Rogán Antal, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke is szerepel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) friss szankciós listáján. A tilalom értelmében Rogán Antal nem léphet az Amerikai Egyesült Államok területére, ha pedig rendelkezik ott vagyonnal, azt befagyasztják. Szijjártó Péter külügyminiszter személyes bosszút emleget.
Az amerikai pénzügyminisztérium oldalán megjelent közlemény szerint Rogán Antal szankciós listára került az Egyesült Államokban. A Szabad Európa már tavaly megírta, hogy elkezdték előkészíteni Washingtonban a kormányzati szereplők elleni szankciókat.
A minisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) frissítette a különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek listáját (Specially Designated Nationals – SDN). Ez azt jelenti, hogy a jogérvényesítés részeként az OFAC listát tesz közzé azokról a személyekről és vállalatokról, amelyek ellenőrzés alatt állnak a megcélzott országokban, és felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és entitásokat – mint például terroristák és kábítószer-kereskedők –, akiket olyan programok keretében jelölnek ki, amelyek nem országspecifikusak. Az ilyen személyeket és cégeket együttesen speciálisan kijelölt állampolgároknak vagy SDN-eknek nevezik. Vagyonukat zárolják, és tilos tranzakciót folyatniuk velük az egyesült államokbeli személyeknek.
Az indok: részvétel korrupciós tevékenységben
Az amerikai pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint korrupciós tevékenységben való részvétele miatt rendelték el Rogán Antallal szemben a szankciókat. A lépés az úgynevezett Magnyickij-törvény alapján történt, amely – mint írják – világszerte célozza az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy Magyarország a Transparency International 2023-as korrupciós indexe szerint két egymást követő évben is a legrosszabb besorolást kapta az Európai Unió tagországai közül. Több uniós támogatást is felfüggesztettek a korrupció miatt, és mert sérültek a jogállamiság alapelvei. „A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosítva egy szűk csoportnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszabb távú előnyöktől. Az Egyesült Államok nem fog habozni felelősségre vonni azokat, akik hatalmukkal visszaélve saját gazdagodásukat helyezik előtérbe polgáraik kárára” – hangsúlyozza a közleményben Bradley T. Smith, a pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára.
David Pressman: A korrupciós rendszer központi alakja Rogán
David Pressman amerikai nagykövet a szankciót bejelentő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy azért tették szankciós listára Rogánt, mert saját és környezete meggazdagodására használta a hatalmát, miközben gyengítették a demokratikus intézményeket. Hozzátette: nem véletlen, hogy a kormányközeli emberek kerülnek fel a leggazdagabb magyarokat bemutató listákra (azt, hogy NER-közeli emberek hogyan foglalták el a száz leggazdagabb magyar listájának elejét, itt mutattuk be). Szerinte Rogán ennek a közpénzekre épülő korrupciós rendszernek a központi szereplője és egyik fő haszonélvezője. Kiemelte:
az Egyesült Államok korábban már többször figyelmeztette ennek veszélyeire a magyar kormányt, ám semmi nem történt.
Azt is elmondta, hogy amikor független újságírók és civil szereplők felhívják a figyelmet a korrupcióra, a kormány ahelyett, hogy kivizsgálná az esetleges jogsértést, a korrupcióról beszámolók ellen fordul. „Az Európai Unió korábban már tett lépéseket. Ma mi cselekszünk, mert az elszámolhatóság és az átláthatóság megőrzése alapvető fontosságú az amerikai–magyar kapcsolatok védelme érdekében.”
Pressman utalt arra, hogy Rogán csak az egyik szereplője a kormányzati szintű korrupciónak, de arra nem tért ki, hogy kiket érhetnek még esetleg szankciók amerikai részről. Hozzátette: nagyon ritka, hogy az Egyesült Államok egy hivatalban lévő minisztert szankcionáljon, az pedig még ritkább, hogy ez egy szövetséges ország miniszterével történjen.
A nagykövet szerint a magyarországi korrupció sérti az amerikai érdekeket, mert hatással van olyan magyar kormányzati döntésekre, amelyek veszélyeztethetik az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát.
Arra a kérdésre, hogy a január 20-án hivatalba lépő Trump-adminisztráció eltörölheti-e a Rogán elleni szankciót, Pressman annyit válaszolt: bárki, aki megnézi a tényeket, amelyek alapján Rogánt szankcionálták, ugyanerre a következtetésre fog jutni.
David Pressman nagykövet január közepéig marad Budapesten.
Szijjártó Péter: A bukott amerikai adminisztráció távozó nagykövetének személyes bosszúja
„Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra” – reagált a Facebookon a bejelentésre a külgazdasági és külügyminiszter, aki Rogán Antallal közös fotóval illusztrálta bejegyzését. Szijjártó Péter szerint az intézkedés Rongán Antallal szemben „a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja”.
Szinte ugyanezt válaszolta a Telex hírportál kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely lépéseket helyezett kilátásba az ügyben a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépése után. „Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” - idézi a kormányzati választ a hírportál.
Két éve is volt a listán magyar név
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, legutóbb 2023 áprilisában került fel az amerikai szankciós listára magyar állampolgár Laszlóczki Imre, az orosz hátterű, Budapesten székelő Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) alelnöke személyében. Akkor maga az NBB is szankciós listára került; ezután nem sokkal a bank elhagyta Magyarországot.
