Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szolgasajtó, álcivilek, tisztább közélet, félelemkeltés, fasiszta tempó - parlamenti vita az átláthatóságinak nevezett törvényről


Halász János, a Fidesz képviselője expozét tart a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án
Halász János, a Fidesz képviselője expozét tart a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án

Kedd este vitázott az Országgyűlés A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényjavaslatról, amelyet május 13-án nyújtott be a fideszes Halász János a parlamentnek. A személyeskedésektől sem mentes vitában a kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy a javaslat nem büntetni akar, hanem átláthatóbbá tenni a közéletet, az ellenzék viszont fasiszta tempót, félelemkeltést, jogsértést emlegetett.

A javaslat benyújtója, Halász János a Telex tudósítása szerint egyebek között arról beszélt, hogy az ellenzék állításával szemben nem verik át a parlamenten a törvényt két nap alatt, hanem majd valamikor júniusban szavaznak róla. Azt is mondta, hogy „Ezt a törvényjavaslatot a nemzeti szuverenitásunk védelme, a transzparens, átlátható közérdek érdekében nyújtottam be”. A DK-s Kálmán Olga később azzal fordult a javaslat benyújtójához, hogy "János, ezért a törvényért egyszer még nagyon fogod magad szégyellni".

Halász János egyébként a késő estig tartó vita végére arra jutott, hogy az ellenzéki képviselők nem olvasták el a javaslatot, mert „senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben".

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a javaslat európai gyakorlatot követ, annak szövegével a kormány maradéktalanul egyetért, ezért is csatlakozott a kabinet több tagja Halász Jánosi indítványához.

A Fideszben nem tűrik az ellenvéleményt és a vitát, a törvénnyel pedig a kormánypártok leginkább azt akarják megakadályozni, hogy a baloldali politika megjelenjen a nyilvánosságban - mondta vezérszónoki felszólalásában Dobrev Klára, a DK EP-képviselője. Úgy látja, a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták a fél országot, hanem az, hogy a sajtó ezt megírja. „Kormány Európában még nem csinált ilyet” – jelentette ki a DK EP-képviselője, aki közölte, az uniós jogok megsértése miatt az Európai Bizottsághoz fog fordulni.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője erre később úgy reagált, hogy egyik uniós szervezet sem felettes szerve Magyarországnak, így hiába futnak az ellenzéki képviselők az Európai Bizottsághoz a törvényjavaslat miatt.

A kisebbik kormánypárt politikusa, Nacsa Lőrinc azzal kezdte, hogy az a Dobrev Klára putyinozik, aki a saját házában főzött kávét az orosz elnöknek. A KDNP-s képviselő szerint aki ezt a törvényt ellehetetlenítési törvénynek hívja, az hazudik, mert az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a szuverenitását. Az Európai Unió is azt kérte a tagállamoktól, hogy hozzanak törvényeket a befolyásmentes választások érdekében - tette hozzá.

Az USAID program amerikai kormányzati leállítására utalva Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott „elvileg segélyezésre létrehozott szervezet liberális szervezeteket finanszírozott, hogy a liberális eszméket terjesszék”, hogy a konzervatív kormányokat megdöntsék, és az „álcivil” szervezetek és a média „egyszerűen annyit tesz, hogy külföldi pénzből külföldi érdekeket képvisel”.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Az egész Soros-hálózatot ki kell söpörni – mikor, ha nem most?

Úgy véli, a törvény elleni fellépésre buzdítóknak takargatnivalója van, "valami van a füle mögött, olyan külföldi pénz, amit nem akar bevallani, olyan külföldi érdek, amit képvisel, de nem akar bevallani”.

A Jobbik vezérszónoka, Dudás Róbert Orbán Viktor évekkel ezelőtti mondatát idézte: „mi soha nem vetemednénk arra hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”. Szerinte azt, aki a Fidesszel nem ért egyet, egy pillanat alatt elhallgattatják Hozzátette, pártja támogatja, hogy ne befolyásolják a magyar közéletet külföldről, de a Fidesz és a kormány se küldjön pénzeket külföldre, például Marine Le Pen kampányára.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint a törvényjavaslat az átláthatóság és az egyértelműség minimális követelményének sem felel meg, a Fidesz pedig pontosan tudja, hogy az Európai Bizottság el fogja kaszálni, de furkósbotként lehet használni a sajtó és a civilek ellen a 2026-os választásokig. A képviselő felszólalásában sorolta, hogy a magyar kormány hogyan próbálta támogatásokkal befolyásolni közéletet és választásokat az elmúlt években Szlovéniában, Szerbiában, Spanyolországban, Franciaországban, Észak-Macedóniában és Boszniában.

Ehhez kapcsolódóan: Hogyan üldözzem úgy a civileket, hogy ne sértsem meg a szövetségesemet? Szuverenitás és a határon túli támogatások

A DK-s Arató Gergely alapjogokat, alapelveket sértő "fasiszta javaslatot" emlegetett, amelyet szerinte nem fog tűrni az Európai Unió, a magyarok pedig nem fogják hagyni, hogy a Fidesz kivezesse az országot az Európai Unióból.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté úgy fogalmazott, nem zárják be a "szolgasajtót", de fognak újságokat megszüntetni, de "nem lehet külföldi spekuláns vagy állam, titkosszolgálat megbízásából hatalomra törni".

A Mi Hazánk egyetért "a törvényjavaslat szép céljaival", de Novák Előd pártelnök szerint a szabályozás felemás, ha nem terjed ki a globalista elitre, és az olyan platformokra, mint a Facebook és a Meta. Novák a javaslatot benyújtó Halász Jánost hiteltelennek tartja, mert SZDSZ-es volt, és felemlegette a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezető Horváth József III/III-as ügynökmúltját is.

Felszólalt Varga Szimeon, a parlament bolgár nemzetiségi szószólója is, aki a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében elmondta, hogy támogatják a törvényjavaslatot, de módosítót nyújtanak be, hogy a törvény hatálya ne terjedjen ki a nemzetiségi civil szervezetekre.

A Szabad Európa számos cikkben, podcastban foglalkozott a témával, ezeket itt és itt találja.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG