Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Salát Gergely: Ízlés kérdése, hogy ki milyen kapcsolatokat ápol Kínával


Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalása Pekingben 2019. április 25-én
Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalása Pekingben 2019. április 25-én

Hétfőn megkezdte európai tárgyalásait Hszi Csin-ping kínai elnök, aki öt éve nem járt a kontinensen. Franciaországban Macron elnökkel és Von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott, majd Szerbiába és Magyarországra látogat. Salát Gergely Kína-szakértővel, a Magyar Külügyi Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársával tekintettük át a több mint két évtizede új alapokra helyezett kétoldalú kapcsolatokat.

Mennyiben volt más az Orbán-kormány 2010-es keleti nyitása Kína tekintetében a korábbi kormányok egyre közeledő kapcsolatához képest? Van-e valamilyen választóvonal?

Nincs szerintem, a kínai kapcsolatok egyike azon kevés területeknek, ahol nem volt fordulat, a korábbi politika folytatódott. A BorsodChem 2011-es kínai felvásárlását sem az Orbán-kormány tárgyalta le néhány hónap alatt, hanem még a Bajnai-kormány, csak a megvalósítása csúszott át a következő ciklusra. A Huawei és a Bank of China is 2010 előtt jelent meg Magyarországon. A fordulat éve 2003, amikor Medgyessy Péter miniszterelnökként Kínába látogatott, ezután volt egy felfutása a kínai cégeknek, de ezek a folyamatok sok évig tartanak. Az Orbán-kormány a keleti nyitással bejelentette, hogy még több üzletet szeretne Kínával.

Hol maradtak ezek a nagyberuházások? Csak az utóbbi néhány évben történtek.

Jó tíz évig nem nagyon történt semmi. A kínaiakkal lassan megy a kapcsolatépítés, és nekik sem Magyarország az elsődleges prioritás. Ha öt éve megkérdezik, hogy mennyire sikeres a keleti nyitás Kína irányába, akkor azt mondom, hogy nem igazán, de úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány évben elkezdtek beérni a gyümölcsei, és egy tízéves csend vagy előkészítés után most már olyan jelentős kínai befektetések érkeznek, amelyekről álmodni sem mertek a 2010-es évek elején a kormányzati szereplők. Debrecen gazdaságát alapvetően át fogja formálni a CATL, Szegedét a BYD, és ha igaz a hír, akkor Pécsét a Great Wall Motor.

(A kínai elnök pécsi látogatásáról szóló hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek nevezte, noha a közmédia is beszámolt róla. A Híradó honlapján azonban rövid idő alatt elérhetetlenné vált a videó, amelyben arról beszélnek, hogy a kínai elnök Pécsre is elmegy. A tudósítás szöveges változatáról azonban a 444 még idejében bizonyító erejű képernyőfotót készített – a szerk.)

Ezeknek a nagyvárosoknak az arculatát, az életét, a gazdaságát meg fogják határozni ezek a gyárak, amelyek a magyar gazdaságban is jelentős szerepet töltenek majd be.

Ehhez kapcsolódóan: Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen

A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása ezzel szemben nem egy nagy kínai befektetés, azt a magyar adófizetők fizetik kínai hitelből, az építését részben kínai cégek végzik. Sok bírálatot kapott ez a konstrukció és maga a beruházás hasznossága is a 750 milliárdos árához képest, nagyon sok éves megtérülést számítottak ki. Ezek ön szerint mennyire megalapozottak?

Nem vagyok vasútépítési szakértő, elképzelhető, hogy olcsóbban is meg lehetett volna csinálni. Az viszont biztos, hogy Magyarországnak és Nyugat-Európának nincs értelmezhető vasúti összeköttetése a Balkánnal, van egy infrastrukturális hiány, amit érdemes pótolni. A magyar kormány nagyon aktív azon a területen; máshol nem nagyon tud középhatalmi játékosként fellépni, csak a Balkánon. Ennek része lehet az, hogy legyen valamilyen összeköttetés. Szerintem egy ilyen összeköttetés kiépítésének kifejezetten van értelme, mert szégyen, hogy Budapestről nyolcórás a menetidő Belgrádba vonattal, miközben 380 kilométer. A vasútvonal megújulása abban is segíthet, hogy kevesebb kamion szállít majd árut ezen az útvonalon, ami jelentősen csökkentheti az utak terhelését. Ez az uniós klímacélokkal is egybevág.

