Az áprilisi fagyok és a csapadékhiány nagy károkat okoztak tavasszal a termésben Ukrajna Herszoni területén. A gyilkos drónok és a taposóaknák aligha javítottak a helyzeten. Oroszország Ukrajna elleni háborúja komoly kihívásokkal szembesíti a gazdálkodókat a frontvonalak közelében.
Olekszandr Hordijenko, a dél-ukrajnai Herszon közelében élő gazda számára rosszul alakult az idei tavasz: az áprilisi fagy súlyos károkat okozott a már elvetett növények felénél, az ország nagy részén hulló esők pedig elkerülték a földjét.
De mindehhez még más gondok is jöttek.
„A múlt héten felrobbant egy traktor – aknára futott” – mondta Hordijenko a Szabad Európának. „Azt a területet tavaly óta művelik, és mégis történt valami, valamit felpiszkáltak.”
A mezőgazdasági termelők Ukrajna-szerte szembesülnek olyan kockázati tényezőkkel, amelyek bárhol a világon szerencsejátékká változtathatják a növénytermesztést, mint például a változékony időjárás, az ingadozó árak és az állami szabályozók változása.
Különösen a fronthoz közeli régiókban azonban napról napra meg kell küzdeniük azokkal a veszélyekkel is, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja által jelent.
Senki sem halt meg abban a traktorrobbanásban, mondja Hordijenko, de „van más gond is: drónok repülnek be, embereket ölnek meg”.
„A kockázatoknak nincs jó végük”
Hordijenko gazdasága a beriszlavi járásban van, a Dnyeper folyó ukrán kézen lévő jobb partján. Ez lényegében a Herszoni terület frontvonala, a folyó itt tart délnyugatra a Fekete-tenger felé. Herszon városához hasonlóan Beriszlavot és a környező településeket is elfoglalták az orosz erők a teljes körű invázió kezdetekor, 2022 februárjában, de még azon az őszön felszabadította őket egy ukrán ellentámadás.
Az orosz erők a Dnyeper bal partjáról továbbra is céloznak az ukránokra a folyón át, gyakran vetnek be drónokat, amelyek gyilkos aknákat és gránátokat dobnak le.
„Nem életszerű manapság blokkoló készülék vagy a drónok lelövésére szolgáló tízlövetű puska nélkül kimenni a mezőre, ez ugyanis komoly kockázatot jelent” – mondta Hordijenko, aki egyben a gazdák területi szövetségét is vezeti. „A kockázatoknak pedig nagyon rossz végük van… ezt mutatja a gyakorlat.”
A Herszoni terület orosz megszállás alatt lévő gazdái, akikkel elmondása szerint telefonon tartja a kapcsolatot, más, a körülményeikből fakadó problémákkal is küzdenek.
„Szinte ingyen kell túladniuk a gabonájukon, a növényvédő szerek drágák és rossz minőségűek, és hiány van gépekből is” – mondja Hordijenko. „Ami az időjárást illeti, a helyzet ugyanaz: fagyok és aszály.”
A Szabad Európa nem tudta ellenőrizni az oroszok által megszállt területeken gazdálkodókról szóló megjegyzéseinek pontosságát.
Megfizetik az árát
Az ukrajnai gazdák számára nem a támadások okozta fizikai veszély az egyetlen olyan probléma, amelyet az orosz invázió jelent.
Az állam nem kompenzálja a rossz időjárás okozta termésveszteséget, és a védelmi kiadások prioritása azt jelenti, hogy a kormány aligha vezet be egy állami biztosítási rendszert, amelyre pedig égető szükség van – mondja Denisz Marcsuk, az Ukrán Agrártanács vezetője. Mindeközben a fogyasztók fizetik meg a veszteségek egy részét.
„Bizonyos termények esetében hiányzik a megfelelő kínálat Ukrajnán belül” – mondja Marcsuk. "Ez a hiány növeli majd annak az árát is, ami már ott áll a boltok polcain."
Az ukrán agrárminisztérium közölte, hogy az állam ösztönzőket ajánlott fel a frontrégiók gazdálkodóinak, így például tavaly hektáronként maximum 2000 hrivnya (17,500 forint) támogatást nyújtott a megművelt területek után, illetve 8000 hrivnyát (70,000 forint) minden olyan hektár után, ahol újrakezdték a művelést az orosz megszállás végeztével.
A Herszoni területen kevés gazdaság tartozik ebbe a kategóriába – mondja Hordijenko.
Úgy véli, hogy tekintettel egy támadás kockázatára és arra, hogy az orosz invázió megtizedelte a lakosságot, a frontvonalon fekvő régiókban a mezőgazdasági vállalkozásoknak nagyobb kedvezményeket kellene kapniuk az államtól, például az adók esetében, és alacsonyabb kvótákat a háborús mozgósítás során.
„Mi Herszonban ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint a többi régió” az adók és a mobilizációs kvóták tekintetében – mondja Hordijenko. „De látják, az itteniek 60 százaléka elhagyta a területet – nincs már itt.”
