Az esemény szervezői a közösségi oldalukon jelentették be, hogy az idei Budapest Pride megnyitóján, június 6-án, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke mond beszédet.
Azt írják a bejegyzésben, hogy Tarr Béla szerint a Pride a szabadságról szól, ezért érzi úgy, hogy ott a helye a megnyitón.
Tarr Bélát a világ legjobb filmrendezői között tartják számon. 1955-ben született Pécsen. 1981-ben rendezői szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint három évtizede dolgozik együtt Krasznahorkai László íróval. 2011-ben készítette el utolsó filmjét, A torinói ló című alkotást, amely a Berlini Filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Medve díjat. Ő rendezte egyebek között a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák és A londoni férfi című filmet is. 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2012 óta a Magyar Filmművészek Szövetégének elnöke.
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott azzal, hogy az Országgyűlés a Fidesz javaslatára, a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozta a gyülekezési jogot.
Orbán Viktor miniszterelnök február végi évértékelőjén beszélt először arról, hogy bele kell írni az alkotmányba: „az ember vagy férfi, vagy nő, a Pride szervezőinek pedig azt üzente, hogy „ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő”. Ezután több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy be kellene tiltani a Pride felvonulást. Végül – a hetekig tartó demonstrációk és tiltakozások ellenére – április 14-én az Országgyűlés 140 igen, 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény gyülekezési jogot korlátozó, tizenötödik módosítását, amely szerint a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot, a gyülekezéshez való jogot is megelőz.
Így a Pride is betiltható, a törvénymódosítás szerint ugyanis tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Nem csak azt büntetik, aki ilyen gyűlést szervez, hanem azt is, aki azon részt vesz. A rendelkezés megszegői szabálysértést követnek el, akár kétszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók, beazonosításukhoz arcképelemző rendszert használhatnak.
A törvénymódosítás bírálói, civil jogvédők, így a Társaság a Szabadságjogokért is úgy véli, hogy az Orbán-kormánynak nem a Pride szervezőivel van baja, hanem azokkal, akik tüntetnének a jogegyenlőségért. A törvénymódosítással őket akarja elriasztani, megfélemlíteni.
