése ne haladja meg a három százalékot.
A jegybanknak emiatt kell beavatkoznia a folyamatokba, hiszen a drágább kamatok miatt a beruházási kedv is csökken, vagyis ezáltal mérsékelhető a gazdasági növekedés dinamikája és fékezhető az infláció. Virovácz szerint 30 bázispontos emelés jöhet, vagyis a jelenlegi 0,6 százalékos alapkamat 0,9-re nőhet, és ezzel együtt a 0,75 százalékos irányadó egyhetes betéti ráta szintén 0,9 százalékra emeléséről dönthet az MNB.
Figyel az MNB
Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy hete nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, és ott jelezte először, hogy a jegybank kamatot emelhet júniusban. „Nem szabad alulbecsülni az inflációs kockázatokat” – mondta Virág Barnabás, aki leszögezte, hogy az MNB célja továbbra is az árstabilitás fenntartása.
A kockázatokra a jegybanknak megelőző jelleggel, proaktívan kell reagálnia, júniusban pedig a monetáris politika a gazdaság újranyitásával új szakaszba lép. Virág Barnabás szerint a júniusban megjelenő friss inflációs jelentés lesz a döntések mozgatórugója, és az alapkamat emelése szükséges lehet júniusban.
Később drágulnak meg a hitelek
A lakossági hitelekbe három–hat hónap késéssel érkezik meg a jegybanki alapkamat emelése, vagyis ekkortól drágulhatnak a korábban felvett hitelek havi törlesztőrészletei. Már akinek változó kamatozású hitele van. Akinek fix kamatozású hitele van, annak csak a szerződésben megállapított időpontban változhat a törlesztőrészlete.
A legjellemzőbbek az öt- és tízéves fix kamatozású kölcsönszerződések, hiszen ezeknél az ötödik és a tizedik évben módosulhat a havi törlesztőrészlet összege. A diákhitelek egy része ma már kamatmentes, illetve fix kamatozású, így ott nem lesz hatása a jegybank döntésének. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiteltörlesztési moratórium van érvényben, vagyis annak, aki élt vele, szeptember végéig nem kell törlesztenie a korábban felvett kölcsönét.
Kint vagyunk a vízből
„A recesszióból való kilábalás egyik biztos jele az infláció, vagyis a keresletnövekedés miatt az árak is emelkedésnek indulnak” – mondta a Szabad Európának Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A szakértő szerint a kormány idén és jövőre is költekezni fog, amit a hiánycélok is megmutatnak.
Kívánatos az lenne, ha a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva nem menne három százalék fölé a költségvetés hiánya. „Az idei deficitterv 7,5 százalék, míg jövőre 5,9 százalékos” – figyelmeztetett a szakértő. Török szerint 2017–2018-ban kormányzati szándék volt arra, hogy nulla százalék közelébe kerüljön a költségvetés hiánya, de végül az a döntés született, hogy „futtassuk a gazdaságot”.
Ennek már 2020 januárjában megvolt a böjtje. „Öt százalék felett volt az infláció Magyarországon, de aztán jött a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság, és eltűnt az árak emelkedése” – mondta Török. A szakértő szerint fontos különbség, hogy tavaly év elején globálisan alacsony volt az inflációs nyomás, most viszont mindenhol emelkednek az árak, ez pedig a jegybankot is lépésre készteti.
Török is arra számít, hogy 0,9 százalékra emelkedik a keddi döntést követően az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti ráta is. A szakértő szerint ez nem túl nagy változás, de a jegybanknak fontos, hogy jelet küldjön a pénzpiaci szereplőknek, hogy kész beavatkozni, ha nagyon elszállna az infláció. Ez leginkább a hazai fizetőeszköz, a forint árfolyamának védelmében fontos.
„Régiós összevetésben a magyar gazdaság az egyik legsérülékenyebb, és ezt év elején láthattuk is a hazai fizetőeszköz árfolyamváltozásában: a forint gyengült a legnagyobb mértékben” – mondta az elemző. Török szerint már a jegybank azon bejelentése, hogy kész a kamatemelésre, csökkentette a forinton lévő spekulációs nyomást.
Matolcsy keményen kritizál
Matolcsy György, az MNB elnöke a Magyar Nemzetnek írt cikket, amelyben kritizálja a túlköltekező magyar kormányt. (Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter között régóta szakmai ellentét van, ezért a kritika inkább Varga személyének és nem a kormánynak szólhat.)
Matolcsy arról írt, hogy a jegybank vezetése elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott hadjáratot annak érdekében, hogy már 2022-ben elérjék a három százalék körüli költségvetési hiányt, ezzel az államadósság-ráta erőteljes csökkentését.
Matolcsy György szerint a 2022-es költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindult ebben az évben, ezért kiindulópontjai hibásak, ezekre nem épülhetett jó büdzsé. Az újraindítás helyett az infláció költségvetése a jövő évre elfogadott büdzsé, mivel a helyreállítás másfél éven belül megtörténik, ami inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon.
Matolcsy szerint a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet tovább fűti az inflációt, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. „A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne” – mutatott rá a jegybank elnöke.
