Nemrég volt választás Borsodban, a 6-os országgyűlési választási körzetben, ahol több mint száz szavazókör van. Ön az egyikben dolgozott. A pártnak hány számlálóbiztosa volt?
Körülbelül százan jelentkeztünk szavazatot számlálni, viszont akkora volt a túljelentkezés az összellenzék és különböző civil aktivisták részéről, hogy végül én képviseltem egyedül a Momentumot, mégpedig Mezőzomborban.
Minden szavazókörben volt elég ellenzéki számlálóbiztos?
Igen. Én egy általános iskolában voltam, ott hárman voltunk. 2022-ben úgy számolunk, hogy szavazókörönként két delegált lesz. Ez azt jelenti, hogy 22 ezer emberre lesz szükségünk az országban. Azért is mentem, mert szerettem volna azt az üzenetet közvetíteni, hogy emberek, szükség van rátok. Ez egy fontos, a demokráciát, a választás tisztaságát védő feladat.
Sikerült-e a Momentumnak kitörnie már a nagyvárosokból? Egy-két évvel korábban a legfontosabb feladatuknak az országjárást említette. Mennyire van esélyük vidéken?
Amikor a városházán 2017 elején átadtuk a 266 151 NOlimpiás aláírást, ott jelentettem be, hogy elindulunk egy országjárásra. Azóta volt egy 2019-es önkormányzati választás, ahol lehetett pártok listájára szavazni a kistelepülések világában, a megyei jogú városokon kívül. Itt a Momentum kapta a legtöbb szavazatot az ellenzéki pártok közül, ami elképesztően nagy eredmény volt számunkra. Tehát áttört a Momentum. Ez nem azt jelenti, hogy momentumos képviselők kisfalvakban dolgoznak. Az szerintem 2024-nek, tehát a következő önkormányzati választásoknak lesz a fordulópontja. De városról kisvárosra, kis településre sikerült az áttörés.
Beszéljünk a jelöltről. Mik az általánosítható tapasztalatok? Hogyan érdemes jelöltet kiválasztani, a legmegfelelőbbet megtalálni?
Én hiszek az előválasztásban. Az nyilván arra nem lesz garancia, hogy olyan embereket válasszanak meg, akik patyolattiszták, és soha nem mondtak semmi rosszat és csúnyát. De egy előválasztási kampányban mégiscsak maga az ellenzék szedi össze azokat a kompromittáló információkat, adatokat, tényeket, amelyek tükrében utána a választó dönteni tud. Akarom-e az illetővel ’22-t, vagy úgy vagyok vele, hogy nem kockáztatom meg, hogy a propaganda szétszedje, ezért szavazok arra, aki nem annyira megosztó?
Bíró László egy beágyazott, sokak által ismert, sok munkát az asztalra letett politikus volt. Ezzel együtt egy antiszemita és rasszista kijelentéseket előszeretettel használó ember. Így ő soha nem is lehetne a mi közösségünk tagja. De volt egy előválasztáson kívüli, tárgyalóasztalos helyzet, ami őt hozta ki. Ebből szerintem fontos tanulság az ellenzéknek, hogy 2022-re van időnk felkészülni, és előválasztást kell tartani minél több helyen.
És arra is, hogy ezekre az asztalokra kikerüljenek azok a szempontok, melyek alapján valaki nem kerülhet fel a listára. Ezek szerint a rasszizmus nem volt kizáró ok? Ön viszont Tóth Csabát említette, a legendás vállalkozó szocialista képviselőt: őt, ha tehetné, nem látná a listán.
Gengsztert, csak, hogy hozzátegyük. Így van, őt nem látnánk a listán. Ha lesz közös lista, akkor ott is olyan garanciákat kell életbe léptetni, hogy ki lesznek zárva a múltjukban jogerősen elítélt, vagy bűncselekménnyel megvádolt politikusok. Erről majd még sokat fogunk beszélni, ezek még nem fixek. De ez a Momentum szándéka. Mi egy új országot építünk, új politikusokkal. Ez nem azt jelenti, hogy régiek ebben ne vehessenek részt , de az a politikai kultúra, ami lopásról, csalásról és hazugságról, hazudozásról szól, annak mennie kell.
