Néhány millió orosz vakcina elegendő volt ahhoz, hogy éket verjen az összességében 2,6 milliárd dózist rendelő huszonhét európai uniós tagállam közé. Miközben az országok egy tízmilliós „nyugati” vakcinacsomag elosztásán vitatkoznak, lassan megindul az oltóanyagok tömeges leszállítása. A versenyfutás az idővel próbára teheti az európaiak türelmét.
Múlt héten az EU állam- és kormányfőinek virtuális csúcstalálkozóján majdnem botrány tört ki – és ennek „kezdeményezője” Ausztria volt. Sebastian Kurz osztrák kancellár ugyanis arra panaszkodott, hogy az uniós vakcinabeszerzés elhibázott, mert egyes országoknak aránytalanul kevesebb vakcina jutott, és például Ausztriában is emiatt nem haladnak kellő ütemben az oltásokkal.
Mindez azért került elő, mert a BioNTec/Pfizer jelezte, hogy a harmadik negyedévben esedékes szállítmányából 10 milliót már a második negyedévben eljuttatna a tagállamokhoz – az egyébként is vállalt 200 milliós mennyiségen túl. A kérdés pedig az, hogyan osszák el azt a 10 millió adagot – ennek egy részére jelentette be igényét Ausztria.
A kiszivárgott hírek szerint a vita egy pontján szót kért Angela Merkel német kancellár, és arra hívta fel kollégája figyelmét, hogy az uniós vakcinabeszerzésről a tagállamok döntöttek, „nem pedig holmi ostoba brüsszeli bürokraták” – a jelzővel feltehetően nem Merkel minősítette az Európai Bizottság tisztségviselőit, hanem visszautalt a vitában használt kifejezésekre. Kurz hat tagállam (Ausztria, Horvátország, Lettország, Szlovénia, Bulgária és Csehország) nevében szólalt fel, de sok további támogatót nem tudott gyűjteni, mert hamar kiderült: Ausztriának nincs oka panaszkodni, hiszen az akkori adatok szerint – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése alapján – az osztrák oltottsági szint meghaladja az EU-s átlagot.
És itt válik érvényessé, hogy csak „majdnem” robbant ki a botrány, a kérdést ugyanis levették a napirendről azzal, hogy majd a nagykövetek vitatkoznak róla. Jelenleg is ebben a szakaszban tart az ügy, de van előrelépés, erről egy kicsit később.
Három hónap – 360 millió oltás
Nézzük meg, milyen ütemben zajlik az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinák leszállítása. Erről szintén az EU-csúcson Ursula von der Leyen adott egy áttekintést (de itt is nyomon lehet követni a helyzet alakulását), amelynek lényege az volt, hogy múlt hét végéig az első negyedévben 88 millió oltás jutott el a tagállamokhoz, ebből 62 milliót adtak be. A teljes negyedévre várható teljesítés pedig a következőképpen alakul:
- BioNTech/Pfizer: a vállalt 65 millió helyett 66 millió,
- Moderna: a vállalt 10 millió hiánytalanul,
- AstraZeneca: a vállalt 120 millió helyett 30 millió.
Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője március 31-én, szerdán már azt közölte a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján, hogy ennek a hétnek a végére összesen 107 millió adagot kapnak meg a tagállamok, ami megfelel Von der Leyen imént bemutatott adagjainak azzal, hogy egy hét alatt közel 20 millió dózist juttattak el. Vagyis már most látszik, hogy a vakcinaellátás felgyorsul. És ez folytatódni fog, a következő negyedévben havi 120 millió, azaz három hónap alatt 360 millió adagra lehet számítani, a következő összetételben:
- BioNTech/Pfizer: 200 millió (plusz az extra 10 millió)
- Moderna: 35 millió,
- AstraZeneca: 70 millió,
- Johnson & Johnson: 55 millió (ebből elegendő egy adag is a védettséghez).
Ha az első két negyedév számait összeadjuk, akkor 467 millió adagról beszélünk, ami – figyelembe véve az egy-, illetve kétadagos dózisok megoszlását – 261 millió európai teljes beoltásához elegendő. A nyájimmunitás eléréséhez az szükséges, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka rendelkezzen oltással: ez 255 millió ember. Ennek a célnak az elérését egyébként „nyárra” tűzte ki az EU, ami nyilván lehet június 1-je és augusztus 31-e is, de a reális időpont a két dátum között van. Egy uniós háttéranyag szerint Magyarországra ezekből havonta 2,2-2,6 millió adag várható, pontosabb számokkal a kormány tudna szolgálni.
