Meglepte az amerikai vízummentességi rendszer szigorítása a magyar kormányt, hiszen az ügyben folynak a tárgyalások a felek között – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint már körvonalazódott a kompromisszum, elvileg októberre akár meg is egyezhettek volna a felek, de most újra minden nyílttá vált.
Egy, az amerikai nagykövetség honlapjára elhelyezett közleményből és a Politico brüsszeli lap kedd reggeli cikkéből értesülhetett a magyar közvélemény arról, hogy az amerikai kormány jelentősen szigorítja magyar állampolgárok számára a vízummentes beutazás lehetőségét az Egyesült Államokba.
Magyarország ugyanis – negyven másik országgal együtt – része az úgynevezett Vízummentességi Programnak (VWP), így az Államokba utazni kívánó magyar állampolgárok (amennyiben Magyarországon születtek, de erről később még lesz szó részletesebben) egy online felületen, az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (ESTA) keresztül igényelhetnek utazási engedélyt.
Egymillió ok
Ez a kedvezményezettek számára eddig két évre és korlátlan számú beutazásra szólt, ezt szigorította az amerikai kormány úgy, hogy aki augusztus 1-jétől az ESTA-n igényel beutazási engedélyt, már csak egyéves időtartamra, egyszeri beutazásra kapja majd meg. A szigorítás nyilván nem fog tömegeket érinteni, de mivel ma már sok magyar tanul és dolgozik az USA-ban, ha valaki hozzájuk látogatna ki egy évben (vagy két éven belül) többször, annak kellemetlen és időrabló procedúrát jelent majd.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor gond nélkül kapott magyar vízumot Alekszandr Lukasenka egyik bizalmi embere.
Az amerikai indoklás szerint „2011 és 2020 között a magyar kormány egyszerűsített honosítási eljárás keretében közel egymillió ember számára adott magyar állampolgárságot a személyazonosságukra vonatkozó megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül”. Bár az elmúlt években Washingtonból jelezték ezzel kapcsolatos biztonsági aggályaikat, magyar részről nem kaptak kielégítő választ.
A magyar kormány úgy reagált, hogy „az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól”, ezt viszont megtagadták „a külhoni magyarok biztonsága érdekében”, ezért „bosszút áll a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya”.
Tudhatták volna, de mégis
Egy, az ügyre rálátó kormányzati forrásunk szerint már nyár elején felmerült, hogy Washingtonban esetleg lépnek, de most mégis meglepő, ami történt. Tény, hogy az amerikai kormány valóban biztonsági aggályokra hivatkozva, valóban teljes rálátást kért az egyszerűsített honosítási eljárással magyar útlevélhez jutók adatbázisára, és ezt valóban megtagadták Budapesten.
Ehhez kapcsolódóan: Síron és határon túl: a halott szavazók voksa.
A helyzet megoldására azonban jelenleg is intenzív tárgyalások folynak (folytak?) a Belügyminisztérium és az illetékes amerikai szervek között. Információink szerint már egy lehetséges kompromisszum is körvonalazódott. Nagyon leegyszerűsítve ennek lényege az lenne (lett volna?), hogy bár Magyarország továbbra sem bocsátja egy az egyben az amerikai hatóságok rendelkezésére az adatbázist, bármilyen amerikai kérést azonnal teljesít.
Praktikusan ha Washingtonból bármely honosított magyar állampolgárral kapcsolatban megkeresés érkezik, a Belügyminisztérium azonnal minden információt rendelkezésre bocsájt az illetőről. Forrásunk szerint Budapesten úgy számoltak, októberre meg lehetett volna kötni az erről szóló megállapodást. Az amerikai közleményben is szerepel, hogy a helyzet nem végleges. Azt írják, „a módosítás azonnali hatályú, és mindaddig érvényben marad, amíg az alapjául szolgáló biztonsági aggályokat nem kezelik”.
