A statisztikai hivatal adatai szerint 0,4 százalékkal csökkent éves alapon a gazdaság teljesítménye az év első három hónapjában. Évek óta, hiába várja kormány a tartós növekedést, csak nem akar megérkezni. Az 1 százalékot sem érheti el idén a GDP növekedése.
Nem kezdődött jól ez az év a hazai gazdaság szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent, vagyis stagnált az idei első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A tavalyi negyedik negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Az adatközlés érdekessége, hogy a KSH a hírrel kapcsolatban azt a címet adta, hogy „2025 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. I. negyedévihez képest”. Ez azonban a nyers adatokra vonatkozik. A naptárhatással és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – amit minden elemző használ, hiszen csak így lehet a különböző adatsorokat összehasonlítani – 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság.
A Portfolio.hu elemzői körkérdéséből az derült ki, hogy a közgazdászok 0,3 százalékos növekedést vártak. Vagyis a KSH adatközlése még a piaci szereplőket is meglepte. A statisztikai hivatal szűkszavú közleménye szerint az éves szintű növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá míg a növekedést leginkább az ipar és az építőipar teljesítménye fogta vissza.
Árokszállási Zoltán, az MBH elemzője szerint azt lehetett ugyan sejteni a havi ipari és építőipari adatok alapján, hogy az előző év utolsó három hónapjához képest romlott a teljesítmény, de negyedéves bázison visszaesésre nem számított.
„Részletek hiányában nem tudhatjuk biztosan, de valószínű, hogy felhasználási oldalon a fogyasztás húzóereje mellett a beruházások továbbra is ronthatták a gazdaság teljesítményét 2024 negyedik negyedévéhez képest is” – írta elemzésében Árokszállási.
A szakértő szerint ez éves alapon bődületes, akár 15 százalékot is meghaladó mértékű csökkenést jelenthetett a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében. „Elképzelhető, hogy készletoldalon is rossz volt a teljesítmény, amit a harmatgyenge ipari kibocsátás magyarázhat” – tette hozzá. Eközben a külkereskedelmi adatok alapján az sem kizárható, hogy a nettó export sem igazán támogatta most a gazdaság növekedését. Termelési oldalon: a szolgáltatások felfelé, az ipar és az építőipar lefelé húzta a növekedést.
Az elemző szerint ahhoz, hogy a gazdaság idén éves átlagban elérje az 1,5 százalékos növekedést, az év hátralévő részében átlagosan jelentős, 1 százalékot meghaladó negyedéves dinamikákra lenne szükség. „A vámháború, és az orosz-ukrán béke késlekedése miatt azonban ez jelenleg valószínűtlennek tűnik. A kormány költségvetési élénkítési lehetőségei korlátozottak, így erről az oldalról sem látunk túl sok mozgásteret” – tette hozzá.
Felhasználási oldalon a fogyasztás maradhat az egyetlen, érdemi húzóerő, a reálbérek továbbra is viszonylag gyors emelkedése, és a lakossági hitelezés gyors bővülése, valamint kisebb mértékben a korábban bejelentett kormányzati intézkedések miatt. A beruházásoknál ugyanakkor a fordulat továbbra is várathat még magára.
„Termelési oldalon az ipar idén várhatóan éves átlagban még visszaesik, a növekedés csak jövőre lehet érezhető” – tette hozzá.
Árokszállási Zoltán egyelőre még nem venné 1 százalék alá az idei növekedési előrejelzését, de „ha nem kezd gyorsan magára találni a gazdaság, elképzelhető, hogy ezt az ütemet sem fogja átlagosan elérni idén a gazdaság bővülése”.
A kormány év elején még 3,4 százalékos növekedést prognosztizált, amit márciusban lefelé módosított, 2,5 százalékra. A KSH adatai alapján úgy tűnik, még ez is túlzóan optimista szám lehet.
A kormányzati szereplők évek óta arról beszélnek, hogy majd idén berúgják a motort és végre növekedési pályára áll a gazdaság. Ez azonban rendre elmarad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi ezzel kapcsolatos közleménye szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. „A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony” – közölte a Nagy Márton vezette tárca.
