Az, hogy nagyon jó a Fidesz és az RMDSZ kapcsolata, nem azt jelenti, hogy hűségesküt tettek volna a magyar kormánypártnak – mondta a Szabad Európának Tánczos Barna. Tusnádfürdőn beszélgettünk az RMDSZ szenátorával – aki nemrég távozott környezetvédelmi miniszteri posztjáról – az erdélyi magyarság helyzetéről, kétoldalú kapcsolatokról, háborúról, de szóba kerültek a medvék is.
A Nemzetpolitikai Kerekasztal résztvevőjeként megjegyezte: sajnálja, hogy nincs vita a beszélgetésen. Ez általában is jellemző Tusnádfürdőre, hogy az elmúlt években eltűntek a viták, idén már csak egyetlen pódiumbeszélgetés volt, amire ellenzéki politikusokat is meghívtak. Nem sajnálja ezt?
A magyar ellenzéki politikusok ügyeibe nem szólok bele, ez a szervezők dolga. Valóban viccesen megjegyeztem, hogy jóval kevesebb a vitánk az úgynevezett erdélyi ellenzékkel. De az is igaz, hogy az elmúlt öt-tíz évben sokat dolgoztunk azon, hogy a politikai pluralizmust hagyjuk meg az önkormányzati választásokra, amikor pedig egyet kell érteni, akkor értsünk egyet. Ez hozta is eddig azt a pluszt a parlamenti választásokon, amire szükségünk van.
Korábban Budapestről rendszeresen belepiszkáltak az erdélyi magyar politikába. Kövér Lászlóhoz, Lezsák Sándorhoz és más budapesti politikai szereplőkhöz köthető, mesterségesen létrehozott szervezeteket próbáltak futtatni Erdélyben, de végül egyikük sem tudott labdába rúgni az RMDSZ mellett, legfeljebb zavart okoztak. Ezzel egyetért?
Még Kelemen Hunor pártelnökké választása előtt valóban voltak hűvösebb időszakok is az RMDSZ és a Fidesz között, amikor határozottan érződött ez a típusú hozzáállás, amiről beszélt. De amióta Kelemen Hunor az elnök, az ilyen típusú támogatások nagymértékben visszaszorultak, ez rendjén is van így.
Mit ért támogatáson pontosan? Magyar politikai vezetők direkt beavatkozását az erdélyi magyar politikába?
A direkt beavatkozás kifejezést nem használnám, ezért mondtam támogatást. Mert az nem beavatkozás feltétlenül, ha valaki jó baráti viszonyt ápolva támogat egy nem RMDSZ-es erdélyi politikust vagy polgármesterjelöltet. Ez teljes mértékben belefér még az anyaországi és erdélyi magyar politikum közötti együttműködésbe. Ennek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen az RMDSZ-es polgármestereknek sem árt a versenyhelyzet.
Ehhez kapcsolódóan: Erről szólt Orbán Viktor beszéde Tusnádfürdőn 2023-ban.
Kelemen Hunor vezetésével viszont nem került túl közel az RMDSZ a Fideszhez? Gondolok itt csak arra, hogy a pártelnök immár rendszeres résztvevője a Fidesz kongresszusainak, és mindig felszólal és hűséget fogad a Fidesznek az RMDSZ nevében.
Ezt a hűséget fogadot határozottan visszautasítom, mert nem erről szól a kapcsolatunk a Fidesszel. Van egy nagyon jó együttműködés velük és a KDNP-vel, és ez minden szempontból nagyon jó hatással volt az erdélyi magyarságra. Főleg akkor, amikor Bukarestből nem volt elég támogatásunk, az anyaország tudott úgy segíteni – akár infrastrukturális fejlesztésekkel, nemzetpolitikai ügyekben –, hogy túl tudtunk élni kritikus időszakokat. Ezért még egyszer mondom: szó sincs hűségfogadalomról. Van egy jó együttműködés, egy állandó egyeztetés, és ennek révén a két ország közötti kapcsolatok normalizálásában is segíthet az RMDSZ.
Most hogy látja a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat?
Van egy jó perspektíva. A magyar–román közös miniszterelnöki ebéd a tusnádfürdői fesztivál előtt határozottan előremutató, szinte történelmi fordulópont lehet, hiszen nagyon rég nem találkozott egymással így a magyar és a román kormányfő. Volt, amikor évekig csak a diplomáciai üzengetés jellemezte a két ország viszonyát. Ez az ebéd egy normalizálódás kezdete lehet, ami sokat segíthet az erdélyi magyaroknak abban, hogy egy hosszú távú és kormánytól független jó viszony tudjon kialakulni a többségi román nemzettel is, ne csak az anyaországgal.
Romániában jövőre szuper választási év lesz: parlamenti, önkormányzati és elnökválasztást is tartanak. Több interpretáció szerint az RMDSZ mostani kiszorítása a román kormánykoalícióból annak jele, hogy ismét előkerülnek a magyarellenes hangok a kampányban. Tart ettől?
Attól nem tartok, hogy a két nagy párt (a Szociáldemokrata Párt, illetve a Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) magyarellenes kampányba kezdene. Mindkét párt egy komoly uniós frakcióhoz is tartozik, a szociáldemokraták értelemszerűen az európai szocialistákhoz, a liberálisok a Néppárthoz. Ez elég ellensúly szerintem: komoly párt nem kezd őrült, magyarellenes nacionalista retorikába.
Van ellenben egy olyan új politikai párt (a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség, vagyis AUR – a szerk.), amit sajnos sikerült magából kitermelnie a román társadalomnak. Ez lehet egy veszély, hiszen ezt a pártot egyes közvélemény-kutatások már húsz százalék fölé is mérik. Az ő jelenlétük biztosan rányomja majd a bélyegét a jövő évi választásokra. Benne van még mindig a román társadalomban, hogy ha valaki meglovagolja a magyarellenességet, tud támogatókat szerezni, de nem hittem volna, hogy ilyen szintre eljutunk 2023-ban.
Ehhez kapcsolódóan: Váratlanul lett nagyon pesszimista Orbán Viktor.
Bízok abban, hogy a többi romániai politikai erő le tudja majd faragni a hátrányát, és visszaszorítani a sarokba ezt a szélsőséges, nacionalista pártot. De még egyszer: attól, hogy az a két párt, amelyik kétségtelenül kiszorított minket a kormányból, szintén nacionalistává válik, nem tartok.
Az AUR aktivistái nemrég ismét kereszteket helyeztek el illegálisan az úzvölgyi katonatemetőbe, a hatóságok pedig nem léptek fel velük szemben. Ez már a kampány kezdete is lehet?
A csendőrség valóban nem volt elég határozott. A temető belső rendszabályát akár erő használatával is meg kellett volna védeniük, hiszen bűncselekmény történt, bűnvádi eljárás indult a kereszteket felállítókkal szemben. De így is van egy határozott előrelépés az ügyben, hiszen egy jogállamban azt kell tenni, amit Csíkszereda önkormányzata tett: jogi úton érvényt szerezni az igazságnak. A bíróság pedig kötelezte is a dormánfalvai önkormányzatot, hogy távolítsa el az illegális kereszteket.
Ehhez kapcsolódóan: Így nyomult be állami milliárdokkal a kormány az erdélyi médiába.
Hosszú távon pedig arra törekszünk, hogy minden érintett nemzet bevonásával egy, az Európai Unióhoz illő megoldást találjunk a katonatemető ügyére. Hiszen itt több nemzet katonája nyugszik: szükségünk lesz az osztrákokra, a magyarokra, az olaszokra, a románokra, az oroszokra és az ukránokra is.
Az AUR vezetője többször kifejezte személyes szimpátiáját Orbán Viktorral szemben. Ezt hogy értékeli?
Nem szeretném egy ilyen ámokfutó párt vezetőjének kijelentéseit véleményezni. Éppen azért, mert egyrészt kiszámíthatatlanok, másrészt sokszor beszámíthatatlanok. Az AUR vezetői mindig olyan hangot próbálnak megütni, amivel ki tudnak tűnni a normális politikát folytató román pártok közül. Nem hiszem, hogy referenciát jelentene, amit mondanak.
El tudja képzelni, hogy bármilyen konstellációban jövőre kormányra kerüljön az AUR?
Kizárt. Nem vállalhatók, és nem lesznek egyetlen koalíciónak a tagjai sem. Ebben biztos vagyok.
Az RMDSZ visszatérhet a kormányba?
Mindenkinek ez a célja, mindig keressük a lehetőséget, hogy a kormányzás eszközével segítsük azt a közösséget, amelyik bizalmat szavazott nekünk. Ha úgy alakul a konstelláció, akár még a választások előtt is ismét kormányra kerülhet az RMDSZ.
Nemrég jöttek ki a 2021-es népszámlálás adatai. E szerint 1,1 millió magyar él Erdélyben, és sajnos 25 településen húsz százalék alá csökkent a magyarok részaránya. Hosszabb távon milyen hatással lehet ez akár a magyarok támogatására a román kormány részéről, vagy a kétnyelvűséget érintő szabályokra?
A szórványban élő magyarok helyzete mindenütt nagyon nehéz, bármelyik országról is beszéljünk. Összehasoníthatatlanul nehezebb helyzetben vannak a besztercei, a Fehér megyei, az aradi vagy a belső-erdélyi magyarok, mint a székelyföldiek, hiszen itt egy erős, tömbben élő magyar közösség van. Nehéz a helyzet ezekben a megyékben, ezért van szükség az állami támogatásra, ezért van szükség arra, hogy a reményt életben tartsuk, hogy szórványban is lehet jó magyarnak lenni.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon kétdebrecennyi emberrel csökkent a népesség.
De azt is be kell látni, hogy az asszimiláció egy olyan természetes folyamat, ami ellen küzdünk ugyan állandóan, de teljesen megállítani szinte lehetetlen. A fogyás üteme nem nagyobb, mint a román ajkú lakosság fogyása, ez adhat helyenként reményt. Sőt, vannak olyan települések, ahol erősödik a magyarság, a harmadik, negyedik gyerek vállalása is kezd természetessé válni, ezek a közösségek tudnak példát mutatni a szórványnak.
Ha már a támogatásokat említi: rendszeresen felmerül kifogásként a román kormányok részéről, hogy a Budapestről Erdélybe érkező támogatásokat etnikai alapon osztják el. Román részről azt szeretnék, hogy ha a magyar kormány küld ilyeneket, akkor területi alapon ossza a pénzt, és akár román gazdák, vállalkozók is kaphassanak belőle, ha megfelelnek a pályázati feltételeknek. Hogy lehet ezt a kérdést rendezni?
Biztosan tudom, hogy a gazdatámogatásokból helyenként részesültek román gazdák is, nem volt etnikai alapú a leosztás. Persze, aki magyarul tud, az nyilván könnyebben pályázik, azok pedig, akik az erdélyi magyar gazdaszervezetek segítségét vették igénybe, előnyben voltak abból a szempontból, hogy ezek a szervezetek sokkal pontosabban tudják kitölteni a pályázatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Hogy neveli ki az új erdélyi elitet a Mathias Corvinus Collegium?
A román kormány részéről valóban megjelenik időről időre a kritika, hogy miért is kell a magyar kormánynak gazdaságfejlesztési pályázatokat indítania a magyarlakta településeken, megyékben. Erre mindig az a válasz, hogy ami Romániába jön támogatás, az Romániában marad. A magyar anyanyevű állampolgár is Románia gazdaságát erősíti. A nemzetpolitikai támogatás pedig minket abban erősít meg, hogy ott, a szülőföldön tudjunk jövőt építeni a gyerekeinknek. Ebből a szempontból pedig Románia is jól jár, hogy létezik magyar kisebbség.
Nemrég mi is írtunk a Mathias Corvinus Collegium erdélyi terjeszkedéséről. Kikérik ebben az önök véleményét is, vagy az RMDSZ-nek nem osztottak lapot?
Állandó kapcsolatban vagyunk, vannak ezért felelős kollégáink. Szerintem jó, ha ilyen terjeszkedés folyik bármelyik uniós tagállamban.
A Fidesz a jövő évi EP-választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjához csatlakozna, az RMDSZ a Néppárt stabil tagja. Ha két külön frakcióban ülnek majd, az hogy befolyásolja az együttműködésüket?
Negatívan semmiképpen sem. Az elmúlt években be tudtuk bizonyítani, hogy a magyar ügyet lehet jól képviselni többféle felállásban is, és ez biztosan a jövőben is így lesz.