Arról, hogy mennyibe kerül a beruházás, hogyan lettek kiválasztva a kivitelezők, miért pont ez a nyomvonal, lehet vitatkozni. Hogy kínaiaktól vettük fel a hitelt, annak szerintem nincs jelentősége, ugyanúgy piaci kamatra adnak hitelt, mint mások, a magyar GDP-hez viszonyítva nem egy jelentős tétel. Jártam az építkezésen, kínai menedzsment van, de a mérnökök egy része és az építőmunkások magyarok.

Ehhez kapcsolódóan: Kockázatosnak minősített kínai kommunikációs rendszert kaphat a Budapest–Belgrád vasút

Érkeztek olyan hírek, hogy vannak problémák a beruházás minőségével kapcsolatban; például a kínai vasúti biztosítóberendezések nem felelnek meg az uniós szabványoknak, ami komoly gondot okoz. Ezekről hallott?

A kínaiak az elmúlt tizenöt évben építettek negyvenezer kilométernyi gyorsvasutat Kínában, egy egyenlítőnyi hosszúságút, ezeken 300 km/h-val mennek a vonatok. A Tibeti-fennsík után valószínűleg a magyar Alfölddel is megbirkóznának, vagyis nem arról van szó, hogy ezek a biztosítóberendezések rosszabbak lennének, mint az európaiak, mert náluk remekül működnek. Egész egyszerűen mások az EU-s szabványok, és azoknak nem felelnek meg, ami nem technikai, hanem jogi probléma, de emiatt csúszhat a beruházás.

A megtérülésre olyan számokat kalkuláltak, hogy nyolcszáz vagy még több év. A vonal most is létezik borzalmas állapotban, van olyan szakasz, ahol 10 km/h-val lehet menni. A forgalom emiatt egészen minimális. A megtérülés ezzel a forgalommal kalkulálva jött ki nyolcszáz meg ezer évre. A forgalom jelentősen növekedni fog, ezáltal pedig csökken a megtérülési idő. De ilyen beruházásoknál nem is a gyors és a teljes megtérülés a cél.

Ehhez kapcsolódóan: „Nem biztos, hogy jegyet váltana erre a vonatra” – kínai beruházások Magyarországon

A dél-koreai, kínai akkugyárak idecsábításáról, jelentős állami támogatásáról mit gondol? Számos bírálatot kaptak ezek a beruházások a környezetszennyezés miatt. A már működő gyárakban történtek alátámasztják az aggodalmakat, rengeteg az üzemi baleset, a szabálytalanság és a szennyezés.

Az a realitás, hogy a következő szűk egy évtizedben Európa teljesen átáll az elektromos autózásra. Egy uniós direktíva szerint 2035-től nem lehet belső égésű motort forgalomba hozni. A németek ezt fúrják, de az irány az, hogy tizenöt-húsz éven belül csak elektromos autó fog közlekedni. Ezek mind akkumulátorral mennek, amelyeket valahol le kell gyártani. Ezen a területen a kínai, dél-koreai cégek dominálják a világot, európai, amerikai cégek nem rúgnak labdába. A német, a francia és az amerikai elektromos autók is ilyen akkumulátorokkal mennek. Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy itt találkozzanak a német autógyárak és a kínai, dél-koreai akkugyárak. Kérdés, hogy Magyarországnak van-e más alternatívája. Az autógyárak – ha a beszállítóikat is hozzászámítjuk – a magyar GDP 15 százalékát adják, ezek vagy örökre bezárnak, elbocsátva dolgozók tízezreit, vagy itt állnak át az elektromos autók gyártására. A magyar kormány ez utóbbit próbálja elérni, ami szerintem kényszerpálya, csak így tudja marasztalni a német gyártókat.

De nem jogosak a környezetvédelmi aggodalmak? A már működő akkugyáraknál időről időre derülnek ki szabálytalanságok és szennyezések.

Magyarországon még csak dél-koreai akkugyárak működnek, a kínai beruházások még nem termelnek. A debreceni CATL-nek Németországban is van gyára, amely minden probléma nélkül működik. Ezek a cégek annyira tartják be a környezetvédelmi előírásokat, amennyire a hatóságok betartatják velük. Ez a magyar hatóságok feladata, hogy szükség esetén a cégek orrára koppintson. Szerintem a magyar hatóságoknak kellene keményebben fellépniük.

A bírálók azt mondják, hogy a magyar hatóságok nem véletlenül bánnak kesztyűs kézzel ezekkel a cégekkel. A kormány kiemelt beruházássá nyilvánította őket, megkönnyítették az engedélyezési eljárásokat, és az ellenőrzés is hasonlóan irányított lehet. Ezeket az aggályokat ön is osztja?

