Két államfő, két karakter. De van-e a különbségnek jelentősége egy vezérdemokráciában? Milyen szerepet visz majd Novák Katalin, és milyen mozgásteret kapott elnöksége után Áder János?
Bár Novák Katalin május 10. óta köztársasági elnök, beiktatását szombaton mégis egyházi szentesítés pecsételi meg. Formális, közjogi jelentősége ugyan nem lesz a Balog Zoltán református püspök celebrálta beiktatási istentiszteletnek, de az Orbán-kormány egyik fő politikai terméke, a kereszténység (védelme), valamint a magyar államiság utoljára a Horthy-korszakban kapcsolódott össze szimbolikusan ennyire.
Hogy ez mennyire Novák és mennyire megbízója igénye volt, nem tudjuk, de egy Fidesz-közeli forrásunk szerint „nem Novák dönti el, mi lesz a ceremónián, az ki van dolgozva, Rogán a felelős. Novák a műsor része.”
A beiktatást miniszterelnöki határozat tette kiemelt fontosságú rendezvénnyé, amelynek lebonyolításáért hat miniszter is felelős, és a magyar államigazgatásban lassan szokásossá váló operatív törzs is létrejött hozzá.
A nevüket vállalók mellett négy, névtelenséget kérő forrással is beszéltünk cikkünkhöz.
A politikai márkaépítés megszemélyesítése
Önéletrajzának végén Novák Katalin hitvalló keresztyénként jellemzi magát (nem találtuk korábbi nyilvános önéletrajzát, már a parlamenti képviselőknek a Ház honlapján fent lévő önéletrajza is a legfrissebbhez, a Sándorpalota.hu-hoz vezet), és a Fidesz másik emblematikus politikai terméke, a „családvédelem” is személyes brandjének központi eleme. Politikai pályafutásának eddigi legfőbb feladata/címkéje volt, amelyet államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként titulusában is megjelenített (bár családvédelmi miniszter a második Gyurcsány-kormányban is volt, Göncz Kinga), és ezzel eddig is kint volt a kirakatban, mert a családügyi intézkedéseket rendre ő jelentette be.
A beiktatás jelentős médiaeseménnyé alakítása – még ha nem is ő döntött róla – mutatja Novák Katalin Áder Jánosétól jelentősen különböző elnöki szerepfelfogását. A NER államfőinek a korábbi elnököknél alacsonyabb szintű autonómiájához jobban illő megfogalmazásban: politikai karakterének a Fidesz általi mediális megjelenítését.
Minden forrásunk, őt kedvelő korábbi munkatársa is „média-államfőséget”, a személyes brand intenzív építését várja. Az ő személye pedig egyben a Fidesz politikai történetmesélésének újabb színtere lehet: a női, emberi, vonzó megjelenítés.
A politikusnak minden fotóján ott lévő széles mosolya látványos ellentétben áll az alkatilag is visszafogott, sokak szerint szürke Áder önreprezentációjával. Nehéz elképzelni, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal immár Sándorpalota.hu-ra átkeresztelt honlapján meglévő, Találkozás Katalinnal címet viselő menüponthoz hasonlóan Áder keh.hu-ján egy Találkozás Jánossal menüpont igyekezett volna közelebb vinni az emberekhez az államfőt. Jellemző, hogy Ádernek még saját fotósa sem volt (az MTI dokumentálta a fellépéseit), míg az új államfőnek több is lesz. Egyébként Ádernek információink szerint mások mellett Várhegyi Attila, a Fidesz fontos médiaembere és Szadai Károly, a Médiatanács tagja is tanácsadója volt.
Nováknak nagyobb lesz a stábja elődjéénél. Benne Altusz Kristóf, a kormány korábbi CEU-főtárgyalója, a Novák államtitkáraként, most hivatalvezetőjeként dolgozó Ekler Gergely és Schanda Tamás volt ITM-államtitkár, aki kabinetfőnök lesz. (Volt forrásunk, aki Schanda gyors karrierjét látva értetlenkedett a váltáson, mondván, Palkovicsnál Lászlónál nagyobb hatalom az államtitkárság, mint politikai éceszgébernek lenni az államfőnél.)
