Az ország hadigazdaságának lassulásáról beszélnek orosz tisztviselők – ez az első jelentős visszaesés azóta, hogy a Kreml több mint 41 hónapja megkezdte ukrajnai invázióját. Hogy ez mit jelent a háborúra nézve, az bizonytalan. A Kreml befektetőknek tartott éves rendezvényén, ahol pezsgővel koccintanak az ígéretekre és a lehetőségekre, a gazdasági miniszter hűtötte a kedélyeket.
„Ha a számokat nézzük, igen, most van egy kis lassulás” – mondta Makszim Resetnyikov a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. „A mostani üzleti hangulat alapján nekem úgy tűnik, hogy a recesszióba való átmenet küszöbén állunk.”
Ha ez nem lenne elég, az Orosz Központi Bank vezetője is csatlakozott a pesszimista hangulathoz.
„Két éven át elég nagy ütemben növekedtünk a szabad munkaerőforrások felhasználásának köszönhetően” – mondta Elvira Nabiullina ugyanabban a panelbeszélgetésben június 19-én. „De meg kell értenünk, hogy ezeknek az erőforrásoknak nagy része igazából kimerült. Új növekedési modellen kell gondolkodnunk.”
És az is elhangzott a fórum margóján German Greftől, az állami bankóriás, a Szberbank vezérétől, hogy „egy sor problémába ütközünk, ma már egyenesen egész viharról beszélhetünk.”
Immár csaknem 40 hónapja, az Ukrajna elleni átfogó invázió kezdete óta Oroszország gazdasága háborús lábakon áll, hatalmas – időnként szupergyors – ütemben növekszik, és képes ellenállni – sok nyugati szakértő számára váratlanul – a büntető szankcióknak.
A Kreml átszervezte a gazdaságot, hogy erőforrásokat biztosítson a háborúnak, és zúdítja a pénzt a védelmi iparba, hogy fegyvereket, tankokat, drónokat, egyenruhákat állítson elő. Ömlött a pénz a védelmi iparban dolgozók bérébe, a katonáknak pedig kirívóan magas fizetéseket és juttatásokat biztosítottak, hogy rábírják őket a harcra Ukrajnában.
Ez átalakította a helyi gazdaságot az ország sok szegényebb, távoli régiójában, és támogatást is szerzett a konfliktushoz.
De a magas bérek felpörgették az inflációt, Nabiullina októberben 21 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, hogy megpróbálja megfékezni a pénzromlást. Az ország ipari lobbijának nyíltan hangoztatott siralmai ellenére határozottan kitartott az infláció mérséklése és a gazdaság lassítása mellett.
Ez működik, és Oroszország most az első jelentős gazdasági lassulás előtt áll a teljes körű háború kezdete óta.
„Úgy gondolom, hogy sok mutató a növekedés leállását vagy annak közeledtét jelzi” – mondta Iikka Korhonen, a Bank of Finland Feltörekvő Gazdaságok Intézetének kutatási vezetője. "A gyártás még mindig növekszik, de a legtöbb más dolog nem."
"Az orosz gazdaságot két éven át túlfűtötték, és a szokásosnál nagyobb ütemben nőtt" - mondta Alexander Koljandr, a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ közgazdasági szakértője. „Tehát most az történik, hogy a gazdaság visszatér oda, ahol lennie kellene. Jelenleg ez korrekciónak számít, visszatérésnek a hosszú távú növekedési ütemhez.”
„A fő kihívást a kormány számára jelenleg az jelenti, hogy puha landolás jöjjön, megelőzendő egy teljes összeomlást” – vélekedett.
Mi jön ezután?
A kormányzati statisztikák szerint Oroszország bruttó hazai terméke 1,4 százalékkal nőtt az év első három hónapjában 2024 azonos időszakához képest. 2024 utolsó hat hónapjában azonban a gazdaság felpörgött – átlagosan 4,4 százalék körüli növekedéssel.
A hivatalos becslések most 2 százalék körüli GDP-növekedést jósolnak 2025-re. A Nemzetközi Valutaalap ennél alacsonyabb, 1,5 százalékos növekedéssel számol.
