Az Európai Unió egy szigorítással még az idén egyszerűsítheti a vízummentesség visszavonását 61 ország állampolgáraitól, akiknek jelenleg ez jár. A változás érintené az összes nyugat-balkáni EU-tagjelölt mellett Grúziát, Moldovát és Ukrajnát is.
A javaslatot a vízummentesség felfüggesztésére még 2023-ban kezdeményezte az Európai Bizottság. Az EU 27 tagállamot képviselő tanácsa már egy évvel ezelőtt elfogadta az álláspontot, de a 2024 júniusi európai parlamenti választások és a törvényhozás elmaradásai miatt az Európai Parlament csak nemrég kapta meg az erre vonatkozó tárgyalási mandátumot.
Április elején tartották az első háromoldalú egyeztetést a javasolt jogszabályról, azzal a céllal, hogy a június végéig tartó lengyel uniós elnökség alatt megállapodásra jussanak. Ha minden jól megy, az új jogszabály kora ősszel léphet életbe.
Ehhez kapcsolódóan: Elmúlt a határátkelés gyomorgörcse: negyvenéves a schengeni egyezmény
Miért épp most?
A vízumliberalizációval kapcsolatos szigorítás egy szélesebb körű váltást tükröz: egyrészt az EU-ba irányuló illegális migráció minden formája elleni küzdelmet, másrészt a vízumszabályok politikai eszközként való felhasználását jelzi.
A vízumliberalizáció - amely Írország kivételével valamennyi uniós tagállamra, valamint az EU-n kívüli Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra vonatkozik - régóta Brüsszel egyik legjelentősebb politikai ösztönzője. Lehetővé teszi, hogy a harmadik országok állampolgárai 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napra vízum nélkül látogathassanak az EU-ba.
Eddig egyszer függesztették fel
Koszovó 2024 elején, Grúzia és Ukrajna pedig 2017-ben került fel a vízumliberalizációs listára - és mindhárom országban örültek a lehetőségnek. A vízumkiváltság megvonását mindenütt valódi büntetésként fogadnák.
A 2018 óta érvényben lévő jelenlegi felfüggesztési mechanizmus egyértelmű visszaélések esetén léptethető életbe: például ha egy harmadik ország állampolgárai túllépik a kilencvennapos tartózkodást, vagy ha a szabad beutazási lehetőséget arra használják fel, hogy menedékjogot kérjenek az EU-ban. A vízumliberalizációt eddig csak egyszer függesztették fel: először ideiglenesen, majd véglegesen, a Csendes-óceáni Vanuatu esetében.
Ehhez kapcsolódóan: Európai visszaküldési parancs az illegálisan tartózkodókkal szemben
Milyen változások várhatók?
Brüsszel célja, hogy a vízumfelfüggesztési mechanizmust még hitelesebb elrettentő eszközzé tegye. A tervezett változtatásoknak négy kulcsfontosságú területe van.
1. Kiskapu az EU-ba
A vízumliberalizációt fel lehetne függeszteni, ha nincs összhangban egy vízummentes harmadik ország és az EU általános vízumpolitikája. Ez történt például 2022-ben, amikor Szerbia engedélyezte a vízummentes beutazást olyan országok állampolgárai számára, mint Burundi, India és Kuba. A brüsszeli vezetés szerint sokan Szerbiát használták kiskapuként az EU-ba való bejutáshoz. Az Európai Bizottság nyomására Belgrád megszüntette ezeknek a rendelkezések egy részét. A javasolt jogszabály értelmében azonban az ilyen helyzeteket könnyebben lehetne szankcionálni.
2. Hibridveszély
A vízummentesség tervezett felfüggesztésének másik oka az úgynevezett hibridveszély lenne. Bár ez a rendelkezés még meglehetősen elméleti, de olyan esetek inspirálták, mint Oroszország és Fehéroroszország. Ezeket az országokat az EU azzal vádolja, hogy Afrikából és Ázsiából migránsokat szállítanak az EU határai, például Lengyelország és Litvánia határai felé.
Az EU vízumkönnyítési megállapodásait Moszkvával és Minszkkel már több éve felfüggesztették Oroszország ukrajnai inváziója és Alekszandr Lukasenka belarusz elnöknek az ellenzékkel szembeni kemény fellépése miatt. Ha azonban egy másik vízummentes ország hasonló taktikával próbálkozna, válaszul elindíthatnák az új mechanizmust.
3. Letelepedési kötvények
A vízummentesség felfüggesztésének harmadik oka a tervezett szigorítás szerint az lenne, ha egy ország lehetővé teszi az állampolgárság megvásárlását az adott országhoz való tényleges kötődés nélkül (letelepedési kötvények).
4. Emberi jogok, nemzetközi normák
Az új korlátozás szerinti negyedik felfüggesztési ok talán a legérdekesebb, mivel az EU harmadik országokkal való politikai kapcsolataira vonatkozik. A jogszabálytervezet kimondja, hogy a felfüggesztési mechanizmus az emberi jogok súlyos megsértése vagy „a nemzetközi jogszabályok és normák – beleértve az emberi jogi szabályokat –, és a nemzetközi bírósági határozatok és ítéletek be nem tartása" esetén lépne életbe.
Ehhez kapcsolódóan: Új uniós rejtvény: megvonható-e a szavazati jog Orbántól?
Kritérium a demokrácia
Az EU tisztviselői szerint mindig is létezett egy demokráciakritérium a vízumliberalizációval kapcsolatban, de soha nem volt világosan megfogalmazva, hogy ez pontosan mit is jelent.
Újdonság a tervezett szabályban, hogy a felfüggesztési mechanizmus elindítása az Európai Bizottság kizárólagos előjoga lenne, az uniós tagállamokkal folytatott konzultációt követően.
Továbbra is a tagállamok dönthetnének - minősített többséggel - a vízumliberalizáció harmadik országgal szembeni felfüggesztéséről. Ahogyan az EU tisztviselői fogalmaztak, ez maradna végső lehetőségnek, ha már minden más megoldással próbálkoztak. Az EU ugyanis általában törekszik arra, hogy ne egy ország teljes lakosságát, hanem a kormányát büntesse.
Ezért döntött például az Európai Unió az év elején úgy, hogy felfüggeszti a vízumliberalizációt a grúz diplomata útlevéllel rendelkezők számára, mivel problémák voltak az ország demokratikus működésével. A teljes lakosságra vonatkozóan a lehetőség azonban továbbra is nyitva áll.
