Az újságíróból harcossá lett Kuros Szehati az első ismert iráni, aki csatlakozott az Oroszország ellen küzdő ukrán idegenlégióhoz.
Kuros Szehati a Nagy-Britanniában működő Iran International tévéállomásnál dolgozott, amikor Oroszország 2022-ben elindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Az újságíró célja most az, hogy a frontvonalon harcoljon a „második otthonának” tekintett Ukrajnában.
Szehati az első ismert iráni, aki az ukrán idegenlégióba, az ottani fegyveres erők külföldi önkéntesekből álló katonai egységébe jelentkezett. Az idegenlégió még nem hagyta jóvá a kérelmét.
A Szabad Európa perzsa nyelvű szerkesztőségének, a Farda Rádiónak adott interjújában Szehati azt mondta: meg akarja védeni Ukrajnát a „diktátorok és megszállók klubjától”.
Ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnökre és kulcsfontosságú szövetségeseire, köztük Irán vezetőire, Alekszandr Lukasenka tekintélyelvű belarusz elnökre, valamint Észak-Koreára és Kínára utalt.
A 46 éves újságíró döntése arról, hogy harcolni fog Ukrajnában, mélyen személyes jellegű is volt.
„Kötődöm Ukrajnához, mert a feleségem ukrán és a gyerekeink is félig azok” – mondta a Farda Rádiónak, hozzátéve, hogy a családja Londonban él.
Szehati március 18-án jelentette be, hogy Ukrajnában akar harcolni, azt írta az X-en, hogy katonának állt a „bűnöző Putyin és támogatói elleni harchoz”.
Ehhez kapcsolódóan: Áramszünet, kultúrsokk, életveszély – külföldi önkéntesek Ukrajnában
Oroszország „bántotta” Iránt
Ukrajnához fűződő személyes kötelékein túl Szehati szembenállása Moszkvával azokban a történelmi sérelmekben is gyökerezik, amelyeket Irán Oroszországtól szenvedett el.
„Oroszország sokat bántotta Iránt az elmúlt 200 évben” – mondta Szehati, aki az Amerika Hangja perzsa nyelvű szolgálatánál dolgozott, és megszerezte az amerikai állampolgárságot.
Perzsia és a cári Oroszország háborúk sorát vívta a 19. században, és ezek nyomán Teherán a Kaukázus nagy részét kénytelen volt átadni Moszkvának.
Az Orosz Birodalom emellett Irán természeti erőforrásaira is igyekezett rátenni a kezét és iráni területeket szállt meg.
Az 1940-es évek közepén a Szovjetunió támogatta az etnikai kurdok és azeriek által létrehozott rövid életű köztársaságokat Irán északnyugati részén. Bár ezeket gyorsan felszámolták, egykori létük hozzájárult a mai napig fennálló etnikai feszültségekhez.
Nem minden iráni híve az iszlám köztársaságnak
Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta Irán drónokat szállít Moszkvának az ukrán városok és az infrastruktúra elleni támadásokhoz.
Jóllehet ezt Teherán és Moszkva egyaránt tagadja, komoly bizonyítékok vannak az ellenkezőjére. Egyre többen aggódnak amiatt is, hogy Irán rakétákat szállíthat Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához.
Szehati azt mondja, a motivációi között szerepelt az is, hogy megváltoztassa az irániakról alkotott véleményeket.
„Próbálom az iráni szolidaritás üzenetét eljuttatni az ukránokhoz, hogy ne azonosítsák az irániakat az iszlám köztársaság tetteivel” – mondta.
Szehati, akit hazájában politikai tevékenysége miatt többször is letartóztattak, 2004-ben Törökországba menekült Iránból. Politikai menekültstátuszt kapott, majd az Egyesült Államokba költözött.
Nem gyilkosság, hanem önvédelem
Szehati 10 éves volt, amikor 1988-ban véget ért az iráni-iraki háború, és nincs semmilyen harci tapasztalata az Iránban kötelezően teljesített kétéves katonai szolgálaton túl.
Azt mondja, nagyon várja a "professzionális kiképzést", és bevallotta, hogy még soha senkit nem ölt meg csatában. De lelkileg felkészült rá.
"Olyan ez, mint amikor valaki fegyverrel betör az otthonodba, és bántani akar. Mit csinálsz? Önmagad megvédése jogos önvédelem, nem gyilkosság."
