Orbán Viktor miniszterelnök megmondta, és úgy is lett: az államfőválasztást ezúttal úgy oldották meg, hogy még átmeneti zavar sem keletkezett. Schmitt Pál a plágiumbotrány kirobbanása után még 82 napig maradt elnök, utódja megválasztásához további 38 nap kellett. Ehhez képest Novák Katalin a kegyelmi ügy kirobbanása után nyolc nap elteltével le is mondott, utódját pedig az első adandó alkalommal megválasztották. Mindkét megbukott köztársasági elnököt a 2010 utáni Orbán-kormányok választották meg.
Cikkünkben infografikán mutatjuk be, hogyan zajlott le a két botrány, amely a köztársasági elnökök lemondásával végződött.
Schmitt Pál 82 napja
Schmitt Pál „időzített bombája” eleve sokáig lappangott: doktori disszertációját 1992-ben adta be és védte meg, és húsz évvel később derült csak ki róla, hogy jelentős része plágium (egyes jelentések szerint a 225 oldalas dolgozat legalább 213 oldala átvétel). A botrány kirobbanásakor Schmitt 523 napja volt elnök.
A Köztársasági Elnöki Hivatal még a botrány kirobbanásának napján közleményben tagadta a plágiumvádakat, és Schmitt mindvégig tartotta magát ahhoz az állásponthoz, hogy nem hibázott, dolgozata megfelelt az akkori szabályoknak. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőként bulvárkacsának minősítette a Schmitt dolgozatát érő vádakat, amivel a kormánynak nem kell foglalkoznia. A botrány kirobbanása utáni héten a Semmelweis Egyetem már kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását. A bizottság két hónapos munka után arra az eredményre jutott, hogy Schmitt „szokatlanul nagy terjedelemben” alapozta dolgozatát szó szerinti fordításra.
Schmitt többször is nyilatkozott, és még az egyetemi vizsgálat után sem látott okot a lemondásra. Pár napon belül azonban az egyetem megfosztotta a köztársasági elnököt doktori címétől. Lemondott viszont posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar.
Egy április 1-jén megjelenő interjúban Schmitt még mindig nem tartotta indokoltnak lemondását, másnap azonban az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról. Schmitt a botrány kirobbanása után 82 nappal mondott le, összesen 605 napot töltött köztársasági elnökként. Utódját, Áder Jánost 38 nappal később választották meg.
Novák Katalin nyolc napja
Elődjéhez képest Novák Katalin botránya sokkal gyorsabban vezetett lemondáshoz. Ebben a legfőbb szerepet a felgyorsult médiaszerkezet mellett az játszotta, hogy Novák kegyelmi ügye a Fidesz-kormányok politikájának egyik legfontosabb állításával ment szembe: miközben a kormány egyik alapvető jelszava a gyerekek védelme, addig a volt Fidesz-politikus elnök pedofil bűncselekményeket elkövető személy segítőjének adott kegyelmet. Emiatt Orbán Viktor minél gyorsabban szerette volna lezárni az ügyet. A miniszterelnök ki is mondta: az államfőválasztást úgy kell megoldani, hogy még átmeneti zavar se keletkezzen. Erről részletesen beszélt Ruff Bálint és Lakner Zoltán a Szabad Európa podcastjában.
Novák 2023. április 27-én adta meg a kegyelmet K. Endrének, ennek ténye kilenc hónappal később lett ismert a nyilvánosság előtt. A Sándor-palota (az elnöki hivatal új neve) aznap reagált, de valódi válaszokat nem adott a kegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. Közölték, hogy „pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem”. Maga Novák csak napokkal később szólalt meg, lényegében megismételte hivatalának közleményét, de azt is hozzátette, hogy valótlanságokat tartalmazó politikai kampány indult ellene. Ugyanezen a napon közölte Kocsis Máté a Fidesz álláspontját. Azt mondta, a kegyelmi ügyek kizárólag az elnök hatáskörébe tartoznak.
Orbán Viktor a botrány kirobbanása utáni hatodik napon bejelentett egy kapcsolódó alkotmánymódosítást, és innentől felpörögtek az események. Sorra távoztak Novák mellől a tanácsadói, a nyolcadik napon pedig bejelentette lemondását. Ugyanekkor távozott minden posztjáról Varga Judit is, aki igazságügy-miniszterként ellenjegyezte a K. Endrének adott elnöki kegyelmet.
Novák lemondását több mint két hét elteltével fogadta el az Országgyűlés, utódját Sulyok Tamás személyében még aznap megválasztották. Novák Katalin a botrány kipattanása után nyolc nappal jelentette be lemondását, összesen 657 napot töltött el köztársasági elnökként.