Akkor Gyurcsány lehet? Hazudozásról jutott eszembe.
Gyurcsány Ferenc el fogja dönteni, hogy egyéni választókerületben fog-e indulni, vagy ha lesz közös lista, akkor ott lesz-e. Ez még egy következő stáció.
Dobrev Klárát szívesebben látnák a DK-lista élén?
Én nem DK-szavazó vagyok, bármennyire is meglepő. Szerintem a DK-sokat kell megkérdezni, hogy ők kit látnának szívesen a DK-lista élén.
Ha közös lista lesz, akkor azért fontos kérdés, hogy ön kivel szerepelne szívesebben egy listán: Dobrev Klárával vagy Gyurcsány Ferenccel?
Nekem nincsenek ilyen preferenciáim, megmondom őszintén. Én a személyes frusztrációimat ellenvetéseimet, ellenszenveimet már rég félretettem. Azért tettem félre, mert vannak olyan pártok a szövetségi rendszerünkben, melyeknek van több százezer szavazójuk, és én tisztelem őket. Mivel tisztelem és becsülöm őket, a munkájukat, ezért az általuk tisztelt vezetőket is el kell, hogy fogadjam. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára is ilyen.
Egyébként a saját felméréseik szerint melyik párt szavazóinál szerepel a Momentum másodlagos preferenciaként?
Több ilyen van. A jobbikos szavazó bázis, a Demokratikus Koalíció szavazói, az LMP-sek is. De leginkább a bizonytalan szavazók, ahol a Momentum a legnépszerűbb az összes párt közül, amely adatokat én láttam. Nyilván ezt mindig is tudtuk a Momentumról, hogy egy olyan gyűjtőpárt tud lenni, ami azoknak az embereknek egy választás, akik szeretnek középen állni.
Akiknek nincsenek határozott ideológiai preferenciái. Így is lehet mondani?
Így is lehet mondani: aki a megoldásokban hisz. A probléma helyes megnevezésében és azok megoldásában.
De elég a pragmatizmus, a technokrata válaszok? Nem kellene valamilyen markáns arculat?
Én nem mondanám, hogy itt csak technokrata válaszokról van szó. A Momentum nagyon világosan lándzsát tört a korrupcióval szemben, aminek persze nincsen színe, nincs ideológiája, ez tény. De mi hiszünk a toleranciában és a nyitottságban. Hiszünk abban, hogy ebben az országban sokféle ember van, sokféle véleménnyel, érzelemmel és preferenciával. Nekünk mindenkire szükségünk van. Szerintem ezt kell kimondani. Ott bukik meg a Fidesz, hogy azt mondja, hogy mi, két és fél millióan, mi vagyunk a nemzet. Mi vagyunk a haza. Akkor a maradék hét és fél millió pedig hazaáruló. Egy ilyen politika szerintem hosszú távon kudarcra és bukásra van ítélve. Nem azt mondom, hogy nem lehet választást nyerni ezzel, de hogy ez nem egy nemzetpárti politika, az biztos. Mi abban hiszünk, hogy mindenkinek helye van ebben az országban.
Orbán Viktor remekül meg tud minket, magyarokat védeni, tulajdonképpen bármitől. Ebben már nagyon nagy gyakorlata van, és úgy tűnik, ezt mi, magyarok igényeljük is. Önök, a Momentum, mitől tudná legjobban megvédeni a magyarokat?
Két dologtól biztosan. Az egyik az, hogy a befizetett adóforintokat nem lophatjuk el. Minden adóforintnak meg kell térülnie. Mert ha ma körbenézek, azt látom, hogy akár egy városi, akár egy kistelepülési polgár a gyerekét magántanárhoz kell beírassa, mert nincsen angol, német vagy francia nyelvtanár az iskolában. Mert ezek a tanárok egy multinál dolgoznak, mert ott 200 000 forinttal többet keresnek. Az a pénz, amit a Fidesz ellop, hiányzik például az iskolákból, a tanárok zsebéből. Ez az egyik, amitől meg tudjuk védeni az országot.
A másik az, hogy társadalmi békére van szükségünk. Én abban nőttem fel fiatalként, hogy volt a két nagy tábor, a jobb és bal oldal, Orbán és Gyurcsány, és választanom kellett. Ha valamelyikbe beleálltam, akkor a másikat utálnom kellett. Ezt otthonról is hoztam. Amikor benőtt a fejem lágya, és elmentem egyetemre, akkor egyszer csak mind a kettőnek a középső ujjamat mutattam, és létrehoztuk a Momentumot. A mi nemzedékünk abban hisz, hogy a társadalmi béke, ami van Németországban, Hollandiában vagy Ausztriában, előre viszi ezt országot.
De ön is nagyon jól tudja, hogy a Fidesz is így indult 1989-90-ben: átléptetni a magyar társadalmat az évszázados népi-urbánus ellentéten. Az LMP ugyanezzel indult, még a nevükbe is belefoglalták: Lehet Más a Politika. Ráadásul a Fidesz is generációs pártként kezdett. Tehát most jött egy új generáció, annak most megvan az új pártja, ami azt kínálja, hogy mi mások vagyunk.
És rajtunk van a bizonyítási teher a következő évtizedekben. Tanulunk a rossz tapasztalatokból meg hibákból, amiket a Fidesz is elkövetett, vagy amit ne adj isten az LMP. De nekünk abban kell hinnünk, hogy mi el tudunk hozni egy új politikai kultúrát Magyarországra. Lehetőségünk volt százezrével külföldön, tőlünk nyugatra tanulni, élni, dolgozni. Olyan országokban, ahol társadalmi béke van. Ahol együtt tud dolgozni minden polgár, minden politikai párt, koalíciókat tudnak kötni egymással, és azt tudják mondani, mint a németek, hogy mi több atomenergiát nem szeretnénk, folytatunk egy társadalmi párbeszédet a megújuló energiaforrások jövőjével kapcsolatban, és a többség szavazata alapján ezt végigvisszük. Mi, mindannyian, az összes párt. Ezek a nemzeti minimumok hiányoztak Magyarország kultúrájából az elmúlt 30 évben. Nekünk hinnünk kell abban, hogy mi ezt meg tudjuk teremteni. Láttuk máshol ezt működni, benne van a génjeinkben, és visszük tovább a politikába.
A társadalmi béke megteremtését mondta második ígéreteként. Ön is tudja, hogy 2002-ben az elbukott választás után Orbán Viktor azt mondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Magyarán nagyon kemény reakciókra számíthat az esetlegesen győztes mostani ellenzék. Várhatóan az utcán lesz sok ember. Hogyan tudnak majd ebben a légkörben társadalmi békét teremteni, amikor az lesz az első, hogy a választás eredményét sem fogja a túloldal elismerni?
Várjuk ki a ’22-es választás végét. Sokféle forgatókönyv létezik, onnantól kezdve, hogy az ellenzék 2/3-os győzelmet szerez, mert annyira összeomlik a magyar gazdaság és vele együtt az Orbán kormány. Egészen odáig, hogy Orbán Viktor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elutazik örökre keletre. Sokféle forgatókönyv létezik. Nyilván az is, hogy itt marad a Fidesz, nem kap ki olyan nagyon, és próbál majd az ellenzék hibáit kihasználva visszakúszni, visszamászni a hatalomba ’26-ban. Erre kell nekünk nagyon figyelnünk.
Illetve működtethet kettős hatalmat, hiszen az összes fék és ellensúly pozícióban az általa kinevezett, akár a 2026-os választás utánig nyúló mandátummal ülő emberek vannak.
Ez részben így van. Másrészt az ellenzéknek meglesznek azok az eszközei, melyekkel, ha úgy tetszik, fideszteleníteni tudja a magyar gazdaságot és a magyar államot, egyben a jogállamot.