Ez már így is ESTA light
Forrásunk szerint tehát nem kizárt, hogy hamarosan ismét enyhítik a szabályokat – ugyanakkor az sem, hogy ha nem sikerül megegyezni, az amerikai fél gyakorlatilag visszaállítja a vízumkényszert minden magyar állampolgárral szemben. Arra is voltak ugyanis jelzések korábban Washingtonból, hogy teljesen felfüggeszthetik az ESTA-t. „Ennél jobban már nyilván nem lehet szigorítani, ha csak fél évre adnák ki mondjuk egy helyett, annak már semmi értelme nem lenne, tehát ha nincs megegyezés, valóban a vízumkényszer visszaállítása jöhet” – mondta kormányzati informátorunk.
Ehhez kapcsolódóan: Gyurcsány és Orbán is sokat ártott a határon túli magyarok megítélésének.
Magyarország – egyedüliként a részes államok között – ugyanis már ma is csak egy „ESTA light-hoz” jut hozzá. Ez azt jelenti, hogy 2021 februárjától már csak a Magyarországon született magyar állampolgárok vehették igénybe az ESTA-t. A döntés nyilvánvalóan elsősorban a környező államokból származó, magyar útlevélhez jutókkal szemben született, de mivel ilyen diszkrimináció nem szerepelt a rendelkezésben, az a helyzet is előállt, hogy egy, az Egyesült Államok legszorosabb szövetségeseinek egyikében (például Nagy-Britanniában vagy Kanadában) született magyar állampolgár is csak vízummal utazhatott.
„Bizonyos bűnözői körök”
Június végén emiatt nem utazhatott az Egyesült Államokba a Világkupa döntőjére a női vízilabda-válogatott játékosa, Máté Zsuzsanna. Ő ugyanis Szlovákiában született, és a szövetség a magyar útlevelével utaztatta volna Long Beachbe. Amikor rájöttek, hogy ez vízum nélkül nem lehetséges, a sportoló hiába utazott gyorsan haza, hogy szlovák úti okmányt készíttessen magának, már túl késő volt.
A magyar kormány egyébként valóban tömegesen kezdte el osztogatni a magyar útleveleket 2010-es hatalomra jutása után: Semjén Zsolt 2017 júliusában jelentette be, hogy megvan az egymilliomodik kettős állampolgár.
Ehhez kapcsolódóan: „Négyévente átjövünk Ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot.”
2017-ben Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy „a kormánynak valóban van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal”, de azt ígérte, a magyar hatóságok teljeskörűen fellépnek az ügyben.
A HVG akkori cikke fel is idézte, hogy valóban történtek intézkedések, ennek eredményeképpen elkezdtek visszavonni már kiadott állampolgárságokat, egy alkalommal Áder János például tizenegy ukrán állampolgárét. Az ezt követő években szinte nem volt olyan Magyar Közlöny, amelyben ne szerepelt volna ilyen, állampolgárság visszavonásáról szóló határozat, ami arra utal, hogy a magyar szakszolgálatok utólag kezdtek tűzoltásba.
Kölcsönös konfrontáció
Ez a jelek szerint elégtelen volt az amerikai fél szemében, Washingtonból ugyanis folyamatosan jöttek a kritikák, hogy a magyar útlevéllel elkövetett visszaélések (elsősorban azért kisebb súlyú szabályszegések, jellemzően a tartózkodási engedély lejárta utáni illegális túltartózkodás) aránya magasabb, mint amit tolerálni tudnak.
Az ügynek persze van politikai vetülete is. A magyar kormány és a Biden-adminisztráció között már régóta feszült a viszony, és ez csak fokozódott, miután David Pressman amerikai nagykövetet tavaly szeptemberben kinevezték. A diplomata érkezését Orbán Viktor egy poénkodással kezdte Pressman nevével (Présembernek nevezte), azóta pedig mindkét fél tesz a másikat szurkáló gesztusokat.
A Szabad Európa információi szerint kommunikáció egyáltalán nincs a nagykövet és a magyar kormány, a külügyminisztérium között (Pressman eddig egyetlenegyszer, idén januárban, egy munkaebéd keretében találkozott Szijjártó Péterrel), ellenben többször is nyilatkozatháborúba keveredtek. Több kormányzati forrásunk szerint is „jelenleg mindkét fél úgy érezheti, az az érdeke, ha inkább konfrontatív kommunikációt folytat a másikkal szemben”.
