Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt a vilniusi NATO-csúcs előtt, hogy pusztán technikai kérdés, mikor ratifikálja a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást, mert támogatják a lépést. A szavazásra volt majdnem egy év, eddig mégsem történt meg, helyette sokféle magyarázat hangzott el. Cikkünkben ezeket szedtük sorba.
„A magyar kormány már hosszú hónapokkal ezelőtt benyújtotta az Országgyűlésnek a ratifikációról szóló előterjesztést. Nyilvánvalóan azért tettük, mert támogatjuk a ratifikációt. Ha nem támogatnánk, nem terjesztettük volna be, tehát ez egy technikai kérdés, hogy a ratifikációs folyamatot a parlament mikor zárja le” – mondta Szijjártó Péter Vilniusban kedden.
Június 29-én, a madridi NATO-csúcson fogadták el Finnország és Svédország 2022. május 18-i jelentkezését. A hivatalos tagsághoz a szövetség mind a harminc tagországának ratifikációja szükséges. Ezt 28-an pár hónapon belül megtették, kizárólag Törökország és Magyarország halasztgatta hosszú ideig. Ankara jelezte konkrét kifogásait, Magyarország viszont hivatalosan végig támogatta a két ország tagságát, mégsem ratifikálta.
2022. július 14. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtja az Országgyűlésnek a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, külön, T/637 és T/638-as számon.
A kétharmados többséggel rendelkező magyar kormány ezt követően egy nap alatt bármikor megszavazhatta volna, de változatos indokok miatt folyamatosan halasztotta.
2022. október 18. Elindul a határidő nélküli „társadalmi egyeztetés” arról, hogy a parlament jóváhagyja-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Akkor még arról szóltak a sajtóértesülések, hogy a csatlakozási szerződések ratifikálása november végéig vagy akár az őszi ülésszak befejezéséig elhúzódhat.
2022. október 20. Bár az Országgyűlés 2022-es október–november havi üléstervében szerepel Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása, Kövér László házelnök munkarendjében már nem.
2022. október 22. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón a túl sűrű őszi napirendre hivatkozik, hogy miért nincs betervezve a szavazás. Később a még folyamatban lévő társadalmi egyeztetésre fogják, miért nem lehet napirendre venni.
2022. november 24. Orbán Viktor miniszterelnök Kassán, a V4-ek találkozóján azt mondja, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, a következő év első ülésén a parlament napirendre tűzi.
2023. február 23. Balatonfüred, kihelyezett Fidesz-frakcióülés: Kocsis Máté szerint komoly vita volt a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, mert ezen ország politikusai alaptalanul sértegették Magyarországot, most meg szívességet kérnek. Arra kérik Kövér László házelnököt, küldjön delegációt a két országba.
2023. február 27. Az Országgyűlés 2023. évi tavaszi ülésszakának első ülése, ahol Orbán Viktor novemberi ígérete ellenére nem kerül napirendre a finn és a svéd csatlakozás, és nem szavazzák meg.
2023. március 8. A magyar parlamenti küldöttség a fideszes Hende Csaba vezetésével először Stockholmban, majd Helsinkiben tárgyal a svéd és a finn kormány illetékeseivel. A parlamenti delegáció találkozik Tobias Billström svéd külügyminiszterrel is, aki azt mondta: „Feltételezzük, hogy a ratifikáció hamarosan megtörténik. (…) A dátum, amiről szó volt, március vége, épp ez a mi célunk is” – közölte Billström a TT-vel.
2023. március 14. A kormány kezdeményezi, hogy a korábban már véglegesített menetrenddel szemben a március 20-ával kezdődő héten az Országgyűlés ne szavazzon a NATO-bővítésről, csak a március 27-i vagy az április 3-i héten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt jelöli meg az újabb halasztás indokaként, hogy még nem zárultak le az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések.
2023. március 17. Erdoğan török elnök bejelenti, hogy támogatják a finn NATO-csatlakozást. Ugyanezen a napon Kocsis Máté közli, hogy előrehozzák március 27-ére a Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról szóló parlamenti szavazást, egységesen igennel fognak voksolni. Svédország ügyében a képviselőcsoport később dönt.
2023. március 23. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közli: magyarázatot kér Magyarországtól arra, miért késlelteti Svédország NATO-tagságának parlamenti ratifikálását, miközben Finnországét nem.
Gulyás Gergely azt mondja: „Komoly esély van” arra, hogy a svéd tagságot ratifikálják a mostani parlamenti ülésszak alatt, amely június 15-ig tart.
„A finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul, de nem Magyarország lesz az utolsó a sorban” – mondta Kövér László házelnök Izlandon.
2023. március 27. A magyar parlament 182 igen és 6 nem szavazat mellett megszavazza Finnország NATO-tagságának ratifikálását a nyolc hónapig tartó halogatás után. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.
2023. április 4. Finnország harmincegyedik tagállamként belép a NATO-ba.
2023. április 20. Kormányinfó, Gulyás Gergely: Továbbra sincs időpont arra, hogy a magyar törvényhozás mikor ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. A kormány szerint helyre kell állítani a két ország közötti politikai bizalmat.
2023. május 29. Erdoğan marad Törökország elnöke.
2023. június 12. Kormányzati források szerint „teljesen elfogyhat a levegő Magyarország körül a vilniusi csúcson, ha addig nem mondunk igent”. A Népszava arról ír június elején, hogy július 7-ig meghosszabbítják a parlament tavaszi ülésszakát, így akár a vilniusi találkozó előtt napokkal is megszülethet a döntés. Nem születik meg.
2023. június 14. Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt – mondja a török elnök. Erdoğan azzal érvel, hogy az új svéd terrorellenes törvények nem elég hatékonyak az Ankara által terroristának tartott kurd fegyveresekkel szemben.
2023. július 6. Magas rangú svéd és török tisztviselők gyűlnek össze a NATO-központban, hogy megvizsgálják Recep Tayyip Erdoğan török elnök kifogásait a skandináv ország csatlakozásával szemben, és megtudják: ha egyáltalán valamivel, akkor mivel lehet kimozdítani az ügyet a holtpontról.
2023. július 10. Erdoğan Törökország EU-csatlakozásához köti a svéd NATO-tagságot. „Először nyissák meg Törökországnak az utat az Európai Unióba, aztán majd mi megnyitjuk az utat Svédországnak, ahogy megnyitottuk Finnországnak is” – mondja a vilniusi NATO-csúcs előtti napon.
Még ugyanezen a napon este Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelenti, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök beleegyezett: Törökország támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását. A napok óta zajló intenzív tárgyalások nyomán létrejött megállapodás alapján az ankarai törvényhozás hamarosan ratifikálhatja Svédország belépését, illetve ezzel párhuzamosan az eddig – szintén különböző, sokak szerint jórészt mondvacsinált indokokból – a jóváhagyást halogató Magyarország is így járhat el.