Egyértelmű, hogy a magyar kormány multibarát politikát folytat a termelő cégek esetében. Ez nem csak az ázsiai akkugyárakra vonatkozik. Mutatnak jelek arra, hogy A munka törvénykönyvét a német cégek igényei alapján írták át. Ez egy politikai döntés, a kérdés az, hogy mi az alternatíva. Én nem látom, hogy más zöld K+F-központokat idehozó, magas hozzáadott értéket előállító cégek sorban állnának, hogy beruházhassanak nálunk, de a kormány csak azért is az aksigyárakat választaná.

A Fudan Egyetemmel kapcsolatban jogosak, megalapozottak voltak a félelmek és a kritikák? Ön szerint végleg leállt a projekt, vagy csak pihentetik?

A Fudan az egyik legglobalizáltabb, legnyugatosabb kínai egyetem. Az, hogy itt kommunista agitátorokat fognak képezni, teljesen képtelen vád volt. Egy jobb kínai egyetem idejövetelével nem lett volna probléma. Hogy milyen feltételekkel, kinek a költségére, hova épült volna, és mi lett volna a helyére tervezett diákvárossal, arról már lehetett volna értelmes vitákat folytatni, bizonyos kritikák teljesen jogosak voltak. A legutóbbi választások előtt ez a téma a Fidesz szavazóit is megosztotta, a kormánypárt pedig ezt nem szereti, ezért szépen levették a napirendről. Közben kitört a háború, a hiperinfláció, az energiaválság, ezért nem valószínű, hogy mostanában előhúznák.

Ehhez kapcsolódóan: Évek óta halasztódik a kínai kommunista egyetem budapesti campusberuházása.

A kínai–magyar belügyi együttműködés, valamint az arcfelismerős kínai kamerák ügye is borzolja a kedélyeket. Egyesek szerint a magyar kormánynak nem lenne ellenére egy kínai kreditrendszerhez hasonló megfigyelés.

A kínai szociális kreditrendszer olyan, mint a jeti: sokan hallottak róla, sokan beszélnek róla, de még senki sem látta. Ilyen nem létezik Kínában sem. Van ezer módja, hogy a kínai állam megfigyelje az állampolgárait. Ne legyenek illúzióink, ez egy egypárti kommunista diktatúra, természetesen megfigyeli az állampolgárait, de olyan, hogy pontokat adnának az állampolgároknak, és ha túl sok alkoholt vesznek, vagy átmennek a piroson, akkor levonnak pontot, ilyen nincsen. Tervek voltak ezzel kapcsolatban, pilotprojektek indultak kínai városokban, de nincs ilyen országos rendszer. Olyan van, hogy ha valaki verekszik a gyorsvonaton, akkor bekerül a nyilvántartásba, és fél évig nem vehet jegyet gyorsvonatra, vagy ha nem viszi vissza időben a kölcsönzött tárgyat, akkor az megjelenik az erre használt applikációban.

Amerikai és európai jelentések szerint a kínai telekommunikációs eszközök és a biztonsági kamerák terjedésével Peking tömegesen juthat hozzá olyan információkhoz, amelyek akár kockázatot is jelenthetnek.

A megfigyelőkamerák a világon mindenhol főleg a közbiztonságot szolgálják, ezt az állampolgárok többsége pozitív előrelépésnek tartja a visszatartó erejük miatt, kamerák telepítésével polgármesteri kampányokat lehet nyerni. Autokratikus rendszerekben, így Kínában, persze politikai célokra is használhatók, de ellenzék nem nagyon van Kínában. Mivel a kínaiak gyártják legolcsóbban az ilyen kamerákat, ezért világszerte ezeket veszik.

A megfigyelés és információgyűjtés lehetősége az összes kütyüre, szoftverre igaz lehet, de egyelőre nem találtak kínai eszközökben hátsó ajtós titkos hozzáférést. Szakértők szerint a fő veszélyforrást nem a „vas” jelenti, hanem a rajta futó szoftver. Ezt érzékeny eszközöknél nagyon alaposan ellenőrizni kell – erre tartjuk a mindenféle szolgálatokat.

Ehhez kapcsolódóan: A kínai elnök európai körútra indult, fontosabb szerepre törve az ukrajnai konfliktusban

„Bizonyítékunk van arra, hogy a Huawei titokban képes hozzáférni érzékeny és személyes információkhoz az általa gyártott és világszerte értékesített rendszerekben” – ezt 2020-ban nyilatkozta Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Számos újságcikk és nyilatkozat született arról, hogy találtak ilyeneket kínai eszközökben.