Milyen eszközei?
Majd jövőre, amikor előválasztások lesznek, és programokat fogunk egymással ütköztetni, akkor majd mondok ilyet, addig ezek előkészítése folyik. De senki ne higgye, hogy ha egyszerű többséggel hatalomra kerül az ellenzék, akkor majd ott fog mindenki malmozni, és közben a Fidesz a saját médiájával meg az ellopott pénzével majd folyamatosan…
Meg a kétharmados intézményeivel. Domokos László, Polt Péter, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács: ezek mind 9-12 évre bebetonozott pozíciók. Mit fog kezdeni egy feles többségű ellenzék ezekkel, amelyekkel blokkolni lehet a kormányzást?
Egy példát akkor hadd mondjak, mégse menjünk haza üres kézzel. Az ügyészség kérdése: Polt Péternek hosszú évekig szól a mandátuma. Polt Péter valójában alkotmányellenes tevékenységet folytatott. Polt Péterrel szemben eljárások lesznek megindíthatóak. Ha Polt Péter bírja majd a nyilvánosság és az egész politikai gépezet nyomását, akkor neki acélból vannak az idegei. De ha bírja, akkor létre kell hozni egy párhuzamos intézményt, egy korrupcióellenes ügyészséget, és meg kell csinálni azt a munkát, amit Polt Péter nem tud megcsinálni.
Román példára?
Igen. Erre van lehetősége az ellenzéknek. Párhuzamos intézmények, melyek közül az egyik működik, csak azon van a figyelem, a másik pedig szépen elsorvad. Vagy megvárjuk, amíg az illető elveszíti az idegrendszerét, és utána cserélünk. Ezeket meg lehet oldani, és akkor csak egy példát mondtam.
Az ügyészségi törvény szintén kétharmados. Nem gondolja, hogy az Alkotmánybíróság el fogja meszelni a különleges ügyészséget létrehozó törvényt?
Meglátjuk, el tudja-e meszelni. Egyébként nem tudja. Különleges hatóságot létre tud hozni az országgyűlés többsége is. Alkotmánybírósággal párhuzamos intézményt nehéz lenne létrehozni, azt aláírom.
Köztársasági elnököt is majd nyilvánvalóan cserélni kell. Legyünk itt nagyon direktek. Itt nem egy egyszerű kormányváltásról lesz szó, hanem egy rendszert, egy korszakot fogunk váltani. Ilyen helyzetekben, ha megnézzük a történelmet, ritka az, amikor ilyen funkcionáriusok hosszútávon kitartanak a bukott oldal mellett. Egyszerűen nem lesz érdekük.
Átállnak?
Sokan átállnak, sokan megalkusznak. És nem úgy állnak át, hogy akkor Polt Péter maradhat a legfőbb ügyész, hanem valamilyen alku keretében ő szabadon el tud távozni, de cserébe feladott olyan embereket a jogállam számára, akiket amúgy nem tudtunk volna megszorongatni.
Alkotmányozni szeretnének? Szükségét érzik?
Minden új korszaknak van egy alkotmányozó fejezete. Azt gondolom, hogy szükség lesz alkotmányozásra. Hogy milyen mélységben, arról még sokat fogunk majd vitatkozni a jövő évben.
Visszatérve az összefogásra: elkezdődött az ellenzéki pártok közös programírása?
Elkezdődött már a nyár végén. Akkor azt a feladatot kapták a társaink, hogy keressék meg a közös metszeteket a programokban, amiből rengeteg van, és persze keressék meg a különbözőségeket is.
Előválasztások lesznek, vélhetően miniszterelnök-jelöltek között is. És, hogy megkülönböztethessék magukat, mert valamiben hisznek, valamit képviselnek, különböző programok fognak ott egymással küzdeni. Lesz majd egy ellenzéki minimumprogram, ami alá nem megyünk, ami a keretét adja majd a ’22-es kormányzásnak, és a miniszterelnök-jelöltek ezen keretek között tudnak majd súlyozni, hangsúlyozni és mozogni.
