Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Senki nem ment el Orbán Viktor Boszniába szervezett születésnapi ünnepségére


Néhány kíváncsi újságíró várja az Orbán születésnapjára érkezőket, akik nem érkeztek meg Bosznia-Hercegovinában, Prijedorban 2022. május 31-én
Néhány kíváncsi újságíró várja az Orbán születésnapjára érkezőket, akik nem érkeztek meg Bosznia-Hercegovinában, Prijedorban 2022. május 31-én

Még maguk a szervezők sem mentek arra az ünnepségre, amelyet Orbán Viktor születésnapjára szerveztek Boszniában. Az eseménynek valószínűleg több köze lett volna a boszniai szerb nacionalizmushoz, mint a magyar miniszterelnök születésnapjához.

Egy helyi politikus és egy ifjúsági szervezet ünnepséget hirdetett Orbán Viktor születésnapjára egy észak-boszniai város, Prijedor főterére. Itt nemcsak a magyar miniszterelnök, hanem a szerb Pink TV tulajdonosa, Željko Mitrović születésnapját is megünnepelték volna, és megemlékeztek volna Aleksander Vučić szerb elnök beiktatásának ötödik évfordulójáról is.

Május 31-e a délszláv háború bosnyák és horvát civil áldozatainak helyi emléknapja is.

Mitrović korábban tagja volt Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök felesége pártjának. Ma elsősorban a Pink TV tulajdonosaként ismert, ez az egyik legnézettebb csatorna Szerbiában. A választási kampányban még Orbán is nyilatkozott a Pink TV-nek. Ahogy Orbánnak, úgy Mitrovićnak és Vučićnak sincs semmi köze a bosnyák városhoz.

Prijedor a Boszniai Szerb Köztársaságban, az ország északnyugati részén található.

A hármas ünnepségre azonban csak újságírók mentek el, még maguk a szervezők sem jelentek meg a helyszínen az előre bejelentett időpontban. Pedig a gyűlés bejelentésekor a szervezők 1500 fő megjelenésére számítottak.

Az esemény egyik szervezőjeként Žarko Kovačevićet, Prijedor polgármester-helyettesét tüntették fel. Kovačević a nacionalista Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska) párt tagja, amely koalíciós partnere Milorad Dodik boszniai szerb elnök pártjának. Orbán amúgy nagy támogatója Dodiknak, a két politikus kapcsolatáról itt írtunk részletesen.

Kovačević legutóbb húsvétkor került be a hírekbe, amikor arról írt, hogy nem tud gratulálni a katolikusoknak, mert undorodik azoktól a bűnöktől, amelyeket a „katolikus egyház követett el a szerbek ellen”.

A születésnapi ünnepség fő szervezője a Princip nevű, tavaly bejegyzett ifjúsági szervezet volt. A szervezet célja „a fiatalok nemzetiségi jogainak erősítése, a boszniai Szerb Köztársaság érdekeit szolgáló, valamint a tolerancia, a vallásszabadság és a kisebbségi jogok megteremtése érdekében végzett” események szervezése. A szervezet Facebook-oldalán mondtak köszönetet a „baráti Oroszországnak”, amiért megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy, a srebrenicai mészárlást elítélő nyilatkozat elfogadását.

Sem a Princip, sem Kovačević nem nyilatkozott a Szabad Európa boszniai szerkesztőségének arról, miért szerették volna megünnepelni Orbán és Mitrović születésnapját.

A végül kudarcba fulladt esemény bejelentésnek azonban valószínűleg több köze van a boszniai szerb nacionalizmushoz, mint a magyar miniszterelnök és a szerb tévétulajdonos születésnapjához.

„A leghírhedtebb szerb koncentrációs tábor”

Szintén május 31-én emlékeznek meg ugyanis a délszláv háború prijedori bosnyák és boszniai horvát civil áldozataira. A fehér szalag napját ugyanúgy a város főterén tartják, mint ahol Orbán születésnapját ünnepelték volna.

A délszláv háborúban a szerb csapatok 1992. április 29–30. között foglalták el Prijedort. Május 31-én rendelték el, hogy a nem szerb lakosságnak otthon fehér ruhát kell viselnie. Ugyanezen rendelet értelmében a bosnyákoknak és a horvátoknak fehér szalagot kellett viselniük felkarjukon nyilvános helyeken.

Alig fél évig állt fenn, de így is a leghírhedtebb szerb koncentrációs tábor kétes címét tudhatja magáénak Omarska – írja a Múlt-kor. A Prijedortól húsz kilométerre fekvő „omarskai haláltábor 1992. május 25. és augusztus 21. között állt fenn. A szerb katonaság és rendőrség törvénytelen eszközökkel – óvatos becslések szerint – mintegy hatezer bosnyák és boszniai horvát férfit és nőt tartott fogva, akiket Prijedor területén fogtak el. A boszniai szerb hatóságok nyomozó központnak nevezték a tábort, a foglyokat pedig azzal vádolták, hogy félkatonai szervezetek tagjai, igaz, hivatalos vádemelésre egyszer sem került sor. 1992 végére a háború Prijedor bosnyák és horvát lakosságának meggyilkolásával vagy elüldözésével ért véget: a 25 ezer fős lakosságból hétezer embert tartottak eltűntként nyilván. A túlélők szerint 30 és 150 közé tehető azoknak a száma, akiket minden este egyenként kiválasztottak, majd kivégeztek” – áll a történelmi portál cikkében.
Az embertelen körülmények között tartott foglyokat kínozták, sokukat kivégezték. „A foglyok naponta csak egyszer kaptak ételt, amelynek elfogyasztására, valamint a tányér visszavitelére összesen három percük maradt. Ezt Kalasnyikovokkal felfegyverzett szerb katonák ellenőrizték, s kegyetlenül megtorolták, amennyiben valaki nem tartotta be a szabályokat. Vécét a bosnyákok és horvátok nem használhattak” – áll a Múlt-kor omraskai táborról szóló írásában. A hivatalos iratok szerint a táborban 3197 bosnyák és 125 horvát személyt tartottak fogva. Az áldozatok pontos száma nem ismert, számukat négy- és ötezer közé becsülik.

Megemlékezés a prijedori civil áldozatokra
Megemlékezés a prijedori civil áldozatokra

Nisveta Bešić 1992-ben három hónapot töltött az egyik prijedori táborban három lányával. Férje, apja, bátyja, sógora és apósa meghalt a háborúban.

„1992-ben dacból nem akartam hordani a fehér szalagot. Úgy éreztem magam, mint egy zsidó a második világháborúban. Most dacból viselem a fehér szalagot” – mondta Bešić a Szabad Európa boszniai szerkesztőségének. Felidézte, hogy 1992-ben „egy korty víz az életet jelentette”.

„A gyerekem eszméletlen volt, és nem engedték, hogy vizet igyon. Ez volt az első alkalom, hogy ellenálltam a parancsnak. Mindent a szemükbe mondtam, félelem nélkül mindent elmondtam nekik” – mondta Bešić.

Edin Ramulić, a megemlékezés egyik szervezője arról beszélt, hogy a prijedori rendőrség követte el a legtöbb bűncselekményt 1992 és 1995 között. „Simo Drljača rendőrfőnököt népirtással vádolták, és a letartóztatás során megölték. A bűncselekmények miatt 32 rendőrt ítéltek el. A rendőrség 817 fogvatartott haláláért felelős a keratermi és omarskai táborban” – mondta Ramulić.

A prijedori bűncselekmények miatt az áldozatok egyesületének információi szerint eddig mintegy ötven jogerős ítélet született, és mintegy nyolcszáz év börtönt szabtak ki. Az etnikai tisztogatásokat a Hágai Nemzetközi Törvényszék is vizsgálta, ott tizenegy embert ítéltek el a táborokban elkövetett bűncselekmények miatt. További négy személyt a bosznia-hercegovinai bíróság előtt ítéletek el, miután ügyüket a hágai törvényszékről a bosznia-hercegovinai bíróságra helyezték át.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG