A magyar kormány ismét egy olyan európai bírósági eljárás elé néz, amelyben a fél EU-val szemben kellene megvédenie álláspontját. A téma a gyermekvédelmi törvénynek azok a módosításai, amelyek összemossák a melegeket a pedofilokkal, és az Európai Bizottság álláspontja szerint számos uniós törvényt sért. A magyar kormány egyedül áll majd a perben, míg vele szemben az Európai Bizottság mögött tizenhárman sorakoznak fel.
Néhány órával a határidő lejárta előttig tizenkét ország és az Európai Parlament jelezte, hogy beavatkozóként csatlakozik az Európai Bizottsághoz abban a perben, amelyet a brüsszeli testület a magyar gyermekvédelmi törvény módosításai miatt indított az Európai Bíróságon. A kormányok közül Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia jelezte ezt a szándékát. Hiányzik azonban a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország, ami azért lényeges, mert információk szerint más országok Berlin és Párizs hozzáállásától tették függővé saját részvételüket. Amikor a magyar parlament elfogadta a vitatott módosításokat, akkor több különböző nyilatkozatban és állásfoglalásban összesen húsz ország ítélte el a melegeket a pedofilokkal összemosó módosításokat, vagyis most néhányan hiányoznak. Összehasonlításképpen: a jogállamisági mechanizmus megsemmisítése érdekében a magyar és a lengyel kormány által indított – és végül elbukott – perben egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság mögött hasonló számú, tíz kormány sorakozott fel. Ennek nem csak az a jelentősége, hogy ezzel elvi támogatást nyújtanak ezek az országok, hanem a perben ők is elmondhatják jogi érveiket, kérdéseket tehetnek fel és észrevételeket fogalmazhatnak meg.
Viccelődésre is volt idő
Hét hét állt nyitva a kormányok számára, hogy jelezzék beavatkozó szándékukat. Az első naptól kezdve egy rendkívüli intenzív kampányt folytattak civil szervezetek, a munkát a Forbidden Colours nevű ernyőszervezet fogta össze, Magyarországról a Háttér Társaság vett részt az akcióban. A kampány kezdetén, egy brüsszeli sajtótájékoztatón Rémy Bonny, a Forbidden Colours ügyvezetője ezt mondta: „Az Európai Unió tagállama, Magyarország kormánya másolja az orosz törvényeket és cenzúrázza LMBTQ-közösségeit. Mindent meg kell tennünk, hogy minden magyar állampolgárt megvédjünk ettől a káros, Putyin-féle ideológiától. Minden magyar állampolgár megérdemli a szabadságot, a gyerekeknek joguk van a szexualitásról és a nemi hovatartozásról szóló információkhoz. Ezért kell az Európai Unió jogtörténetének legnagyobb emberi jogi esetévé tennünk az ügyet: meg kell védenünk polgárainkat, az emberi jogokat és a demokráciát.”
A legelső csatlakozó rögtön azon a napon, amikor a lehetőség erre megnyílt, a belga kormány volt. Hadja Labhib külügyminiszter – aki néhány nappal azt megelőzően Magyarországon járt, és többek között Varga Judit igazságügyi miniszterrel is tárgyalt – a következőkkel indokolta döntésüket: „A szexuális irányultságon, a nemi identitáson és a nemi megnyilvánuláson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem mindig is prioritás volt hazánk számára. Meg kell említeni, hogy az LMBTQ-közösség jogaira sok helyen egyre nagyobb nyomás nehezedik, így Európán belül is. Ezt a múlt héten ismét világossá tette számunkra egy, többek között emberi jogi civil szervezetekkel folytatott találkozó, amelyet kérésemre szerveztek magyarországi látogatásom során. Ez egy aggasztó tendencia, amelyet meg kell fordítani.”
Ehhez kapcsolódóan: „A homofób kampányok kis befektetést igényelnek, és ahhoz képest nagyon működőképesek” – Takács Judit szociológus
A kampány során, de különösen az utolsó napokban a civilek igyekeztek egyre nagyobb nyomást helyezni a vonakodó kormányokra, az európai polgárokkal és európai értékekkel szembeni felelősségükre utaltak. A korábbiakhoz képest jelentős változás történt Olaszországban, ahol az új, konzervatív parlament azt nyilvánította ki, hogy nem fognak csatlakozni a perhez. A Forbidden Coloursnak arra is volt ideje, hogy viccelődjön: április 1-jén azt osztották meg Twitteren, hogy a lengyel kormány is belép a perbe a bizottság oldalán. A biztonság kedvéért odaírták: mindez április tréfa…
Levelezésből pereskedés
Ami az eddig történteket illeti, a magyar Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és egyes gyermekek védelmét szolgáló törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. számú törvényt. A törvényjavaslat eredeti célja a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és büntetésének hatékonyabbá tétele volt. Az utolsó pillanatban végrehajtott módosítások azonban úgy változtatták meg a gyermekvédelmi törvényt, a családvédelmi törvényt, a nemzeti köznevelési törvényt, a reklámtörvényt és a médiatörvényt, hogy kimondták: tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti. Az Európai Bizottság 2021. július 15-én bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen e törvénnyel kapcsolatban. A bizottság ezután úgy ítélte meg, hogy ez az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” sérti az EU-s jogot, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, az e-kereskedelemről szóló irányelvet és a szolgáltatási irányelvet. Ezenkívül az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy „[a törvény] rendelkezései sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmához való jogot” is, amelyet az EU Alapokmánya rögzít. Végül úgy ítélte meg, hogy a törvény sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett közös uniós értékeket. A magyar kormánnyal folytatott sikertelen párbeszéd után az Európai Bizottság 2022. július 15-én bejelentette, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé utalják, de végül csak december 19-én adták be a keresetet.
Magyarország kitart
Magyar kormányzati körökben nem kevés rosszallást váltott ki, hogy a finnek és a svédek is csatlakoztak a perhez. Akkor, amikor a magyar parlament fideszes többsége a két ország NATO-csatlakozásának támogatásaként tulajdonképpen azt várná el, hogy Stockholmból és Helsinkiből ne bírálják a magyar jogállamiságot. Ehhez képest a finnek a sok hónapos késés után elfogadott magyar ratifikációt követően szinte azonnal, a svéd pedig ezt meg sem várva tette világossá álláspontját az LMBTQ-közösséget érintő szabályozás kapcsán.
Az éppen a NATO-külügyminiszteri ülésen tartózkodó Szijjártó Péter a finn támogató nyilatkozatot feszegető kérdésre válaszolva nem is találta eleinte az érveket. Azt mondta ugyanis, hogy néhány napja a finn szocialista kormány elveszítette a választásokat, és két jobboldali párt végzett előttük. Ugyanakkor ezt a döntést már a választás után jelentették be, tehát a leköszönő baloldali kormányt ez ügyben felesleges bírálni. A magyar külügyminiszter végül így foglalta össze az álláspontját:
„Számunkra a gyermekvédelem ügye nem ismer kompromisszumot, mi a gyermekeinket meg fogjuk védeni, ráadásul ez nem egy egyszerű kormányzati döntés, nem is parlamenti döntés, hanem ez a népakarat, hiszen népszavazáson fejeződött ki, és demokráciában ennél magasabb szintű döntést nem ismerünk. Ezért természetesen a gyermekvédelem mellett, a magyar gyermekek megvédése mellett fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz éppen döntést arról, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe.”
A per várhatóan az év második felében kezdődik, döntés azonban csak egy-két év múlva várható.