Ha a Trump-kormány politikusa mond valami ütőset a kínaiakról egy választási kampány kellős közepén, azt érdemes a helyén kezelni. Én nem láttam konkrét bizonyítékot erre, a kínai cégek a vádakat minden esetben tagadták – persze nekik sem kell mindenképpen hinnünk –, mindenesetre noname cégek noname termékeivel kapcsolatban vetődtek fel problémák. Persze, Kína kémkedik és megfigyel, ahogy minden más ország. Ezek a nyilatkozatok részben titkosszolgálati játszmák is, nehéz eldönteni, mi a valóság. Tudtommal nincs arra bizonyíték, hogy egy kínai eszköz veszélyesebb lenne, mint egy amerikai, japán vagy svéd. Viszont sokaknak üzleti érdeke, hogy a versenyképes kínai eszközöket ilyen-olyan ürügyekkel kiszorítsák a piacokról.

A mostani kínai elnöki látogatás mekkora jelentőségű?

Hszi Csin-ping járt már Magyarországon alelnökként 2009-ben, főemberként most jön először. Ez gesztus Magyarország felé, amellyel a kormány Kína-barát politikáját ismerik el, ami szembemegy az amerikai és uniós gyakorlattal. De nemcsak ide jön, hanem Szerbiába is megy, ahol talán a leginkább Kína-barát kormány van Európában, illetve elmegy Franciaországba is. Fontos tényező e tekintetben, hogy Macron elnök az európai stratégiai autonómia, magyarul a Washingtontól való függetlenedés fő hirdetője, ami megfelel a kínai stratégiai érdekeknek. Ez nem azt jelenti, hogy a kínaiak csak ezzel a három országgal tárgyalnak. A Covid alatt nem utazott a kínai elnök külföldre, Hszi Csin-ping öt éve nem volt Európában, európai vezetők azonban abban a pillanatban, amikor megnyíltak Kína határai 2023-ban, szépen sorra elzarándokoltak Pekingbe. Volt ott Macron, Scholz és más országok vezetői is.

Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: „Washingtonban borzolja a kedélyeket a szoros kínai–magyar kapcsolat

Gulyás Gergely úgy fogalmazott a Kormányinfón – amelyen megerősítette a kínai elnök látogatásáról szóló információt –, hogy „a gazdasági kapcsolatokban nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani”. Külön lehet-e választani a két területet, amikor az egyik oldalon súlyos elnyomás van, átnevelőtáborok működnek?

Ez alapvetően ízlés kérdése. Lehet hitvitát folytatni, de Európa furcsa helyzetben van, mert a gazdasága rendkívüli módon összekapcsolódik Kínával. A legnagyobb európai cégek, például az Airbus vagy a Volkswagen azt szeretnék, hogy jól menjen az üzlet, az európai politikusok viszont amerikai nyomás alatt vannak, Washington szeretné leválasztani Pekinget az EU-ról. Tehát Európában van egy erősen realista szárny – ezek a gazdasági vezetők és egyes politikusok, mint például Macron –, és van egy idealista szárny, akik morális alapon közelítik meg a kínai kapcsolatokat. Az idealisták sokkal hangosabbak, a realisták meg fű alatt kötik az üzleteket. A magyar kormány nem nagyon csinál mást, mint kimondja azt, amit az európai realisták, a multicégek gondolnak, csak belpolitikai okokból nem tudják mondani. Orbán Viktor egyértelműen beállt a realisták csoportjába, de ezzel nincs egyedül Európában. Nehogy azt gondoljuk, hogy a Volkswagent érdeklik az ujgur átnevelőtáborok. A cégnek gyára van abban a tartományban, ahol ilyen táborok vannak, vádolták is őket kényszermunkával, ami egyébként valószínűleg nem volt megalapozott.

Milyen bejelentések várhatók a kínai elnök magyarországi látogatásán? A pécsi autógyár-beruházás híre elég furcsa kanyart vett, megjelentek erről szóló cikkek a kormányzati híroldalakon, amelyeket később töröltek. Ez miért történhetett?

Annyit lehet tudni, hogy a cikkek megjelentek, majd varázsütésre eltűntek. Hogy azért, mert megrekedtek a tárgyalások, vagy csak azért, hogy ez a nagy durranás ne így kerüljön nyilvánosságra, nem tudni biztosan. A másik nagy beruházás, amit szintén csak rebesgetnek, a ferihegyi gyorsvasút a Nyugati pályaudvarra, egy magasvasút, és a levegőben lóg valami nagyobb szabású pénzügyi együttműködés is.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG