A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem tettek semmit a térség ellátásának diverzifikációja érdekében azok, akik bírálják Magyarországot az orosz gázvásárlási szerződés miatt.
A külgazdasági és külügyminiszter a Budapest LNG Summit konferencián elmondta, hogy a koronavírus-járvány egyebek mellett Európa biztonságos energiaellátásának kérdéséről is elterelte a figyelmet, amelyet sokan hibásan adottságként kezeltek az elmúlt időszakban, pedig azért folyamatosan meg kell dolgozni. „Az ilyen felelőtlen hozzáállásnak egyszer meg kell fizetni az árát, sajnos leginkább a fogyasztóknak” – vélekedett.
Több ponton is hibásnak nevezte az európai politikát, és kiemelte, hogy minden lehetőség megvolt a válság megelőzésére, csak a dogmatikus megközelítés helyett a szakmai döntéshozatalra kellett volna összpontosítani.
Rámutatott, hogy bár voltak bizonyos előrelépések, az elmúlt években egyetlen olyan nagyobb fejlesztés sem történt, amely gyökeres változást hozott volna a leginkább kiszolgáltatott közép- és kelet-európai régió helyzetében. Mint mondta, tudható volt, hogy idén lejár Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződése Oroszországgal, mégsem történt semmi, nem voltak infrastruktúra-beruházások, nem sikerült újabb forrásokat bevonni. Ezért újabb megállapodást kellett kötni a Gazprommal, amely „attól függetlenül, hogy tetszik-e vagy sem, meghatározó szereplő a térség energiaellátásában”.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a diverzifikációt illetően középtávon egyedül az azerbajdzsáni gázforrások nyújtanak némi reményt. Szerinte bár a horvátországi LNG-terminál történelmi léptékben nézve fontos, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon fenntartható legyen Európa egyik legalacsonyabb rezsiköltsége, nem elég nagy kapacitású.
Továbbá sérelmezte azt is, hogy az Európai Unióban túlságosan belekeverték az energetikai döntésekbe a politikai és ideológiai kérdéseket, illetve nem töltötték fel megfelelő szintre a gáztározókat, különösen a nyugati országokban. Hozzátette, emellett az energetikai átállásban megfeledkeztek az átmeneti időszakról, és hátrányos megkülönböztetés éri a nukleáris energiatermelést.
Az új szerződés
Magyarország kormánya szeptember végén írta alá az új, hosszú távú szerződést az orosz állami Gazprommal. Hazánk tíz plusz öt évre köteleződött el: évi 4,5 milliárd köbmétert kell átvennie a Gazpromtól a tőzsdei árnál ismeretlen mértékben magasabb áron. A földgáz nagyobbik része, 3,5 milliárd köbméter Szerbia felől fog érkezni, egymilliárd köbméter pedig Ausztria felől.
A magyar gázpiac évente durván kilenc-tízmilliárd köbméter gázt fogyaszt. Bár az előző hosszú távú orosz gázszerződés pontos feltételeit sem ismerhetjük, Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa szerint a teljes importszükségletet, hét–kilencmilliárd köbmétert fedhetett le évente. „Ehhez képest ez jóval karcsúbb szerződés. Az alapját adhatja a magyar gázkínálati struktúrának, de hagy rugalmasságot egyéb forrásoknak” – mondta.
A magyar energiastratégia nagyon erősen, hozzávetőleg évi 3,5 milliárd köbméterről 1,5 milliárd köbméterre csökkentené a lakossági gázfogyasztást 2030-ra. A szakértő szerint ezt elsősorban különböző energiahatékonysági programokon keresztül képzelik el, de túl sok nyoma még nem látszik ennek a drasztikus átállási szándéknak.
Egyébként az állami Magyar Villamos Művek (MVM) nem csak orosz forrással tervez hosszabb távra, a horvátországi Krk szigetén lévő cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG) kapacitásaiból is lekötöttek legfeljebb évi egymilliárd köbméternyit hét évre; bár azt majd a piaci folyamatok (árak) fogják meghatározni, hogy ténylegesen mennyi gáz fog Horvátország felől érkezni.
Takácsné Tóth Borbála szerint Magyarország nagyon sokáig próbálta elodázni, hogy elköteleződjön egy hosszú távú szerződéssel. Leginkább azért, mert nem volt érdeke, hogy további infrastruktúrát építsen délről csak azért, hogy az orosz gáz ki tudja kerülni Ukrajnát.