A román kormány mindig egyértelmű támogatója volt Ukrajnának a háborúban – a magyar kormányzati retorika szerint akár háborúpártinak is lehet nevezni. Az RMDSZ koalíciós partnerként nyilván elfogadta ezt a politikát. Hogy viszonyulnak az ukrajnai konfliktushoz?
Megvan a saját véleményünk: békepártiak vagyunk, de tiszteletben tartjuk a többségi álláspontot, és támogattuk is azokat a döntéseket, amiket a koalíciós partnerek meghoztak. A magyar–román jószomszédi viszonyt össze lehet szerintem egyeztetni azzal, hogy a két ország ellentétesen áll egy ügyhöz. Értem, hogy Magyarország a béke pártján állva azt kéri, minél hamarabb legyen vége az öldöklésnek és minél kevesebben haljanak meg ebben a brutális háborúban. Ugyanakkor Románia pozíciója is érthető, amikor NATO-tagként, egy stratégiai jelentőségű ország vezetőjeként azt mondja a miniszterelnök, hogy a NATO által támogatott álláspontot tartják fontosnak.
Miniszterként önhöz tartozott a romániai medvék ügye, amit ön is megemlített a pódiumbeszélgetésen mint olyan ügyet, amit nehéz megoldani. Az anyaországi olvasók talán nincsenek annyira tisztában a medvekérdés részleteivel. Röviden elmondaná, mi a probléma lényege és mi lenne a megoldás?
Ha az Európai Bizottság az általa ma követett fajvédelem jegyében képtelen különbséget tenni térségek és térségek között, akkor kétféle uniós tagállam létezhet nemsokára: az egyikben már van medve, a másikban még nincs – de lesz. Magyarországon is, hiszen Romániában már messze túl a Kárpátokon jelennek meg a barnamedve-állomány egyedei. Bukarest-közeli helységekben is van medve. Egyre több településen jelenik meg a medve, nem csak a hegyekben.
Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit a romániai medveszámlálásról tudni érdemes.
Gátat kell vetni a felelőtlen fajvédelemnek, és kimondani, hogy tudományos alapon, de racionális beavatkozásra van szükség. Én ezt tettem miniszterként. Hogy focis hasonlattal éljek: öt perc hosszabbítás hiányzott csak, mert amikor számomra lefújták a meccset, és véget ért a mandátumom, akkor még pont nem volt meg a Román Tudományos Akadémia pozitív véleménye a miniszteri rendeletről, amit aláírtam. Még mindig úgy látom, hogy ez megszerezhető, azzal pedig el lehet kezdeni a racionális állományszabályozást.
Ennek mi lenne a lényege?
Nem az üzleti céllal folytatott vadászatot kell támogatni (bár mértékkel ez is belefér), de szükség van a medvepopuláció visszaszorítására a természetes élőhelyére. A medve helye az erdőben van, nem az iskola udvarán, nem a tömbház második emeletén vagy nem a panzióban itt, Tusnádfürdőn, a hűtőből táplálkozva. Nem ezt a medvét kell védeni, hanem azt, amelyik a természetes élőhelyén él, a Kárpátokban. Ezt lehet jól csinálni, tudományos alapon, de így is jó néhány évre lenne szükség, hogy annak a hat évnek a kárait, amit a teljes be nem avatkozás okozott, le tudjuk dolgozni. (Romániában 2016 óta tilos a sportvadászat – a szerk.)
Hány medve él Romániában?
Csak becslések vannak, ezek elsősorban arra irányulnak, hogy az állomány száma növekszik-e, stagnál-e vagy csökken. Minden felmérés, függetlenül attól, hogy ki végezte, azt mutatta, hogy 2007, az uniós csatlakozásunk óta emelkedett az állomány nagysága. A legutolsó becslés szerint több mint nyolcezer medve él Romániában, és minden vizsgálat szerint minden szempontból nagyon jó állapotban van ez a szigorúan védett nagyragadozó. Egyébként minden olyan uniós tagállamban, ahol van jelentős medvepopuláció, megengedett a vadászatuk. A racionális állományszabályozás nálunk is csak vadászattal valósítható meg.