A Momentumtól kik vesznek részt ebben a programíró csapatban?
Orosz Anna, a párt alelnöke politikai szinten, és Tóth Endre, egy másik elnökségi társ. És rengeteg szakemberünk a háttérben.
Amikor ennek a közös ellenzéki minimumnak az összeállítása zajlik, melyek azok a programpontok, amelyekből semmiképp nem akar engedni a Momentum? Amelyek az ő programjának fundamentumát, alapkövét jelentik?
A jövő év zenéje, hogy miből nem fogunk engedni, nyilván sok ilyet lehetne mondani. Abból például nem fogunk engedni, hogy tovább húzzuk az eurózónához való csatlakozás folyamatát. Mi magunkat, mármint Magyarországot a mag-Európában képzeljük el. Nekünk ott a helyünk az eurózóna pénzügyminisztereinek és miniszterelnökeinek asztalánál. Ezt a folyamatot meg kell indítani.
Aztán nem nyúlhatunk hozzá a határon túli magyarok szavazati jogához, ahogy esetleg ezt más ellenzéki pártok szeretnék. Ami pedig a legfontosabb: én azért kezdtem el politizálni, mert azt láttam, hogy az elmúlt 30 évben a magyar oktatás semmit nem változott, hanem megmaradt a maga XIX-XX. századi színvonalán. Bele kell vágnunk egy nagy digitális oktatási reformba. Ebből a Momentum nem fog engedni.
Átnézve az európai parlamenti választási programjukat, jól látszik, hogy erősen integrációpártiak a pénzügyekben, a katonai kérdésekben, még energiapolitikában is. Ezekben sürgetik az integráció erősítését. Viszont ebből a klímapolitika kimaradt. Itt miért nem tartják fontosnak az Unió egységülésének gyorsítását?
Ez így nem teljesen igaz. Amikor energiaunióról beszélünk, akkor arról is beszélünk, hogy az elsősorban északon megtermelt szélenergia például, vagy a napenergia, az biztonsággal és könnyen el tudjon jutni délre, vagy Kelet-Európába. Kössük össze azokat az energiarendszereket, hálózatokat. A megújuló energiaforrások a kulcsa annak, hogy…
De azt írták, hogy a norvég olajjal kéne kiváltani az oroszt.
Itt több dolog keveredik. Az geopolitikai érdek, hogy ne Oroszországtól függjön Európa és benne Magyarország. A cseppfolyós amerikai gázról is sokat beszéltünk, ami még felmerül, aminek az importja fontos lehet. Mi nagyon örülünk annak, hogy Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság egyik alelnökének személyében van egy nagyon kompetens európai vezető, aki az úgynevezett Green New Deallel foglalkozik az Európai Unión belül. Annak kevésbé örültünk, hogy a legújabb uniós költségvetésben a klímavédelmi szempontok nem annyira érvényesültek, mint ahogy szerettük volna.
De az önök pártcsaládja megszavazta.
Nem. Volt egy olyan módosító, amit mi nem szavaztunk meg, ami átment végül, és 60% helyett 55%-os kibocsájtás-csökkentést írt elő. Mi többet szerettünk volna, de megszavazta a többség.
Mielőtt áttérnénk a járványügyre: önök szerint jó úton indult el a kormány a mostani egészségügyi reformjával? Ennek legfontosabb része a markáns béremelés, de más oldalai is vannak, a hálapénztől kezdve a röghöz kötésig. Jó ez az irány?
Az Orbán kormány évtizedes adósságát törleszti a járvány alatt, amikor megemeli az orvosok bérét. Az elmúlt években milliószor mondta el az ellenzék meg a magyar választók, hogy politikusok, nézzetek oda, mert az orvosok semmit nem keresnek, amihez képest mennyit dolgoznak. Ez végre megtörtént. A probléma ott van, hogy nem csak orvosok dolgoznak az egészségügyi intézményekben. Dolgoznak ott ápolók, sajnos sokkal kevesebben, mint amennyire szükség lenne. Dolgoznak ott műtősegédek, vannak mentősök. A magyar egészségügyben, mint egy organizmusban, szolgáltatják azt az egészségbiztosítást, amire nekünk szükségünk van. Ebből a bértáblából ki lettek hagyva az ápolók és az egyéb egészségügyi dolgozók.
Most voltam Tatabányán, ahol a Momentumnak van egy tagja, aki a tatabányai kórházban ápolónőként dolgozik. Ő mondta, hogy a munkatársai nem fogják aláírni decemberben az egészségügyi szolgáltatói jogviszonyról szóló megállapodást. Nem tudják, hogy mit írnak alá, és nem tudják, hogy mi következik majd belőle rájuk nézve. Sokan érzik magukat átverve, egyébként orvosok is. Senki nem fog belemenni az egész vezénylési tervbe, hogy kétszer egy évre el lehet őket bárhova az országban vezényelni.
A hálapénz betiltásával egyetért?
Persze. Vannak a törvénynek pozitív részei, a hálapénz betiltása, a béremelés az orvosok oldalán, ilyen. A többi intézkedés sok tekintetben vállalhatatlan és elfogadhatatlan.
Merre fejlesztené tovább az egészségügyi reformot? Mondok egy példát. A több-biztosítós modell elképzelhető a Momentum szerint?
Ezt az új koronavírus helyzet fényében fogjuk még átgondolni. Erre is a jövő évi programvitákon fogunk visszatérni. Mi abba az irányba fejlesztenénk, hogy emberierőforrás-hiány van a kórházakban.
Akkor beszéljünk a járványkezelésről. Mit gondol a következő intézkedésekről? Magyarország esetében indokoltnak tartja-e őket, illetve mikor tartaná indokoltnak? Sorolom: lakhelyelhagyási tilalom, csak munkahelyre lehessen menni.
Nagyon nehéz ez a kérdés, mert Európa több országa ezt különbözően kezeli. Valahol éjszakai kijárási tilalom van...
Ezt már bevezették a csehek, a szlovénok is.
Azt látom, hogy közeledünk ehhez. Nincs elég adat a birtokomban, nem akarok felelőtlen dolgokat mondani. Azt látom, hogy akár a napi százat is elérheti a halálozások száma. Ez elképzelhetetlenül sok ember. Az én környezetemben is többen megfertőződtek. Ebből nekem az következik, hogy nem kéne annyira szabadjára engedni az embereket, mint ahogy most vannak.
Csak a közellátást végző üzletek maradhassanak nyitva. Ugyanaz a válasza, mint az előzőre?
Igen.
Távoktatás.
Ez már érdekesebb. Sok helyen már bevezették, ahol volt gócpont az elmúlt hetekben. De az iskolák nem kaptak világos rendet és szabályokat a koronavírus kezelésére. Eljachtozta az idejét az Adrián a kormány.
A magyar gazdaság védelmét értem, hogy fontos. Ha távoktatást vezetünk be, akkor rengeteg szülőnek kell otthon maradnia a gyerekeivel, tehát sokan nem tudnak bemenni munkába. Nem mindenki tudja megengedni a home office-t magának. Én ezzel is várnék még.
Utcai kötelező maszkviselés.
Bevezetném.
Sport és kulturális rendezvények betiltása.
Bevezetném. Most 15 ezren voltak a Fradi – Újpesten.
És az SZFE-tüntetésen is.
Ez így van. Most, ebben az időszakban, betiltanám a nagy tömegrendezvényeket.
Azt mondta Orbán Viktorról, hogy a politikája a járvány kapcsán hadihablaty, szerencsétlenkedéssel egybekötött haszonlesés. Mit hiányol elsősorban?