Orosz rulett
A fenti számítások természetesen nem tartalmazzák azokat az oltásokat, amelyeknek még nincs meg az uniós jóváhagyása. Ezek közül a CureVac-nak van a legnagyobb esélye arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség a közeljövőben lezárja a vizsgálatot. És ugyancsak a gyógyszerügynökség előtt van az orosz Szputnyik V, amely a vakcinadiplomácia főszereplőjévé vált.
A Magyarországon már használt oltóanyagból 2 milliót rendelt Szlovákia is, de ebbe belebukott a kormányfő. Ausztria egymillió adagra tartana igényt, de az nem világos, hogy a felhasználással meg akarják-e várni az uniós engedélyt. Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa és annak a munkacsoportnak a vezetője, amely a gyógyszergyárakkal tárgyal, azt mondta, hogy az uniónak nincs szüksége a Szputnyikra. Sőt, úgy fogalmazott, hogy inkább az orosz vakcinának kell az uniós segítség, mert a Szputnyik előállítói is gyártási kapacitás-gondokkal küszködnek.
Breton szerint az EU-nak teljes a portfóliója a megbízható és hatékony vakcinákból, amelyek hamarabb elérhetők, mint az orosz oltás. Mindezt persze vissza lehet forgatni úgy – és ez is történik -, hogy Moszkva szerint az EU csak politikai okokból nem akar rendelni az orosz oltóanyagból. Természetesen itt is látható, hogy hiú ábránd volt azt gondolni, hogy a nagyhatalmak közötti vetélkedésnek nem lesz kiváló terepe az oltóanyag-ellátás. S még egy megközelítés: a Politico szerint lehet, hogy a Szputnyiknak van Twitter-fiókja, de nincs gyártóbázisa. Mindenesetre a propagandagyár ezerrel pörög.
A tízmilliós kérdés
És akkor térjünk vissza tízmilliós BioNTech/Pfizer-vállalásra, amely diplomáciai bonyodalmat és tagállamok közötti feszültséget okozott. Az oltóanyagok elosztása során a tagállamok azt vállalták, hogy lakosságarányosan osztoznak meg az elérhető mennyiségeken. A tagállami delegáltak által alkotott irányítóbizottság útmutatása alapján egy tárgyalócsoport kidolgozza a részleteket, a szerződéseket – ez az „előzetes beszerzési megállapodás” – az EU27-ek megkötik a gyártókkal. Majd ezen keretmegállapodás alapján a tagállamok megkötik a gyógyszercégekkel a rájuk vonatkozó szerződéseket, amely tartalmazza a konkrét szállítási ütemtervet.
Mégis, a számok azt mutatják, hogy vannak országok, ahová arányosan eddig kevesebb vakcina jutott. Ennek oka az lehet, hogy ha valaki inkább a messze a legolcsóbb AstraZenecára akarta alapozni az oltási kampányát, akkor az az ország a cég szállításainak elmaradása miatt hátrányba kerülhetett. Akik viszont a sokkal drágább BioNTech/Pfizerből is eleget rendeltek, azoknál nagyobb arányban sikerült oltani eddig.
Az EU soros elnökségét ellátó Portugália mindezeket figyelembe véve tett egy kompromisszumos javaslatot a 10 milliós adag elosztására: hétmilliót ki kell osztani arányosan valamennyi uniós tagállam között, 3 milliót pedig úgynevezett szolidaritási vakcinaként kezelnének.
Ez utóbbi elosztása úgy nézne, ki, hogy 2,86 millió adagot kapnának azok az országok, amelyek a legkisebb mértékben rendeltek a BioNTech/Pfizerből. Ez Bulgária, Horvátország, Észtországhoz, Lettország és Szlovákia. A fennmaradó 140 ezer adagot pedig Csehországba küldenék, amely ugyan arányosan rendelt a BioNTech/Pfizertől, de az egyéb vakcinák esetében nem merítette ki a lehetőségeit. Mindebből azonban látszik, hogy Ausztria egyetlen
pluszoltáshoz sem jutna, nem csoda, hogy nem tetszik neki ez a javaslat, azonban a Politico értesülései szerint a koalíciós partnerei közül már csak Csehország és Szlovénia támogatja.
Sebastian Kurznak vannak még tervei: az osztrákok felvetették, hogy hajlandók blokkolni a BioNTech/Pfizer 100 milliós tételét, amelyet a második negyedévben szállítanának az EU-ba, csökkentve ezáltal később esedékes vállalásaikat. Az Európai Bizottság jogi szolgálata szerint azonban Bécsnek nincs ilyen lehetősége, mert az nem egy új beszerzés, hanem egy már meglévő átcsoportosítása.
