Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában. Bár többször felmerült, hogy a járvány miatt észszerű lenne inkább halasztani, és az epidemiológusok is felhívták a figyelmet, hogy az őszi, önkormányzati választások kampánya nyomán több településen gócpont alakult ki, a választásokat meg fogják szervezni.
2020 szeptemberében – a koronavírus-járvány miatt késve – helyhatósági választásokat tartottak az ország 41 megyéjének településein. Az erdélyi magyarság a helyi választásokon két formáció jelöltjei közül választhatott. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt a választások előtt szövetséget kötött, közösen indítottak polgármester-, valamint helyi és megyei önkormányzati képviselőjelölteket. Ők Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) néven szerepeltek.
A másik tábor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeiből állt. A helyi választások győzteseként az RMDSZ került ki. A jelenleg is parlamenti képviselőkkel, szenátorokkal rendelkező szövetségnek 199 polgármesteri széket sikerült megszereznie. Emellett az ő jelöltjei kerültek újra négy megyei testület – Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár – élére, de a legnagyobb eredménynek Marosvásárhely polgármesteri tisztségének visszaszerzését tartják, ahol a magyar jelölt a szavazatok több, mint felét szerezte meg.
Az Erdélyi Magyar Szövetség az erdélyi magyar voksok mintegy 15%-át szerezte meg, ez tíz polgármesteri széket ért.
Novemberi egyezség
A helyi választásokat követő napokban elkezdődtek a tárgyalások a két szervezet között. Ennek célja a közös lista állítása volt a parlamenti választásokra, hiszen az erdélyi magyarság számarányát tekintve a magyar képviselet biztos kiesését jelentené, ha a voksok megoszlanának.
November elején egyezség is született Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mezei János, az EMSZ társelnöke megállapodást írt alá „az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviselete és a parlamenti választásokon való együttműködés érdekében”. Az egyezség értelmében az RMDSZ két befutónak számító helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeinek, ugyanakkor megállapodtak, hogy a felek az önkormányzatok, a kulturális és közösségi programok, az oktatás és a tanügy, a nemzetpolitika, valamint a külpolitika szintjén közösen kívánnak dolgozni az erdélyi magyarság érdekében.
Rögzítették továbbá, hogy felek képviselői a parlament elé terjesztik a Székelyföld Autonómia Statútum törvénytervezetét, amelyet az RMDSZ frakciója egységesen képvisel. Ugyanígy vállalták, hogy közösen kidolgozzák és a parlament elé terjesztik a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot.
„Ránk, magyarokra jellemző, hogy könnyen vitába keveredünk. Összeszólalkozunk, egymás orra alá dörgöljük a hibáinkat, majd a végsőkig kitartunk az igazunk mellett. Ám ránk, magyarokra jellemző az is, hogy nehéz időkben összefogunk. Így van ez a politikában is: egy-egy településen vitázunk és versenyezünk, de a parlamentben egyet akarunk: legyen erős képviselete a magyaroknak. 2020-ban teljes összefogás van a magyar politikai szervezetek között: az RMDSZ listáin indul az EMSZ két jelöltje ezen a választáson. December 6-án, aki az RMDSZ listáira szavaz, az a magyar egységet, az összefogás jelöltjeit támogatja” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a megállapodás aláírását követően.
Mezei János, az EMSZ elnöke - az egyezség létrejöttét követően - egy romániai magyar portálnak így nyilatkozott: „Azt tapasztaltam a tárgyalássorozat alatt, hogy az RMDSZ elfogadta és egyetértett a politikai pluralizmussal, amit az erdélyi magyar politikában valósítunk meg. Ezzel elismerte a jelenlétünket és a fontosságát annak, hogy együttműködjünk. Azt is belátta az RMDSZ, hogy valóban szükség van minden egyes szavazatra, minden támogatóra és minden egyes kinyújtott kézre, amely a magyarság érdekeit képviseli.".
Parlamenti küszöbök
Az Összmagyar Listaként is emlegetett közös jelöltlista belföldi jelöltjeinek száma 566, plusz öt jelölt indul a külföldi szavazókörzetekben. A parlamentbe kerüléshez szükséges küszöb 5%-os, amit az önkormányzati választásokon a két szervezet együtt nem ért el. 2015-től alternatív választási küszöb is érvényes a parlamenti választásokon Romániában, miszerint a legalább négy megyében húsz százalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Elemzők szerint azonban az erdélyi magyarság számára teljes “súlyvesztést” jelentene, ha az RMDSZ nem “ugraná meg az öt százalékos” küszöböt.
A szövetség a kampány alatt 12 pontból álló járványkezelési és gazdaságélénkítő programot mutatott be. Ebben többek között olyan intézkedéseket javasolnak, hogy helyi szinten hozhassanak döntést az illetékesek az iskolák bezárásáról járvány miatt, vagy hogy a kis- és középvállalkozások jussanak hozzá kedvezményes hitelekhez.
Magyar kormánytagok is besegítettek a kampányba
A kampány – a járványra való tekintettel – többnyire online térben zajlott. Számos magyarországi politikus – köztük Orbán Viktor is – videóban kérte az erdélyi magyarokat, hogy december hatodikán menjenek el szavazni és üssék pecsétjüket a tulipánra. De zenészek, médiaszemélyiségek – mint például Borbás Marcsi – üzenetek, hogy miért és mennyire fontos szavazni menni.
Előfordulhat, hogy a kampánycsend miatt Orbán Viktor kampányvideóját átmenetileg letiltotta a közlő oldal.
Volt, aki személyes jelenlétével kívánta erősíteni a közös listát. Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar kormány támogatásával történt beruházások megtekintését követően “a magyar-román együttműködés még sikeresebbé tételét” vizionálta Maros megyei villámlátogatását követően, az RMDSZ jó szereplését követően.
Egy kampányzáró interjúban a szövetség elnöke, Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyar közösség szerinte 2020-ban van olyan állapotban, hogy nem a küszöb alatt akar átcsúszni, hanem ennél többre képes. "Az arányos képviselet a minimum" - tette hozzá. Kiemelte továbbá, hogy ha lehetősége lesz részt venni kormányalakítási tárgyalásokon, akkor van elképzelése arról, hogy a következő négy évben milyen területeket tudna szakértelemmel és hatékonyan irányítani.
Jelöltek, mandátumok
Országos szinten idén 7.136 jelölt indul a 465 képviselői és szenátori székért. Romániában a képviselők és szenátorok bére az országos minimálbér kilencszereseként van megállapítva, ez 18.720 lej, mintegy 3900 euró. Emellett számos juttatásban is részesülnek. Így például a bukaresti lakhatás, az utazási költség teljes megtérítését, de a telefonszámlákat is a parlament fizeti ki. A képviselői irodák kiadásai sem a képviselők, szenátorok vállát nyomják. Az alkalmazottak fizetésétől a bérköltségen át, a számlákig mindent elszámolhatnak.
A vasárnapi választáson – az önkormányzati választásokon jól szereplő - két nagy párt között zajlik majd a legnagyobb harc a voksokért. Szeptemberben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szavazatok 34,58%-át szerezte meg, több 2,5 millió voksot. A Szociáldemokrata Párt (PSD) 30,34%-kal került ki a megmérettetésből, közel 2,3 millióan szavaztak jelöltjeikre.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
