A magyar kormánynak az európai békeeszköz forrásait érintő vétója miatt Varsó elesik a védelme korszerűsítéséhez szükséges félmilliárd eurótól – közölte Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, aki barátságtalan aktusnak tekinti a korábbi miniszterhelyettesnek adott menedékjogot.
A lengyel külügyminiszter szerint jelenleg két probléma is terheli országa és Magyarország kapcsolatát: az egyik az európai békeeszközből a tagállamoknak járó visszatérítés magyar blokkolása az Ukrajnának szállított fegyverzetekért cserébe, ami Radosław Sikorski szerint uniós szinten jelenleg már hétmilliárd euró befagyasztását jelenti. Csak a Lengyelországra eső rész eléri a félmilliárd eurót, amelyet a külügyminiszter szerint országa saját védelmének korszerűsítésére venne igénybe.
Sikorski – aki a Szabad Európa kérdéseire válaszolt – kormánya nevében a Magyarországon menedékjogot kapó, korábbi lengyel volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes kiadatását is sürgette, aki ellen Varsóban tizenegyrendbeli korrupció miatt emeltek vádat, és aki ellen a lengyel kormány európai elfogatóparancsot adott ki. A magyar kormány megtagadta a teljesítését, amit a külügyminiszter szerint kormánya „ellenséges vagy finomabban fogalmazva barátságtalan aktusnak tekint”. Hozzátette, hogy a lengyel ügyészségi szervekre tartozik annak eldöntése, hogy Varsó az európai elfogatóparancs teljesítésének megtagadása miatt az Európai Bírósághoz forduljon-e, ahogy a korábbi nyilatkozatokban felmerült.
„Nem hozhatunk létre egy új Jaltát”
Radosław Sikorski brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva reményének adott hangot, hogy az idei döntő fontosságú év lesz az ukrajnai háborúban, és Oroszországot „nem fogják megjutalmazni a szomszédja ellen elkövetett agresszióért. (…) Putyinnak kudarcot kell vallania, nem pedig lehetőséget biztosítani neki az arcmentő visszavonulásra. A történelemben számos példa bizonyítja, hogy reformokra csak a katonai kudarcok után nyílik lehetőség, nem előtte.”
A lengyel diplomácia vezetője szerint Ukrajnát nem szabad kihagyni semmilyen rendezésből. „Nem szabad egy új Jaltát létrehoznunk a XXI. században” – hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a Kreml elrettentése a NATO feladata. Vitába szállt azokkal az állításokkal, amelyek szerint Ukrajna vesztésre áll a hónap végén már negyedik évébe lépő háborúban. Szerinte Ukrajna a tengeren győzelemre áll, teljesen korlátozva az orosz flotta mozgását. Az orosz kőolaj-finomítók ellen intézett ukrán dróntámadások nagy károkat okoznak az orosz gazdaságnak, miközben minden egyes falu elfoglalása súlyos vérveszteségek árán történik, és szerinte Putyin kezd kifogyni a harckocsikból is. „Három év után a mérleg totális katasztrófa Oroszország szempontjából” – állította.
EU-szinten is korlátozhatnák az orosz diplomaták mozgását
Radosław Sikorski megosztotta a sajtóval azt a lengyel tervet, miszerint a jövőben – valószínűleg egy következő szankciós csomag keretében – az olajembargót kijátszó orosz árnyékflotta kapitányait is szankciós listára helyeznék. Szerinte a tagállami biztonsági szolgálatok között konszenzus van abban a tekintetben, hogy valamennyi tagállamban korlátozni kellene az orosz diplomaták mozgását. Csehország egy évvel ezelőtt már előterjesztett egy ilyen javaslatot, de a tagállamokat az égvilágon semmi sem akadályozza abban, hogy saját hatáskörben így döntsenek. Lengyelország az orosz hibrid támadásokra válaszul nemrég bezáratta Oroszország poznańi konzulátusát, és amennyiben újabb orosz diverzáns akciókra kerül sor a területén, így fog eljárni a maradék orosz konzulátusokkal is.
Lengyelország a saját területén már korlátozza az orosz diplomaták mozgását, és mivel meggyőződése szerint jelenleg az EU országaiban jelen lévő körülbelül kétezer orosz diploma egy része – becslések szerint húsz százaléka – segédkezhet ellenséges akciók megszervezésében, azt szeretné, ha a könnyebb megfigyelésük érdekében megfosztanák őket a szabad mozgás lehetőségétől a schengeni térségben. „Nem kell félni a következményektől, legfeljebb ők is korlátozni fogják a mi diplomatáink tevékenységét, akik viszont nem vesznek részt gyújtogatásokban és más diverzáns akciók megszervezésében. Készek vagyunk megfizetni ezt az árat” – közölte.
Stratégiai harmóniára kell törekedni az USA-val
Radosław Sikorski reméli, hogy a transzatlanti kereskedelmi vámok terén hozandó döntések a tényeken fognak alapulni. Miközben az EU valóban kereskedelmi többlettel rendelkezik az árukereskedelemben, rámutatott, hogy a szolgáltatások terén az Egyesült Államok mérlege jelentősen pozitív. „Az amerikaiaknak óriási többletük van. Minden egyes alkalommal, amikor megnézünk egy filmet a Netflixen, az amerikai tartalomszolgáltatók húznak hasznot belőle” – húzta alá, emlékeztetve arra, hogy a kétoldalú kereskedelem óriási kölcsönös előnyökkel jár.
A védelem terén a lengyel külügyminiszter stratégiai harmóniát sürgetett Európa és az USA között: „Stratégiai alapállásunkat az Egyesült Államokkal harmóniában kell felépíteni. Tudomásul kell venni, hogy az Egyesült Államok vonakodik minden egyes sürgősségi helyzetben a segítségünkre sietni. Az USA sem kér tőlünk segítséget déli határainak védelméhez, déli határainkról is magunknak kell gondoskodnunk.”
Egy külön bank az európai védelmi kiadások finanszírozására?
Radosław Sikorski a maga részéről érdekesnek tartja azt az eddig nyilvánosságot még nem kapó elképzelést, hogy az Európai Beruházási Bank mellett és annak mintájára létrehozzanak egy külön bankot Európa fegyverkezési projektjeinek finanszírozására. Ennek többek között az lenne az előnye, hogy nem uniós tagállamok – mint Nagy-Britannia, Japán és mások – is tőkét fektethetnének be.
Óva intett attól, hogy az EU a következő, 2028-tól érvényes keretköltségvetés elfogadására halassza a védelmi beruházások finanszírozásának ügyét. „Putyin nem biztos, hogy várni fog. A védelem olyan, mint a biztosítás. Kövesd a pénzt. Ha nem fektetsz be tényleges tőkét, akkor nem fog megvalósulni.” A védelmi kiadások finanszírozásának alternatívájaként Sikorski a tagállami költségvetési befizetések növelését, az uniós költségvetésen belüli források átcsoportosítását, a bennragadó helyreállítási pénzek felhasználását és egy esetleges közös hitelfelvételt jelölte meg.
Arra is kitért, hogy a GDP két százalékának megfelelő védelmi költés a békeidőkre vonatkozó cél volt. „Ennek az időnek azonban vége, ma háború van, így ez a cél már nem elegendő.”