A politikai aktivitás kereteit persze Orbán Viktor határozza majd meg, ami nem lesz ellenére Nováknak. Bár neki is van jogi stábja, vezetője az információink szerint ambiciózus Módos Mátyás (neten elérhető jogi tanulmányaiban, cikkeiben nem láttuk nyomát az elmúlt évtized jogalkotásával kapcsolatos akár csak halvány kritikai észrevételeknek, pedig ilyet még Kövér Lászlótól is hallhattunk), de arra senki nem számít, hogy érdemi jogi ellenvetések születhetnének a parlamenti törvénygyárral szemben.
„Ha pedig mégis, az egészen addig tart majd, amíg Orbán le nem ül Novákkal, hogy félreérti a megbízást” – ironizált egy forrásunk.
Párton belüli beágyazottsága, addigi politikai teljesítménye miatt is nagyobb autonómiája volt elődjének. Igaz, ezzel ő sem élt. Egyik Fidesz-közeli forrásunk szerint „Áder még a szimbolikus térben sem csinált semmit, jellemző, hogy a parlamenti nyitóülésen is csak arról beszélt, hogy mi lesz a palládiummal”. (Az iparban felhasznált ritka fém beszerzése megnehezül a háború miatt.)
Novák viszont, akinek kétéves alelnöksége dacára kicsi a párton belüli beágyazottsága, várhatóan meg sem próbál külön utat járni. „Out-of-the-blue lett Fidesz-alelnök, nincs mögötte politikai teljesítmény. A csokot sem ő találta ki, ő csak eladta” – mondja róla az Áder államfőségétől sem elragadtatott forrásunk.
Novák Balog Zoltán embereként volt elkönyvelve a Fideszben (a külügyminisztériumból való távozása után két évig a miniszter kabinetfőnöke is volt), aki Áder második ciklusa alatt kezdte el Novákot építeni Gulyás Gergely támogatásával. Az „emberminiszter” egyébként információink szerint maga is ambicionálta az államfőséget Áder János első elnöki ciklusának 2017-es lejártakor. Végül vezető református püspök, a Zsinati Tanács elnöke lehetett.
Az új államfőtől várhatóan nem áll majd távol az, hogy „szóljon a nemzethez”. Több forrásunk kritizálta, hogy Áder még a járvány alatt sem tett ilyet, a háború kapcsán sem szólalt meg, miközben a még nem is regnáló Novák a krízishelyzetben rögtön lement a határra „menekült gyerekeket simogatni”. (Amit persze Orbán és más országok vezetői is előszeretettel csináltak.)
Senki nem marad az út szélén
Nem lesz önjáró, jósolják forrásaink. Őt az sem zavarja, mondja egyikük, ha a „naptárjában turkálnak”, utalva arra, hogy Áder egy idő után, 2015-től a TEK helyett saját szervezettel biztosította a védelmét. A hvg.hu szerint azért, mert rájött, hogy minden tervezett programjáról tud Orbán.
Áder védelmének leválása a TEK-ről a terrorelhárítókat vezető, ellenzékben Orbán testőreként dolgozó Hajdú János és egyik beosztottja, a köztársasági elnök (de más közjogi méltóság, például a Kúria elnöke) védelmét biztosító egység parancsnoka, Pomozi Sándor közti személyes konfliktus is volt. Az egység most visszakerül a TEK-hez, bár információink szerint valamilyen önállóságot élvezve.
Amint az a Direkt36 cikkéből kiderült, az Áder-testőrség tagjait is lehallgatták a Pegasus kémszoftverrel, ami tovább terhelte a már csak ősfideszességük miatt is bonyolult Orbán–Áder-viszonyt. Forrásunk a 2002-es elvesztett választás utánra teszi ennek kezdetét. Őt mint pártigazgatót okolta Orbán a Fidesz gyengébb szervezettségéért (egy forrásunk szerint akkor csak ötezer számlálóbiztosa volt a pártnak), másrészt Orbán felszámolta az addig Áder operatív irányítása alatt álló megyei pártszerveződést, és az országgyűlési választókerületek alapján szervezte újra.
Utána következett a 2007-ben álnéven a Magyar Nemzetben közölt Schmidt Mária ante portas című cikk, amely Ádert pártütéssel, Orbán elleni szervezkedéssel vádolta. Az Orbán–Simicska-tandem által intézett írás, a köztiszteletnek örvendő Áder ilyen megtámadása a régi Fideszben nagy felháborodást keltett.
Áder mindenesetre még elnöksége után is aktív, a politikába viszont nem kerül vissza. Cserében környezetvédelmi alapítványa mellé kapott egy tízmilliárdos tőkealapot, amelynek honlapja szerint célja, hogy befektetéseivel „hozzájáruljon Magyarország környezet- és klímavédelmi céljainak eléréséhez”. Ennek vezetője tavaly a helyettes államtitkárságról lemondó, az államigazgatásban húsz éven át uniós fejlesztésekkel foglalkozó Dányi Gábor Zoltán.
Saját téma
A magyar államfőnek alapvetően reprezentációs feladatai vannak, így logikusan mindig is egyeztetett – főleg külpolitikai szereplései kapcsán – az aktuális kormánnyal. Mivel Novák Katalin már csak nősége, de külpolitikai tapasztalatai miatt is „jól eladható” külföldön, várható, hogy a kormány ezt ki is fogja használni. „Lehet külpolitikai mozgástere, mert segít, hogy kétarcú legyen a magyar külpolitika. Ő lehet a szeretetanya, az emberarcú a bumm-bumm irányt vivő Szijjártó Péter mellett. Jelentős konferenciákon viheti a magyar vonalat – mondja egyik megkérdezettünk. – Hasonló szereposztás korábban is volt a Martonyi János–Németh Zsolt-tandemnél a külügyben.” (Hasonló szerep juthat Navracsics Tibornak is.) A külpolitikában egyébként sem kell annyira óvatosnak lenni, mint a belpolitikai következményekkel járó témákban, tette hozzá.
A hivatalostól eltérő vonalvezetés első jele a Németh Zsolt parkolópályán lévő atlantista fideszes külpolitikus Ruszkik, haza! posztja után pár órával a Facebookra kitett Novák-poszt volt, amely védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszországból indított háborút.
Forrásaink véleménye megoszlott abban, hogy Németh Zsolt egyeztetett-e a posztja előtt, de abban biztosak, hogy az akkor már hét napja államfővé választott Novák biztosan.
Ahogy Ádernek a környezetvédelem, Nováknak is lehet saját témája. Ez várhatóan – ahogy eddig is – a család lesz, ami a gyerekeit minden reggel iskolába vivő, nekik reggelit készítő (emiatt állítólag négykor kel, hogy még futhasson is) Novák számára nem csak politikusi szerep.
Ezenkívül a nemzetpolitikát, vagyis a határon túli magyarok ügyét említették lehetséges témájaként, egyfajta Kárpát-medencei államfőséget. Amelynek – bár beleillene a magyar külpolitika régiós hegemón törekvéseibe, amelyet most jócskán megtépázott háborús politikánk – buktatója is lehet, ha egy ilyen magas szintű közjogi méltóság lép fel rendszeresen más országok polgárainak érdekében. (Emlékezetes, amikor Sólyom Lászlót államfőként nem engedték be Szlovákiába 2009. augusztus 21-én.)
A nemzetpolitikában ráadásul sok vezető politikus aktív: a formálisan is a témát vivő államtitkárságon túl Semjén Zsolt, Kövér László és még Németh Zsolt is.
Az államfő az alkotmányosság legfőbb őre
Bár a NER vezérdemokráciájában nincs relevanciája az államfő jogállami ellenőrző szerepének (sem), de Magyarország liberális demokratikus húsz évére tekintettel gondolatkísérletként foglalkozzunk vele egy kicsit.
Sólyom László igyekezett megszólalásainak szimbolikus súlyával kipótolni azt a hiányt, amit a rendszerváltáskor megalkotott közjogi rendszer nem adott meg a reprezentatív funkciójú köztársasági elnöki intézménynek. Schmitt Páltól alkatilag is távol álltak az ilyen bonyolult dolgok, közismert, hogy ő nem fékje, hanem motorja kívánt lenni a jogalkotásnak.
Kicsit igaztalannak tűnik egy forrásunk sommás megállapítása, miszerint Áder csak pecázott. Ő is élt ugyanis mind a gyengébb jogosítványával, a törvények parlamentnek való visszaküldésével (melynek végén aztán a testület újratárgyalás után változatlanul megszavazhatja azokat), mind az erősebbel, az Alkotmánybírósághoz való fordulással. Ettől még több, általa aláírt jogszabály később uniós kötelezettszegési eljárások tárgyaként és nemzetközi bíróságon végezte.
„Az első ciklusában aktívabb volt – mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa. – A választási regisztrációról normakontrollt kért, a szólásszabadság védelmében és a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban is az AB-hez fordult, de második ciklusában egyáltalán nem jelentette akadályát a kormányzati akarat érvényesülésének.”
Áder 2015 táján – amikor felröppent, hogy elnöksége után ENSZ-főtitkár vagy legalább helyettes lenne – lett aktív a környezetvédelemben.
Az AB-hez küldött törvények között volt olyan is, ami a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra hivatkozott, de hiányzott a zöldügyek melletti nemcsak általános, hanem a magyar szakpolitikát (és kormányzati filozófiát) is érintő – természetesen államfőhöz illően moderált – kiállás. Annak kimondása, hogy a klíma- és környezetvédelem nemcsak globális ügy (annak minden semmitmondásával), hanem a magyar gazdaság, társadalom és politika, mi több, a „magyar családok” jövőjének is kulcsa.
Az államfő, ha jogilag nem is tehetett semmit, de Sólyom László híres – sokak által kritizált – „bánáti bazsarózsa” melletti kiállása (a mecseki Zengőre tervezett NATO-radar miatt 2005-ben az államfő részt vett egy oda szervezett sétademonstráción) más elnöki szerepvállalást mutatott. Áder zöld-államfő-imázsának nem segített egyik utolsó megszólalásában a Fertő-tavi Mészáros Lőrinc-féle turisztikai beruházást ellenzők leoltása sem.
„Amikor bedobta magát, kiderült, hogy van apparátusa, és szakmailag magas színvonalú munkát tudnak végezni” – mondja Jánossy András környezetgazdálkodási szakértő, Kőrösi Csabát, az Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatóját említve. Fontos volt a jogalkotási törvény megtámadása is, teszi hozzá, ami lehetővé tette volna alapvető jogokat érintő törvények rendeleti módosítását. Ugyanakkor, miután a vízgazdálkodásról szóló törvényt az AB-hez küldte, annak újabb változatát, amely környezetvédelmi szempontból veszélyesebb volt, már szó nélkül aláírta.
Egy másik régi fideszes forrásunk kétségbe vonja Áder személyes elkötelezettségét a zöldügyek mellett. Szerinte a politikus a kilencvenes években még a zöldgondolat és -mozgalmak legfőbb kritikusa volt a Fideszben, aztán mégis az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságába került. Szerinte Áder politikai karrierépítése lehetséges útjaként választotta a zöld témát.
„Az Orbán-rendszerben olyan államfő kell, mint Schmitt Pál” – összegez egyik megkérdezettünk. Novák, aki személyében jeleníti meg az Orbán-kormányok legfontosabb politikai termékeit (kivéve a rezsicsökkentést), Orbán szempontjából ideális, mert jól eladható, és biztosan nem lesz önjáró, mondják forrásaink.
Egyikük szerint „ha a körülmények segítik, igyekszik majd konszenzuális államfő lenni, de soha nem fogja megkérdőjelezni Orbán lépéseit. Nagyon jó katona, aki talán női karaktere miatt tud magának majd nem schmitti szerepet találni.”
Áder szintén a felszínen marad, ha perifériális helyen is. A tőkealapjának adott tízmilliárd forint közpénz nem nagy összeg, még a zöldbizniszben sem, de „nemzetközi testületekbe esetleg be lehet majd tenni, mindig nehéz kiegyensúlyozni, hogy azokba ki menjen. És segíthet abban, hogy a zöld agenda ne a másik oldalé legyen” – mondta egyik megkérdezettünk.