A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton áll, 2,3 százalék környékén, ami a munkaerőpiac torzulását mutatja, miután sok férfi hagyta ott a polgári állásokat, hogy Ukrajnában harcoljon.
A 2025 első felében 10 százalék feletti inflációval szembesülve Nabiullina többször is „túlfűtött gazdaságra” figyelmeztetett. Június elején egy kisebb, 20 százalékos kamatcsökkentést tervezett, amelyet a szakértők nagyrészt jelképesnek tartottak.
A kormányközeli kutatócsoport, a Makrogazdasági Elemző és Rövidtávú Előrejelző Központ adatai és prognózisai szerint azonban a magas kamatláb hatása a hivatalos statisztikákban is megmutatkozik.
A Kremlben egyesek számára a puha landolású recesszió örvendetes korrekció lenne az előző két kemény évhez képest. A veszélyt az jelenti, ha ez kemény landolásba megy át.
"Az irányadó kamat nagyon magasan tartásával annak ellenére el tudták érni a gazdaság lassulását, hogy az állam folyamatosan pumpálja a pénzt a gazdaságba" - mondta Maria Snegovaya, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja Oroszország-programjának vezető munkatársa.
„Az nem világos, hogy mennyire lesz fenntartható a helyzet a Kreml számára, ha a gazdaság ténylegesen hanyatlik. Ezt ők sem akarják” – mondta egy június 17-i online beszélgetésben. „Az orosz makrogazdasági csapat, úgy tűnik, meglehetősen aggódik.”
Hogy ez politikailag mit jelent, azt nehezebb megjósolni.
Eddig Vlagyimir Putyin elnök áldását adta arra, ahogy Nabiullina és más vezető gazdasági tisztviselők a gazdaságot kezelik.
Egy nappal a szentpétervári fórum panelbeszélgetése után Putyin maga is beszállt a diskurzusba egy intő megjegyzéssel az üzleti fórumon tartott beszédében:
„Egyes szakemberek, szakértők stagnálás, sőt recesszió kockázatáról beszélnek. Természetesen ezt semmilyen körülmények között nem szabad megengedni."
„A legfontosabb feladatunk az idén az, hogy kiegyensúlyozott növekedési pályára állítsuk a gazdaságot” – mondta Putyin.
Mivel a gazdaság más területeit szankciók sújtják, a Kreml kasszája minden korábbinál jóval inkább az olaj- és gázbevételekre támaszkodik. Az olajárak azonban az év eleje óta estek, és a pénzügyminisztérium csökkentette az olajhoz kapcsolódó bevételekre vonatkozó 2025-ös előrejelzését.
„Hacsak nem látjuk az olajárak csökkenését, [vagy] a szankciók betartatásának jelentős szigorítását és a civil termelés általános visszaesését, akkor, úgy gondolom, puha landolás lesz” – mondta Koljandr.
A kiegyensúlyozott – vagy lassúbb – növekedés végiggyűrűzik a gazdaságon, fékezi a bérnövekedést. Ez a háztartások költségvetését is visszaveti egy olyan időszakban, amikor az oroszok hozzászoktak a vastagabb pénztárcához, ez pedig elégedetlenséget szülhet.
A Nyezaviszimaja Gazeta című lap szerint egyre több vállalat és gyár késik a bérek kifizetésével. Egyre több régió csökkenti a hadsereg új önkénteseinek kifizetendő bónuszokat – ez a tendencia a helyi szinten romló gazdasági feltételeket tükrözi.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Putyin eltökélt a háború folytatása mellett, még úgy is, hogy elképesztő a halálos áldozatok száma, csaknem 1 millióan haltak vagy sebesültek meg. A kormány 2025-ben mintegy 13,1 billió rubelt (144 milliárd dollárt) tervez védelmi és biztonsági kiadásokra. Ez a GDP 6,3 százaléka, ami a szovjet korszak óta az egyik legmagasabb szint.
„Sajnos igaz, ez a háború gazdasági okok miatt nem fog leállni, és Oroszország még jó ideig képes a mostani szinten folytatni a fegyvergyártást” – mondta Korhonen. „Az egyetlen gazdasági tényező, amely valóban hátráltathatja Oroszország háborús erőfeszítéseit, az az olaj ára.”