Elsősorban azt, hogy ne hagyják az út szélén azokat az embereket, akik elveszítették a munkahelyeiket. Sokan vannak, körülbelül 250 000 ember. Ők semmilyen támogatásban nem részesültek. Amit mi javasoltunk, és önkormányzati szinten meg is valósítottunk - elég csak Terézvárosra tekinteni, ahol Soproni Tamás momentumos polgármester működik - az a 100 ezer forintos minimumjövedelem. Azoknak, akiknek nem éri el a havi jövedelme a 100 ezer forintot, egészítsük ki. Ha nullát kapnak most, akkor 100 ezret adjon nekik az állam. Erre kellene pénzt teremteni. Nem atlétikai stadiont kellene építeni 150 milliárdból, amit egyébként a Mészáros-birodalom épít, hanem 100 ezer forintos minimumjövedelmet adni.
Ugyanide tartozik a családi pótlék, aminek a megduplázására lenne szükség. Szerintem ez két olyan fontos intézkedés, amivel érdemes lenne foglalkozni. Továbbá az álláskeresési járadékot, ami most három hónap, hat vagy kilenc hónapra kellene kiterjeszteni. Én a kilenc hónap pártján állok.
Ahogy volt régen a Fidesz előtt. Már beszélt a polgármestereiről. Volt nemrég egy érdekes jelenet, javítson ki, ha rosszul tudom: Tarlós István díszpolgárságának megszavazása a fővárosi önkormányzatban. Úgy tudom, hogy a Momentumnak elnökségi döntése volt arról, hogy a közgyűlési képviselőik tartózkodni fognak ennél a szavazásnál. A Fidesz kicsit besakkozta a fővárosi közgyűlési többséget, mert két képviselője kiment, így nem volt meg a többség. A második fordulóban a négy Momentumosból Déri Tibor és Soproni Tamás megszavazta, Havasi Gábor és Pikó András nem. Hogyan reagált erre a pártelnökség, hiszen mégis csak az volt a mandátum, hogy tartózkodnak?
Nem igaz, hogy ez volt a mandátumuk. Ön ezt rosszul tudja. Mi ezt a döntést a frakció kezébe adtuk. Beszélgettünk, vitatkoztunk róla. Az én véleményem az, hogy vannak politikusok és főpolgármesterek, akik hosszú éveken át úgymond szolgálták a várost, még akkor is, ha ezt nem tökéletesen tették. Ki az az ember, aki tökéletes munkát végez?
Budapest fejlődött, feljött az elmúlt években. Nekem az volt az álláspontom, hogy mindkét volt főpolgármesternek adjuk meg a díszpolgárságot, azért, hogy hidat építsünk a különböző szavazó táborok között, hogy legyen társadalmi béke. De ezt döntsék el a frakciótagok a saját lelkiismeretük szerint. Ők így döntöttek.
Akkor azt mondja, lelkiismereti szavazás volt?
Így van, kettő így, kettő úgy.
Egyébként a fővárosi vagy más települési önkormányzatokban ülő képviselőik számára az elnökség bizonyos ügyekben jelöl ki mandátumot? Ha igen, melyek ezek az ügyek? Hiszen momentán ezek a bástyái vannak a Momentumnak.
Meg az európai parlamenti képviselők is, akikkel pont tegnap egyeztettünk a hétéves uniós költségvetésről, amit nemsokára, reméljük, elfogadnak olyan feltételekkel, hogy az Orbán-kormány ne tudjon több pénzt lopni az EU-s adófizetőktől. Ezt még meglátjuk, hogyan fog menni, szerintem jól.
Ami az önkormányzatokat illeti, a legtöbb esetben viszonylag gördülékeny a munka, és nincs szükségünk arra, hogy mandátumot adjunk a képviselőknek. Költségvetés szavazásánál, nyilván az egy rendkívül fontos döntés, ott mindig van egy jó hosszú egyeztetés közöttünk. Átbeszéljük a különböző tételeket, mire jut pénz, mire nem, mi az, ami a Momentumnak fontos. Nekünk fontosak a zöld felületek és zöld területek. Kerpel-Fronius Gábor ezért is felel. Aztán az úgynevezett okos megoldások. (A momentumos fővárosi főpolgármester-helyettes felel az un. „okos város” programért – KGY.) Ezekre a Momentum szeretne több költségvetési forrást, de most megértjük, hogy a járványhelyzet miatt arra alig van pénzünk, hogy működtetni tudjuk a várost, úgyhogy le kell mondani bizonyos luxus kiadásokról.
Mi a pártvezetés álláspontja arról, hogy a kerületekben korábban rendszeresen tendergyőztes cégek kapjanak-e az új vezetésektől megbízatást, vagy pedig teljesen el kell vágni azokat a csapokat, amelyek korábban összekötötték őket a települési hatalommal?
Mindent meg kell tenni, hogy elvágjuk a különböző Mészáros, Szíjj László, Tiborcz érdekeltségeket. Mert ők végső soron egy áldemokratikus berendelkezést finanszíroznak.
A kerületekben nem feltétlenül ők taroltak. Azok azért kisebb halak voltak.
Azért Pikó András a 8. kerületben felmondott egy Mészáros-szerződést. Szerintem, ahol lehet, ezeket fel kell számolni. Viszont lehetnek olyan szektorok, mondjuk, ilyen lehet a közétkeztetés, ahol nem biztos, hogy van más szereplő, mint ami az elmúlt 10 évben a Nemzeti Együttműködés Rendszerében létrejött. Azért mondom, hogy ez nem egy fekete-fehér történet. A mi polgármestereink arra törekszenek, hogy kigyomlálják a nevesebb érdekeltségeket az önkormányzatok hátteréből.
A biciklisáv vitában hol áll a párt?
Én személyesen nem szeretem a felemás megoldásokat. De nyilván értem a főpolgármester gondolkodásmódját, hogy ebben a városban nem csak biciklisek vannak, hanem autósok is.
Tarlós Istvánra azt mondják, hogy deklaráltan autópárti volt. Karácsony Gergely most próbált lavírozni a két lobbierő között. Ön hozzá képest markánsabban biciklipárti?
Nem mondanám, hogy markánsabban az vagyok. A főpolgármester úr elmondta nekem, hogy amíg nincs megoldva az, hogy az elővárosokból közlekedők le tudják tenni az autójukat, és olcsóbb bérletekkel be tudjanak jutni gyorsan a városba, addig bizony autózni fognak. Addig ilyen öszvér megoldásokat kell alkalmazni. Én ezt el tudom fogadni. Én nem egy demagóg populista politikus vagyok, aki azt mondja, hogy most mindenhol biciklisáv kell.
Hogy áll a hivatalos személy elleni erőszak vádja, az Ön 2018 decemberi füstbomba dobálása?
Bíróság előtt van az ügy. Vélhetően jövő év elején lesz majd az első tárgyalás. A rendszer nagyon ügyesen úgy mesterkedett, hogy a választások környékén szülessen egy jogerős ítélet. Az ügyvédem, aki korábban büntetőbíró volt, és többek között Budaházy Györgyöt ítélte el, vagyis tudja, hogy mi a hivatalos személy elleni erőszak, azt mondja, hogy amit tettem, az nem volt hivatalos személy elleni erőszak. Úgyhogy bízom benne, hogy fel fog menteni a bíróság.
Dan Barnát támogatták a romániai elnökválasztáson az RMDSZ jelölttel szemben. Az egész kormánysajtó önöknek ugrott, és nemzetietlennek titulálta elsősorban önt. Nem bánta meg?
Egyáltalán nem. Nem a magyar jelölttel szemben kampányoltunk, hanem valaki mellett, mert úgy éreztük, hogy ő tesz azért, hogy az erdélyi magyarságot megszólítsa. Sok magyar politikus van a környezetében. Ők meggyőztek engem, hogy van értelme Dan Barnára szavazni, mert ő akár meg is nyerheti az elnökválasztást. Sajnos nem így történt. Mi a magyarok érdeke? Ha egy olyan elnökük van, aki magyarellenes és román, vagy egy olyan, aki ugyancsak román, de magyarbarát? Nyilvánvalóan az utóbbi a magyarok érdeke. Így választottunk.
